Tündérkert-mozgalom és a favásárlás
Közeleg március vége, még pár napig el lehet azokat a szabadgyökeres fákat-cserjéket ültetni, amelyekre az ősszel nem futotta. Márciustól az ültetéssel várhatunk, és tervezhetünk - majd ősszel, vagy marad a konténeres.
Nekem még sikerült pár fát beszerezni, igaz nagy utat tettem érte. Egészen Kecskemétre zarándokoltam Rosznáky-Barna Péter kertészhez.
A karcsai Izsák József tanácsára tettem, ha már a saját kis tündérkertjének bemutatásával kedvet csinált nekem is az őshonos gyümölcsfajtákhoz.
Mit remélek? Hogy a magyar, zamatos gyümölcsfajták megőrzésével visszahozhatók gyermekkorunk ízei nagyszüleink kertjéből.
Persze, kell is a tanács, hiszen a favásárlás bizalmi kérdés, mégiscsak egy életet vásárlunk, egy lényt, amit gondoznunk kell az életünk során, esetleg kerülgetni. Gyökössy Endre (papköltő) tanácsát hallgatva -
Nézegetem az oldalakat, de a tanács nem árt Jóska bátyámtól, hogy keresd a csodakertész.hu-t, mert ott is van miből választani. Ki is választok vagy tizenöt fajtát, a többit majd ősszel, no meg ott van Jóska bátyám rendelése, járványintézkedések is vannak, de nekivágok, mert a fa mégiscsak fontosabb, mint az esetleges két hét karantén.
El is jutok Kecskemétre, ahol Rosznáky-Barna Pétertől hallom:
Bemutatja mivel is foglalkozik. A gyümölcsfák is csak születnek valahol, szülőszobájuk pedig a faiskola, ahol két évet eltöltve csemeteoltvánnyá cseperednek. A magokat begyűjti ősszel, kezeli a tél folyamán, majd elveti. Ebből megkapja az alanyt, amibe szemzi (egyetlen rüggyel), vagy oltja (2-3 rügyes ágdarabkával) a nemes fa tulajdonságait. Piszmogó munkának tűnik, amihez hajlékony derék és jó szemek kellenek, de az átoltás megnemesíti a fát, és egyben a folyamat megnemesíti a vele foglalkozót.
Jó hallgatni a beszámolót a munkájáról, de nekem mégiscsak választani kellene, dönteni.
A nagykönyv azt írja, hogy a jó termőhely kiválasztása az első lépés. Mondjuk az adott, így a termőhelyhez érdemes kiválasztani a fajtákat, hogy a gyümölcsfánk jól érezze magát, immunrendszere ne gyengüljön le, elkerülje a megbetegedéseket.
A vendéglátóm kiokosít, hogy az alany sem mindegy, hiszen egy vadalma-alanyra oltott almánál 50-70 éves élettartamra számíthatunk, aminek erős lesz a gyökérzete, növekedése, nagyobb területet kell meghagyni számára, inkább enyhén savanyú, közömbös termőhelyre vágyik. Igaz, csak 5-8 év múlva fordul termőre. Ugyanannak az almának, például az M26-os alanyba oltva, élettartama 20-25 évre csökken, viszont már 2-3 év után termőre fordul, és a gyöngébb növekedéséhez, gyökérzetéhez igényli a jó talajt.
Figyelmeztet, hogy mindenképp ügyelni kell a megporzási viszonyokra, mert a gyümölcsfák többsége csak akkor hoz termést, ha van mellette egy másik fajta, és némelyik még ezek közül is válogat. Persze ebben „meg szabad lopni” a szomszédot, hiszen az ő fájával is számolhatunk, már ha 50-100 méteren belül van. Végső megoldásként a vendéglátóm a „családfát” javasolja, amelynek koronájába beleszemeznek egy megporzást segítő partnerfajtát.
