Szép fegyver, de hova teszi? – egy pavilonnyi vadászat az Agrokomplexen – KÉPEKKEL
Az idei Agrokomplexszel párhuzamosan zajlott a Vadászat, Erdészet és Horgászat kiállítás is, melyet a tájékoztatót nem olvasó látogatók valószínűleg nem érzékeltek külön kiállításnak. Illetve elképzelhetetlennek tartom azt is, hogy valaki csak ezt szerette volna megnézni a múlt hét több mint felét átölelő vizuális kavalkádból, az 51. Agrokomplexen.
Az egyik távcsöves standnál magyar szó üti meg a fülemet. Suhanc fiúcskák próbálgatják a kiállított céltávcsöveket, mígnem a tanító néni jelzi nekik, hogy van itt még sok más látnivaló, amit érdemes volna megnézni. A diákok az érsekkétyi alapiskolából érkeztek. A kísérő tanártól megtudom, már a korábbi években is jártak az Agrokomplexen a felső tagozatosokkal. A lurkók biztosan nem bánják, hogy nem kell iskolába menni, az első héten még úgyis csak módjával zajlik a tanítás, és legalább ily módon is kapcsolódnak a mezőgazdasághoz, mellyel jórészt elvesztettük a kapcsolatunkat.
Az alacsony érdeklődés és az intenzív gépesítés miatt kevesen dolgoznak az ágazatban – a Statisztikai Hivatal 2025-ös adatai szerint 63,7 ezer fő, miközben az összes foglalkoztatott száma 2,6 millió –, azelőtt minden családban akadt egy rokon, aki az egységes földműves szövetkezetben, vagy az állami birtokon dolgozott. Továbbá még a lakótelepi iskolánkban is minden osztálynak volt egy ágyása, ahol munkára nevelés címén mindenféle tevékenységet folytattunk, aminek, ha sok, kézzel fogható haszna nem is volt, legalább a lakótelepi gyerekek is fogtak kapát. Tehát ez a példa követendő lehet más iskolák számára is.
Egyébként felnőtt, meglett, katonaviselt férfiak ugyanazzal a boldog mosollyal tekintenek a céltávcsőbe, mint az iskolás fiúcskák. A lőfegyverek, horgászbotok még a Linux-rendszergazdából is előhívják a valahol mélyen bennünk élő, halász-vadász-gyűjtögető ősünket. És ehhez a Vadászat, Erdészet és Horgászat tényleg mindent beszerezhetünk, egy részét persze csak engedéllyel. De ha már megvettük, hova tegyük? Erre kínál megoldást a galántai Abamet, amelyet eddig elsősorban öltözőszekrényeiről, iskolai fémbútorairól ismerhettek a szűkebb és tágabb régióban. Az utóbbi években azonban egy újabb piaci rést töltöttek ki: fegyverszekrényeket is kínálnak.
A cég standjánál Klaudia Horvátovától megtudom, nemcsak puskaszekrényeket, hanem kisebb széfeket is hoztak a szakvásárra, melyekben pisztolyok, revolverek tárolhatók. De akinek nincs fegyvere, ékszereket, készpénzt is tarthat a kisebb trezorokban. "Vannak szabadon álló szerkezetű szekrények, és vannak a falhoz rögzíthetők, így minden méretben több megoldás közül is választhatnak az érdeklődők" – mondta. Emellett, mutatóba, hoztak a nem fegyveres célú árukészletükből is.
Elhaladok egy quadokat áruló stand mellett, hogy már régi ismerősként üdvözölhessem Horváth-Béres József fafaragót, szobrászt. Hogy mit csinál egy szobrász egy vadászkiállításon? Például nagyon szép, vadászjelenetes domborműveket, amelyek nem annyira vadászházba, inkább vadászkastélyba dukálnak. Idén hozott egy háromrészes, monumentális vadászoltárt is, amely tulipánfából készült, mely észak-amerikai eredetű, és a világ egyetlen zöld színű fája, mely a napfény hatására vörösesbarnává válik.
Emellett egyedi vadászkéseket készít, különleges anyagok felhasználásával, például hódfarokból, vagy egzotikus fákból. "Ezt a tokot mélytüzű mahagóniból készítettem. Tízezer dollár a köbmétere" – avat be a kulisszatitkokba. De van mahagónifából, ébenfából, kafferbivaly-lábszárcsontból és ásatások során előkerült, középkori kútkávából készített darabja is. Bár a kést elsősorban használatra vásároljuk, ha lenne egy ilyen kafferbivalyos, vagy ötvösművész által mikroszkóp alatt faragott berakásos pengém, inkább csak az Abamet széfjében tartanám...
Amikor azt mondjuk, vásárfia, általában egy mézeskalács szívre, vagy a gyerekeknek egy zacskó gumicukorra gondolunk. A dunaszerdahelyi IL Trade Kft. terepjárók, pick upok vadászok számára szükséges eszközrendszerrel való felszerelésével, átépítésével foglalkozik. Az ő standjukon a vadászathoz, off roadozáshoz átalakított járművek meg is vásárolhatók, hazavihetők, némileg módosítva a vásárfia fogalmát, férfiak számára.
Egy másik cég pick upra szerelhető hidraulikus emelőkart kínál, melynek zsigerelésnél, nyúzásnál vehetik hasznát a jágerek. De házi disznóölésnél is jól jöhet, jut eszembe, némileg dehonesztáló módon. El is küldöm a képet az apósomnak...
Ugyan egy házzal arrább található, és nem vadász, de a terepen és a természetben való korlátlan mobilitás kapcsán ide hozható a bősi Komplex Központi Mentőszolgálat standja is. Culka Dominiktól, a szolgálat vezetőjétől megtudom, idén egy Hummer H2-t hoztak. Már csak azért megérné elveszni a Bős környéki erdőkben, hogy az emberért ilyennel jöjjenek...
Az Agrokomplexen általában sok drónt láthattunk, különböző mezőgazdasági célú felhasználásra kifejlesztve. A bősi mentők standján is vannak kisebbek-nagyobbak, különböző célú felhasználásra. A legnagyobb például fertőtlenítőszerek légi kijuttatására alkalmas, de vannak itt hőkamerák is, amelyeknek az eltűnt személyek keresésekor veszik nagy hasznát. Hoztak bemutatóba egy árvízvédelmi technikai járművet, és egy vezetési pontként szolgáló járművet, melynek monitorrendszerén követhető és elemezhető a drónok képe, így az eltűnt személy sokkal hamarabb megtalálható, mint élőerős kutatás esetén. Ilyen helyzetekben pedig az idő nem pénzben, hanem emberéletben mérhető.
Nézegessen képeket!
