Nem kell a szlovák disznó?
A szlovákiai sertéstartók arra figyelmeztetnek, hogy a száj- és körömfájás (SLAK) járványhoz kapcsolódó kereskedelmi korlátozások feloldása után is súlyos problémák maradtak fenn az ágazatban. A bizalom a szlovák sertéshús iránt lassan helyreáll – közölte Martin Nevolný, a Szlovák Sertéstartók Szövetségének (SACHO) igazgatója.
A malacokat nem tudják értékesíteni, így a tenyésztők kénytelenek tovább hizlalni őket. Ennek következménye a túlzsúfolt istállók és a rosszabb tartási körülmények.
Nevolný kiemelte, hogy a sertések átlagos tömege már meghaladja a 140 kilogrammot, ami nemcsak a hús minőségét rontja, hanem eladási árlevonásokkal is jár. A gazdák így kettős gazdasági nyomás alatt állnak: nőnek a költségeik, miközben csökkennek a bevételeik.
Rámutatott, hogy a SLAK-járvány hatásai várhatóan az év végéig kitartanak, sőt hosszabb távon is éreztethetik hatásukat. A rendkívüli helyzet idején sok gazda csökkentette az inszeminációk számát, ami a második félévben kevesebb újszülött malacot eredményez. „Bár jelenleg a sertések száma a farmokon magasabb, mint a járvány előtt – a túlzsúfoltság miatt –, a következő hetekben jelentős visszaesés várható, ami negatívan befolyásolja Szlovákia önellátását sertéshúsból” – hangsúlyozta.
A SACHO arra kéri a Szlovák Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumot (MPRV), hogy a támogatási és kompenzációs rendszerek kialakításánál vegye figyelembe a sertéstartás sajátosságait.
Az ágazatot az epidemiológiai intézkedések sokkal súlyosabban érintették, mint más állattenyésztési területeket. Míg a tejtermelők csupán 14 napig nem értékesíthettek, a sertéstartók március 21. és május 21. között rendkívüli üzemmódban működtek – a piac pedig azóta sem normalizálódott teljesen.
„Egyúttal arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a feldolgozóipar nem képes lépést tartani az uniós versenytársakkal, és nem tudja rendszeresen felvásárolni a szlovák sertéseket, sem feldolgozni a már eleve alacsony hazai termelést. Ez különösen megmutatkozott a SLAK-járvány idején: miközben az EU-ban emelkedtek az élőállatárak, Szlovákiában 30 százalékkal az uniós átlag alatt maradtak, és nem volt elegendő kapacitás a válság kezelésére” – figyelmeztetett.
Hozzátette: az elsődleges termelés a teljes ellátási lánc legérzékenyebb pontja. Európai piaci kapcsolat nélkül Szlovákiában gyakorlatilag megszűnne a sertéstartás.
„Ha előre akarunk lépni, elengedhetetlen olyan megoldásokat találni, amelyek lehetővé teszik, hogy a hazai termelés több mint 50 százalékát Szlovákiában dolgozzuk fel – jelenleg ez mindössze 15 százalék körül mozog” – jegyezte meg Nevolný.
Zárásként hozzátette: az értékesítés továbbra sem zajlik normál üzemmódban, a válság következményei pedig a teljes termelési láncban érezhetők. Célzott és rendszerszintű intézkedések hiányában az ágazat hosszú távú gyengülése és az ország élelmiszer-önellátásának további csökkenése fenyeget.
