Sámsonék küzdelme a szlovák burgonyapiacon

2021. augusztus 3., 17:21
Matus Tibor

Egy Komárom melletti kis faluban Izsán jártunk, a Bokros-pusztán, ahol Sámson Ferenc és családja országos szinten is komoly burgonyatermesztővé nőtte ki magát. A család négyszáz hektáron gazdálkodik, melynek a negyedébe ültetnek burgonyát. A burgonyát csak öntözött területen termesztik, máshogy már nem is lehetne.

Sémson burgonya bokros

Ferenc a szövetkezetben volt állattenyésztő. Klasszikus szövetkezet volt, 1600 hektáron, ahol 120-an végezték 50 ember munkáját. Bár zootechnikus, de szívesen és sikeresen kalandozik a gépek világában, szinte minden megvásárolt gép át van alakítva a saját szükségletei szerint, és ezeket az átalakításokat még a gépgyártók is megcsodálják. 

Ferenc nem a szavak embere, sokkal inkább a lánya, Enikő, aki Kecskeméten végzett kertépítészet szakon. Vele beszélgetünk.  1995-ben kezdték a gazdálkodást a „nagyon semmiből”. A falu szélén kitisztítottak egy illegális szemétlerakatot és ennek fejében használhatták telephelynek. Egy rossz traktorral, amit Ferenc annyira felújított, hogy még a Zetor gyárból is eljöttek megnézni. Látni akarták, miként cserélte le a mechanikai karokat elektronikusra, amit még jelenleg is használnak „biciklinek”.

A kezdetek egybevágtak a szövetkezet mélyrepülésével, így rögtön110 hektáron tudtak indulni.  Ferenc akkoriban a szövetkezetet teljesítményalapúra helyezte volna, de ezt a tagság elutasította, hiszen egyesek az utcán találták volna magukat. Így a magángazdálkodás mellett döntött. Akkor a szövetkezeti 10 eurós hektáronkénti bérleti díjak helyett 30 eurós bérleti díjakkal kezdtek, amelyek mára 100-150 euróra nőttek.  

Rögtön elkezdtek burgonyával foglalkozni, eleinte 10-20 hektáron. Kezdetben szinte kézzel, egy lengyel szedőgéppel, majd kezdtek fejlődni, amit felgyorsított az üzletláncok megjelenése. Technológiailag húsz év lemaradást kellett behozni. Megnőttek az igények a tisztításra, csomagolásra, mivel a versenytársak, az osztrákok, németek már húsz éve így működtek. 2003-2004 idején nagyon gyorsan kellett kialakítani a csomagoló- és tisztítósort, hogy mennyiséget tudjanak kínálni.  Jelenleg 20 családot tartanak el, mert ahhoz, hogy zsákba kerüljön a burgonya, nekik is 14 emberre van szükségük. De hol van ez a szocializmusban tapasztalt túlfoglalkoztatottságtól?

Sámson burgonya
A burgonyatermesztés jelene Szlovákiában
A 80-as 90-es években Szlovákiában 60-70 ezer hektáron termesztettek burgonyát, jelenleg ez a terület 6-8 ezer hektárra csökken. A korai krumpli aránya maradt a mindenkori vetésterület 10-15 százalékán, a vetésterület viszont évente változik. Változik a klíma, a valamikori hegyvidéki szövetkezetekből eltűnt a burgonya, ma már a liptói medencében sem ritka a kukoricatábla.
A klímaváltozásból nem csak az aszályos időszakokra panaszkodnak, hanem a hőingadozásokra is, amit a burgonya nehezen visel. Szlovákia egésze küzd ezzel, már a hegyvidéki területeken sem lehet öntözés nélkül burgonyát termeszteni. Az ottani talaj sekély, köves, ahogy egykor mondták: csak káposzta, rozs és burgonya termesztésére volt alkalmas. Termesztettek is a liptói medence szövetkezetei a szocializmusban több ezer hektáron. A szövetkezetek megszűntek, munkaerőt sem igazán találni a termesztéshez.  A burgonyát nem sorolták az érzékeny növények közé, nem kap külön nemzeti támogatást. Így nem csoda, hogy 2020-ban az ország burgonyaszükségletének 44 százalékát importból kellett megoldani. Nincsenek tárolási kapacitások, hűtőboxok, így júniusig nem tud a szlovákiai burgonya megfelelő minőségben a piacon lenni.

