Több hazai élelmiszert szeretnénk, a csapkodó törvénykezés viszont nem segít
Frissesség, minőség, ár, összetétel és eredet. Ebben a sorrendben határozták meg a vásárlók a prioritásaikat. A Trend portál azt vizsgálta, hogy miért nem tud a szlovákiai élelmiszer áttörést elérni a hazai piacon.
A gazdasági lap az összeállítását a származás kérdésével kezdi: szerintük a szlovákiai vásárlók 70 százaléka előnyben részesítené a hazai termékeket. Elsősorban a húsoknál és a húsipari termékeknél követik, melyik országból is származik az áru.
A hazai vásárlók 91 százaléka részesítené előnyben a hazai húsokat. A hústermékek után rögtön következnek a tejipari- és péktermékek, itt 88 százalékos a preferencia.
A többi kérdésekben a szlovákiai vásárlók azt nyilatkozták, hogy a hazai termékek nagyobb minőséget képviselnek, amivel megelőzik az osztrákokat vagy németeket.
Ami a vásárlókat más döntésre kényszeríti, az az ár. Az ár tekintetében, az EU-n belül is a legérzékenyebb vásárlók vagyunk. Az élelmiszerek 48 százaléka Szlovákiában akciósként értékesítik.
A szlovákiai élelmiszereket a hazai vásárlók háromnegyede drágának tartja. Érdekes, hogy ezt leginkább érzékelik a hústermékeknél, a vajnál és a margarinnál, tehát azoknál a termékeknél, ahol fontosnak tartják az eredetet.
Összegezve elmondható, hogy a hazai vásárló minőségi, olcsó és hazai élelmiszert szeretne, csak kérdés, hogy mindez milyen mértékben kivitelezhető.
A Trend portál a Nielsen ügynökség véleményét idézi, amely szerint a lakosok tévesen érzékelik a piaci állapotokat, mert az esetek többségében a hazai termékek olcsóbbak, mint a külföldiek. Egyes esetekben, a szlovák márkák kisebb arányban vannak jelen a drágább áruszegmensekben, ami szintén befolyásolja, hogy az összképet a hazai és a külföldi áruk árainak összehasonlításában
A portál hozza a kereskedők véleményét is a drága szlovákiai élelmiszerekről. Szerintük azért lehetnek a polcokon hasonló árakon, mint a külföldiek, mert kisebb rajta a haszonkulcs.
Az árakra hat az is, hogy a hazai feldolgozó támogatásáról és segítéséről megfeledkeztek a döntéshozók.
De befolyásolja az árakat a túlzott szabályozás, amelyre az agrárágazat nagy hangsúlyt helyez, még az EU-s kötelezettségeken felül is.
Bár az üzletláncok speciális adóztatása csak rövid ideig tartott, de közvetlen hatása volt az árak emelkedésére. Az előterjesztése után a minisztérium már nem kommunikált a kereskedőkkel. Amikor a speciális elvonásokat az EU elmeszelte, a minisztérium új törvényjavaslatot terjesztett elő az élelmiszer-kereskedelemben található egyenlőtlen feltételekről. Ez egyben változásokat okozott más törvényekben is, mint például az élelmiszertörvényben.
A törvényjavaslat a minisztérium szerint tisztességes és kiegyensúlyozottabb kapcsolatokat teremt a kereskedők és a beszállítók között, kizárja a tisztességtelen üzleti módszereket, védi a beszállítót a különféle járulékos díjaktól. Csökkent a számlák fizetési határideje, lehetőség van névtelen bejelentésekre, erősödtek az ellenőrzések és növekedtek a büntetések.
A kereskedők azt is nehezményezték, hogy bár a törvényjavaslat két évig készült, de a minisztérium egyetlen javaslatukat sem fogadta el a véleményeztetés folyamán. Így tettek a monopóliumellenes hivatal ajánlásaival.
Ez azt okozta, hogy az egyik törvény betartásával, egy másik törvény sérthetnek meg. Nehezményezik, hogy a minisztérium bármely üzleti feltételt minősíthet tisztességtelennek, vagy a büntetést még a törvényerőre emelkedése előtt be kell fizetni.
A kereskedők azt vetik az ágazat vezetésének szemére, hogy a feldolgozóipar fejlesztése helyett a kereskedőket szerette volna megrendszabályozni. Szerintük a V4 többi országa az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésében mérföldekkel megelőzték Szlovákiát.