- mondja Rosznáky-Barna Péter, és hozzáteszi -
Kérdem, hogy mikor is kellene ültetni a fákat, mire kapom a választ -
A legfontosabb tanácsa Rosznáky-Barna Péternek viszont az, hogy egy dolgot háromféleképp lehet csinálni: Sehogy, Valahogy, Tökéletesen. És a világ nem a tökéletességről szól.
Természetesen nagyanyám kertje befolyásolt. Először is ott van a Fehér Klára, ami az egyik legkorábbi, július elején termő bő levű, savanykás alma. Közepes termései fehérek, majd sárgára érnek. Héja áttetszőnek tűnik, ezért is hívják üvegalmának. No meg azért mert kényes, mint egy szűzlány. Gyerekként sem szerettem, mikor a pozsonyi úriasszonyok fogdosták a piacon, mert rögtön bebarnult az ujjuk nyoma.
Természetesen nem hagyhattam ki a Jonathánt, illetve a nyári Jonathánt, amelynek a hivatalos neve az Éva alma. Nem maradhatott ki a nyár tipikus piros almája, amit nálunk Rétes almának hívtak - a neve elmondja miért is szerettem. Bár sokan a Nyári Fontos almát tartják a rétes almának.
Párom kívánsága volt a Húsvéti Rozmaring, amit Toklyó vagy Honti almának is hívnak. Nem csoda, hiszen elég bő levű, finom savannyal emelt, néha elég fűszeres ízű, illatos-zamatos. Igaz bőre kicsit vastag, de decembertől akár júniusig fogyasztható. Nekem is kellett egy téli, én a közepesen leves, borízű Leánycsöcsű almát választottam.
Kísérletezni is érdemes, ezért bepróbálkozom a Csillagápi almával, amelynek termése későn ősszel érik. Lehullása után a lomb betakarja, és az egész telet az avar alatt tölti. Tavasszal, ahogy kezd fölengedni a hőmérséklet, az avar alól kiszedegetve, megtisztítva ízletes gyümölcsökre tehetünk szert. Kissé bizarr, az alma formája viszont gyönyörű.
Hát ezek nem egyeduralkodó világfajták. De mondják, a hagyományt nem ápolni kell, mert nem beteg, hanem megélni. A hagyományunknak pedig szerves része a gyümölcseink, amelyeket nem megőrizni, hanem termelni, használni kell.
Kovács Gyula pórszombati erdész az 1980-as években kezdett az őshonos fajták megőrzésével foglalkozni, amikor a Göcsej szívében látta pusztulni a gyümölcsfákat és a régi kultúra emlékeit. Azóta a Kárpát-medence minden térségében hoztak létre Tündérkerteket, számuk már több mint kétszáz.
A gyümölcsfa hasznosításáról Kovács Gyula mondja:
Azt is mondja, hogy Göcsejnek több száz körtefája volt, és minden gazda másból főzte a pálinkáját, ami mindig jobb volt a szomszédénál.
Pórszombat környékén, tízhektárnyi területen, tizenkét kertben összesen 3500 régi magyar gyümölcsfajtát őriz. A gyűjtemény egyedülálló Európában, és ezekből "vissza tud ajándékozni" azoknak a tájegységeknek, ahol azok eredetileg is éltek.
Kovács Gyula meséli, hogy Szarvas József színművész találta ki a Tündérkert nevet, mert csak a magyaroknak igazgatják a tündérek az életét, és ezzel az egész történet tündérivé vált.
Szarvas Józsefnek, a Tündérkert-mozgalom másik alapítójának viszáki kertjében minden őshonos gyümölcsfának gyermekgondnoka van. Azóta minden esztendőben annyi őshonos gyümölcsfát mentenek be a kertbe, ahány gyermek az előző évben a faluban született. Ezzel a falu is nyert egy új ünnepet, hiszen minden évben fel kell avatni az új gondnokokat.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/12. számában.