Amikor beszélgetünk, épp a búza aratásán vannak túl. A 6,7-6,8 tonnás hektárhozamot nem tartják rossznak, de megemlítik, hogy náluk a búza mindig a jól táplált, fellazított burgonya után következik. Ez akár egy-két tonnát is jelent hektáronként. Ezt követi a szója, az árpa a napraforgó, illetve beillesztenek 15 hektárnyi sárgarépát, amit egy fagyasztó-feldolgozóba szállítanak.

Új telephely és agroturisztika

Jelenleg az egykori esztergomi érseki birtokon van a telephelyük, ami a szocializmust egy állami gazdaságban vészelte át. A leromlott épületeket megvásárolták, majd az egyháztól is sikerült megvenni az alatta lévő területet. A telephely körüli földeket négyévnyi parlag után vették bérbe az Állami Földalaptól, és eltartott, míg sikerült azokat termőre fordítani. Miután az egyház visszakapta ezeket a szántókat is, már csak a harmadát adta nekik bérbe. Úgy tűnik, jobban kedvelik a nagyobb szereplőket, pedig a meglévő beruházások igényelnék a családi gazdaság 550 hektárra való növelését.

Próbálkoznak agroturisztikával is. A telepen volt egy 1886-os kúria jellegű épület, bedőlt kéménnyel, a falak közt növő bodzával. Ebből teremtettek pályázati segítséggel 2013-ra egy panziót, ami díszévé vált a telepnek. Ahogy mondják, ami az előnye, az a hátránya. A csendes, szinte mindentől elvágott panzió vonzó, de hátránya, hogy esti programokat nem igazán tud nyújtani. Nyáron nincs gond a forgalommal, az év többi részében pedig kisebb rendezvények, lagzik találkozók, iskolázások töltik meg.  

Bokros panzió Sámson
A kiszámíthatatlan növény

Először a burgonya gazdasági mutatóit kérdem, és kapom is a választ, hogy a növény nagyon hektikus eredményeket tud produkálni. Vagy nagyon jó gazdasági eredményt hoz, ami után viszont akár több évig veszteséget produkál. Például a 2019-es év kitűnő volt, ami annak volt köszönhető, hogy Európában hiány volt burgonyából. Németországban és Csehországban sem volt akkora termés, tehát Szlovákiában viszonylagosan fennmaradtak az árak.

Számszerűsítik, mit is jelent a jó ár: 2019-ben átlagosan a burgonya nagybani ára 25-35 eurocent körül mozgott, tavaly viszont csak 15-20 cent körül, miközben ők a kitermelési árat 23 centben számolják. Sajnos az idei év is úgy kezdődik, mint a 2020-as - nem kell, és nincs ára a krumplinak.

Ehhez még az időjárás is hozzátett, a hideg május utáni hirtelen felmelegedés sokkot okozott a növényeknél. A burgonya 28 fok felett amúgy is leáll, nem képez gumót, nem növekszik. Elvileg az esők visszatértével újraindulhat a gumóképzés, így most arra törekednek, hogy megőrizzék a lombot, azaz több levéltrágya kell, hogy megmaradjon a növény kondíciója. 

A viszonylagos gazdasági kiélezettséget a burgonyatermesztés specifikus voltával is magyarázzák. Túl sok egyedi gép szükséges hozzá, ezzel megnő a beruházási igény.  A búza stabilan megadja a hektáronkénti pár száz euró nyereséget, ez a burgonyánál több ezer euróra is felugorhat, viszont ott a de…

Sámson burgonya
Beruházni, beruházni…

Márpedig ahhoz, hogy a burgonyát ki tudják termelni és mosottan, csomagolva szállíthassák az üzletláncokba, több mint kétmillió eurót kellett beruházniuk, úgy, hogy a mostani tisztító-csomagoló sor gépeinek felét otthon alakították ki, vagy át. Például a klasszikus rázós osztályozót, ami agyontörte a burgonyát, átépítették gumihengeresre. És nemcsak mechanikailag, hanem elektronikailag is, amiben már nagy segítség a most érettségizett unoka, Bence programozókészsége is. Büszkén mutatják a legutóbbi szerzeményt, egy robotkart, amely a raklapokra pakolja a zsákokat. Természetesen ezt is átalakították, hogy ládákat is tudjon pakolni, és még a zsákokat is bevonja fóliával.