A szlovákiai feldolgozók azonos minőségben tudnak dolgozni, de teljesen más a kiindulási pontjuk. Ezért drágábbak a szlovák termékek. Szerintük mintegy 30%-kal, ezért nem versenyképesek.
De az is gond, hogy a hazai termelők gyakran kapacitásbeli gondokkal küzdenek, elsősorban a húsoknál, a zsíroknál és a tejnél. Megszokott, hogy kivisszük az élő vagy negyedelt marhákat, és visszahozzuk a húst, húskészítményeket. Például Horvátország támogatja a marhahús feldolgozóit. A tenyésztőinknek érdemes az élő marhákat kiszállítani Horvátországba, mert többet kapnak, mintha itthon értékesítenék.
Gondban van a zöldség és gyümölcságazat is. Azt állítják, hogy a gyümölcstermés 20%-a a fákon marad. Nálunk nincs elfogadva a szezonmunkás fogalma, így nincs, aki leszedje.
De hiányoznak a raktárak is. Gyakran Ausztriába szállítják a gyümölcsöt raktározni, majd onnan vissza az üzletekbe, ami tovább drágítja az árut.
A kereskedők elutasítják azt a feltételezést, hogy nagyobb haszonkulcsot alkalmaznának a szlovák termékekre. Nem volna logikus, mert akkor eladhatatlanná válnának a hazai termékek. Inkább alacsonyabb haszonkulcsot alkalmaznak, erre kényszerítik őket a különböző büntetések és szabályozások.
A kereskedők is szeretnék, hogy több hazai termék legyen a polcokon, de nem mehetnek a piaci törvényszerűségek ellen. Ők elsősorban minőségi, egészséges termékeket szeretnének kínálni elérhető áron.
A kereskedők képviselői szerint a kiskereskedelmi forgalomban mintegy 70 százalékos a hazai élelmiszerek aránya. Ahhoz, hogy több szlovákiai termék kerüljön a polcokra, ahhoz nagyobb árualap, kínálat kellene. Például szükséges volna, hogy a zöldség és gyümölcstermelők összefogjanak, és úgy alakítsanak ki kínálatot. Néhol sikerül, de ezeknek sincs meg a szükséges nagysága a kereskedők szerint.
Az Élelmiszeripari Kamara úgy véli, hogy a hazai termékek piaci részesedése kerületenként különböző.
Azokban a kerületekben, ahol kisebb a vásárlóerő, ott nagyobb arányban van jelen a szlovákiai élelmiszer, míg Pozsony megyében, ahol a legmagasabb az életszínvonal mindez megfordul.
Amit az élelmiszer-feldolgozók üdvözölnek, az a januárban bevezetett ÁFA-csökkentés. Vonatkozik a hazai tejtermékekre, mézre, zöldségre, gyümölcsre, pékárura, hüvelyesekre. A Kaufland, Lidl és a Tesco vállalta, hogy ezekre a termékekre a legalacsonyabb haszonkulcsot fogja használni, de szeretnék, ha a csökkentett ÁFA-kulcsot minél több élelmiszerre kiterjesztenék, hogy a vásárló is megérezze az árcsökkentést. A minisztériumot vezető párt képviselői a cukrok és italok kivételével az összes élelmiszerre kiterjesztették volna, de látva, mekkora hatással volna a költségvetésre a javaslat, visszakoztak. Bár egyes szakértők szerint a rosszul beállított ÁFA-csökkentés komoly következményekkel is járhat, elsősorban összezavarhatja a feldolgozóipar és a kereskedelem közötti viszonyokat.
A hazai élelmiszerek aránya a több éves visszaesés után, az elmúlt két évben enyhén növekedett. A kamara szerint újra elértük a 2016-os szintet. A tavalyi 38,6 százalékos arány éves szinten enyhe 0,9%-os növekedést jelent.
A hazai termékeket előnybe részesítő üzletláncok közül vezet a Coop Jednota (58%) és a CBA (49%).
Őket követi a Billa, Kaufland, majd a Tesco 40% körüli részvétellel. A sereghajtó a Lidl 18 százalékkal. Mindegyik üzletláncnál emelkedett tavaly a hazai aránya a CBA kivételével. Az arány növekedett a diszkont áruházakban és a nagyraktárakban is.
