Szőlészet az összeomlás szélén
Az utóbbi években Szlovákiában megugrott a szőlő, a must és a pancsolt borok behozatala külföldről, óriási gondokat okozva a borászoknak és a szőlészeknek. Ennek orvoslására a Magyar Közösség Pártja öt törvénymódosító javaslatot dolgozott ki, amelyeket Párkányban a sajtó és a régió neves borászainak jelenlétében ismertettek.
Ezért van szükség mielőbbi törvénymódosításra, mondta Farkas Iván, az MKP szakmai alelnöke. Az Európai Unió fejlett szőlő- és borkultúrájú országaiban a gazdák sokfajta támogatást élveznek, így eleve előnyük van a piacon. Nálunk semmilyen támogatást nem kapnak a szőlősgazdák.
Amikor 2004-ben az Európai Unió tagjává váltunk, kötelezően nyilvántartásba kellett venni a termőtalaj nagyságát. Akkor 20 400 hektáron termesztettek szőlőt Szlovákiában, mára ez a terület 9200 hektárra zsugorodott, ám a földmérők, akik a terepen látják, hogy mi a valós helyzet, arról számolnak be, hogy alig több mint 6000 hektáron van kiültetve szőlő.
Az utóbbi években mértéktelenül megnőtt a szőlő és főleg a must behozatala Macedóniából, Moldáviából, Olaszországból és Magyarországról.
Egyre több hazai borászat is behozott szőlőből készíti a borait, óriási károkat okozva ezzel a hazai szőlészetnek, fejtette ki Farkas Iván. A legkiválóbb szőlő pedig éppen a Párkány–Érsekújvár–Komárom-háromszögben terem. A közelmúltig a Kis-Kárpátokban található legnevesebb borászatok a minőségi boraik alapanyagát itt vásárolták meg, innen szállították Modorra vagy Bazinba. Mára ezt felülírta a szőlő és a must behozatala, ám a borok címkéjén ennek ellenére a Made in Slovakia jelenik meg.
Ennek oka a szőlő hazai magas felvásárlási árában keresendő. A szőlősgazda jóval magasabb árakon tudja beszerezni a termesztéshez szükséges alapanyagot, és a szolgáltatások is drágábbak. Zalaba József borász hozzáfűzte, Szlovákiában kétszer olyan magasak a permet- és vegyszerárak, mint Magyarországon vagy Ausztriában.
Becse József muzslai szőlész-borász a Szlovákiai Szőlőtermesztők Érdekvédelmi Társulásának alapító tagja. Mint elmondta, azért alakultak meg, hogy a mezőgazdasági tárcánál elérjék, mérséklődjön a kevésbé értékes szőlő és a pancsolt mustok behozatala, a borokat pedig helyben termett szőlőből készítsék.
Tizennyolc éve foglalkozom szőlészettel, borászattal. Volt olyan év, hogy a szőlő kilóját 80-85 centért tudtam eladni, míg ma a felvásárlási ár 60 cent alatt van. 70-75 centes árra lenne szükség, hogy legalább a befektetett munka ára visszajöjjön.
Palik László peszektergenyei gazda elmondta, hogy családjuk a minőségi szőlő híve. Ahhoz, hogy talpon maradjanak, többet kellene termelni, ám minél többet terem a szőlő, annál silányabb lesz a minőség. Ha tovább ragaszkodnak a kötött terméshozamhoz, vagyis a minőséghez, egy idő után nem tudják fenntartani a szőlészetüket.
Az MKP javaslatai közt szerepel, hogy nyújtsanak alanyi jogú támogatást a szőlészeknek, mégpedig minden egyes kiló megtermelt minőségi szőlőre legalább 0,30 eurót.
Az állami támogatással a szőlőültetvények nyilvántartása is megoldódna, mert az vagy hiányos, vagy egyáltalán nem létezik. Fontos lenne a hazai szőlőből készült borok állami támogatása is, valamint az, hogy az állam kvótákkal biztosítsa a piacon a hazai szőlőből készült hazai borok arányát.
Legalább ilyen fontos lenne az eredetvizsga is.
Becse József elmondta, ma már ez technikailag lehetséges, hiszen létezik olyan gép, amellyel megállapítható a bor származási helye, mert kimutatja, milyen víz van a szőlőben vagy a borban. Van ilyen gép Szlovákiában is, de nem használják.
Az MKP azt is javasolja, hogy a hazai borok zárjegyeinek megítélésénél a fő paraméter a bor alapanyagául szolgáló szőlő és must eredete legyen.
A borászat és szőlészet fennmaradása és fenntartható fejlődése érdekében ki kell vonni a piacról a kétes eredetű borokat. Ehhez fokozott állami ellenőrzést és eredetvizsgálatot kell végezni.
Farkas Iván szerint ma a bor- és szőlőpiacon átláthatatlan a helyzet. Ez vagy így felelt meg valakiknek, vagy a szlovák kormányok számára Dél-Szlovákia soha nem volt kulcsfontosságú. Emiatt kell alapos beavatkozást végezni, gondos nyilvántartást bevezetni, támogatást folyósítani, emellett visszaszorítani a behozatalt és előnyben részesíteni a hazait. Máskülönben a hazai szőlészet, később a borászat is tönkremegy.
El kell érni, hogy ömlesztett, kannás bort ne lehessen árusítani borászati szakboltokban, csakis és kizárólag a gazdánál a borospincében, fogalmazott Bolya Szabolcs, az MKP Érsekújvári Járási Elnökségének elnöke, Nyitra megyei képviselő.
Palik László ehhez hozzáfűzte, tudatos vásárlói hozzáállás is kellene, mert az itteni polgár eleve úgy gondolja, jobb a nyugati, s ha még olcsóbb is, nem sokat válogat. Ha pedig az alacsony felvásárlási árak tartósan megmaradnak, a szőlésznek nem lesz más választása, mint többet termelni a minőség kárára. Így a szőlő pár év alatt tönkremegy, és helyette nem telepítenek. Bolya Szabolcs elmondta, hogy már azok a néhány áras szőlőültetvények is elhagyatottak, amelyeket a családok műveltek. Ők nemcsak az ebből származó csekély bevételtől estek el, de a szőlőművelés örömétől is.
Farkas Iván célként említette annak elérését, hogy a kiváló szőlő ne vándoroljon el erről a területről. Ebből helyben kell bort készíteni, mert ebben van a nyereség. Legyen több zászlósbora a régiónak, ne más borászok alapanyaga legyen a mi kiváló szőlőnk.
Az MKP a javasolt törvénymódosításokról tárgyalni fog a mezőgazdasági miniszterrel, valamint az OĽaNO kormánypárttal, hogy mielőbb, ha lehet, már január elsejétől, életbe lépjenek a módosítások.