Sámson burgonya

Amikor tudtak, pályáztak, de a pályázatokhoz önerő is kell, és a burgonya gazdaságilag nem mindig kiszámítható. 2007-ben uniós források segítségével klímás raktárrá építettek át egy istállót, illetve felszerelték fogadótartályokkal, szállítószalagokkal. Sikeresek voltak a magyar kormány által indított Baross Programban is, ahol a csomagolósor mérőegységéhez kaptak támogatást.

Termesztés

A burgonya amúgy is igényes a talaj-előkészítésre, Sámsonék összesítve 75 centimétert mozgatnak meg a bakhátakhoz, és ebben kell porhanyós magágyat készíteni az ikersorokhoz.  Az általuk művelt talajok többfélék, van olyan csernozjom, amely tapadásra hajlamos, így tavasszal még szeparátorokat is alkalmazniuk kell a rögök eltávolítására; azt a szerkezetet, amit a hegyvidéken használtak a kövek kiszedésére. E nélkül az ottmaradt rögök komoly mechanikai sérülést okozhatnak a megtermett burgonyában.

Sámson burgonya

Ültetőanyagot már nem hazait használnak. Már Liptóban sem tudnak vírusmentes szaporítóanyag előállítani, minősége nagyon elmarad a hollandétól vagy a németétől. Bár érzésük szerint a hozzájuk érkező nyugati vetőmag sem mindig a legmagasabb minőséget képviseli.

A Baross Programból kapott támogatás segítségével szerezték be a dieseles mobilszivattyúkat, amelyekkel óránként 500 köbméter vizet tudnak kijuttatni a közeli csatornából. Eredményeiken mindez meglátszik, a korai burgonyát 200 mázsa/hektár körül kezdik el szedni, az összátlag pedig 350-380 mázsa körül mozog.

Eladni művészet - itt is

Az értékesítésről Enikő elmondja, hogy az évek során változott a vevőkör is. Húsz éve még mintegy száz piacos, kisvállalkozó vásárlójuk volt, most már egy sincs, csak az üzletláncok. Ide 5 további termelővel szövetkezetbe tömörülve szállítanak. Úgy látják, hogy csökkent egyrészt a fogyasztás, az otthonfőzés, másrészt az emberek sem spájzolnak be burgonyából. Inkább kilónként vásárolják a mosottat, mint hogy harmad árért megvegyék azt közvetlenül a termelőtől.

Az üzletlánc mosott almát akar burgonya helyett, mintha fáról lehetne szedni

- jegyzi meg Enikő, és hozzáteszi, hogy amúgy is magasak az üzletláncok minőségi igényei, az árakat pedig folyamatosan csökkentik. ’

Sámson burgonya

95-96-ban 25 korona (75cent) is volt az újkrumpli ára, jelenleg a júniusi indulási ár 40 cent körül mozog. De ebbe még bele kell számolni a szállítást, illetve az újdonságot, a ládabérlést. Az üzletláncok csak egyfajta ládában fogadják a csomagolt burgonyát, aminek bérlése további 9 centet visz el egy kiló krumpli árából. A ládákért egyhónapos kauciót kell letenni, ami további terhet ró a termelőre.

Sámsonék mintegy 20-30 hektárnyit tudnak koraiként értékesíteni, de elmondják, hogy a korai és a kései közötti árkülönbség is eltűnt.  A 90-es években is 6 koronát, és most is 20 centet kapnak a késeiért. Az árkülönbség csak a termelői piacon maradt meg. Javarészt amúgy is eltűntek a kisebb területeken termelők. Vannak, de ezek inkább ritka kivételek, piacosok stb.

A legnagyobb konkurenseiknek nem a szlovákiai termelőket tartják, hanem a külföldi behozatalt.  

Tavaly például a Németországból beszállított krumpli verte le az árakat Szlovákiában.  A német gazdák megkapták érte a 26 eurócentet, nálunk viszont már 8 centtért kínálták.  

A cikk megjelent a Magyar Mezőgazdaság 2021/30 számában, az Agrárminisztérium  Határtalan Gazda programja keretében. 

Kövesse facebook oldalunkat is!