Minden egy helyen, amit a száj- és körömfájásról tudni kell – kérdések és válaszok
Több mint egy hete küzd Szlovákia, annak is csallóközi része a rettegett betegséggel. Ahogy az lenni szokott, ilyenkor rengeteg valós és valótlan hír terjeng, sok kérdés fogalmazódik meg az emberekben. Honnan jött a vírus? Lehet-e ellene védekezni? Miért kell leölni egész állatállományokat? Veszélyes-e az emberre vagy házi kedvenceire? Biztonságos-e a hús és a tej fogyasztása? A kormányhivatal világos és rövid válaszokat tett közzé a leggyakoribb kérdésekre. Lássuk!
Mi az a száj- és körömfájás?
Egy rendkívül fertőző állatbetegség. Leginkább a szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és bárányokat támadja meg, de a szabadon élő rőtvadat és más párosujjú patásokat is.
Újfajta vírusról van szó?
A száj- és körömfájás vírusa egyike a legkisebb és legellenállóbb állati vírusoknak, amit már 1898 óta ismerünk. Nagyon stabil és rendkívül hatékonyan terjed.
Hogyan nyilvánul meg?
A vírus lappangási ideje 7-14 nap, a szarvasmarhánál rövidebb is lehet. Az első tünetek közé tartozik a tejhozam csökkenése, a láz, a hólyagok és afták megjelenése a szájüregben, ami nyáladzáshoz vezet. Hólyagok és fekélyek jelennek meg a tőgyön és a pata területén is.
Ezek miatt az állatok sántítani kezdenek és a fájdalom miatt elveszítik étvágyukat, lefogynak, valamint búskomorrá válnak.
Minden fogékony állat mutat tüneteket?
Nem, de ha fertőzött állatok közelében van – a gócponttól 3 kilométeres távolságra – el kell pusztítani. Az állatok fertőznek és a vírust már a tünetek megjelenése előtt is terjesztik.
Halálos ez a betegség?
A jó kondícióban lévő felnőtt állatok számára a fertőzés nem halálos, rosszabb helyzetben vannak a fiatal állatok. Mivel súlyosan fertőző betegségről van szó, az egész állományokat likvidálják, hogy elejét vegyék a további terjedésnek.
Hogyan terjed a vírus?
A fertőzött állatok közti közvetlen érintkezéssel, fertőzött takarmánnyal, vízzel, alommal, szénával, fertőzött munkaeszközökkel, ruházattal és főleg a személyzet lábbelijével, fertőzött autókkal és azok részeivel. A vírus a levegőben is terjed, akár több tíz kilométeres távolságra is, nagyon ellenálló és sokáig életképes.
Melyik a leggyakoribb megfertőződési mód?
Az állatok közötti közvetlen kapcsolattal, de a személyzet lábbelijén keresztül is terjed. A vírus rendkívül ellenálló és jó a túlélőképessége.
Széllel is terjed?
A levegővel, a széllel is terjed, akár több tíz kilométeres távolságra is.
Miért olyan veszélyes a fertőzés?
Rendkívüli gazdasági károkat okoz, a tenyészetek újraindítása évekig tart.
Az ember is megfertőződhet a száj- és körömfájással? Ha igen, hogyan?
Rendkívül ritkán, de előfordulhat, annak függvényében, milyen az ellenálló-képessége. A lefolyása viszont enyhe, szinte észre sem lehet venni.
A kutyák, macskák, nyulak és a baromfi is megfertőződhet?
Számukra nem jelent veszélyt ez a betegség.
Lehet egészségi panasza az embernek, ha száj- és körömfájással fertőzött tehén tejét itta?
A betegség akut fázisában lévő tehéntől, báránytól vagy kecskétől fejt friss tej megalszik és az íze miatt alkalmatlan a fogyasztásra.
A pasztörizálás véd az ember megbetegedése ellen?
A hőkezelt (pasztörizált) tej fogyasztása nem jelent egészségügyi kockázatot. A pasztörizált tejből készült termékek, mint a joghurt, a tejpor vagy a bébitápszer, biztonságosak.
Megbetegedhet-e az ember, ha a fertőzött állat húsából eszik?
A hőkezelt, főtt vagy sült, hús fogyasztása nem jelent kockázatot az ember számára.
A fagy elpusztítja a vírust?
A vírus a hőre és a savasságra érzékeny, a fagyasztást túléli. Télen vagy hidegebb időszakokban tovább él, mint melegben.
Milyen tünetei lehetnek az embernek, ha átterjedt rá a vírus?
Az esetek döntő többségében észrevétlenül esik át a fertőzésen, rendkívül ritka esetekben afták, hólyagok jelenhetnek meg a szájüregben és a nyelven.
Ilyen esetben miből áll a kezelés?
A kezelés csak a tünetek enyhítését szolgálja, amelyek minimálisak.
Ha vannak otthon háziállataim, akkor ne egyem a húsukat és ne igyam a tejüket, mert Szlovákiában száj- és körömfájás fertőzés van?
A hús és tej hőkezelése megöli a vírust és biztonságossá teszi az élelmiszerek fogyasztását.
Minden állat szállítása tilos? Nem utazhatok a kutyámmal?
A rendkívüli intézkedések része a betegségre fogékony állatok – szarvasmarhák, sertések, bárányok, kecskék és más párosujjú patások –áthelyezésének tilalma. A macskák és kutyák utazhatnak. Élő állatot viszont nem lehet áthelyezni a Magyarországgal közös határon.
Meglátogathatom a kutyámmal a fertőzés gócpontjában élő családomat?
Igen, habár a fertőzés terjedésének megállítása érdekében kulcsfontosságú a mozgás minimalizálása.
Létezik oltás a betegség ellen és az véd a terjedése ellen?
Nem. A vakcina csak a vírus ürítését csökkenti azon állatok esetében, amelyek már kontaktusba kerültek vele.
Miért kell minden fogékony állatot elpusztítani?
Hogy ne terjesszék a betegséget. A fertőzési gócpontokban és más tenyészetekben a járványveszély alapján történik ez.
A fertőzést átvihetik a vadon élő állatok is?
Ezek – a szarvasok, az őzek és a muflonok – vírusátvivőnek számítanak, miközben nekik nem okoz a betegség különösebb egészségi problémákat. Hogy ne terjesszék a vírust, nem szabad őket az erdőkben zavarni.
Be lehet lépni a farmokra, a tenyészetekbe?
A fertőzés gócpontjaiban teljes tilalom érvényes az illetéktelen személyek belépésre, miközben minden személy és a járművek a bejáratnál fertőtlenítő kapun vagy gázlón kell áthaladnia. A megelőző bejárási tilalom minden olyan szlovákiai farmra, telepre vonatkozik, ahol a betegségre fogékony állatokat tartanak. Zárva kell tartaniuk az állatkerteknek is.
Hogy kell kinéznie a fertőtlenítő gázlónak?
A hosszúságának legalább 5 méteresnek kell lennie, hogy a nagy traktorkerekek is meg tudjanak benne fordulni. A mélysége nagyjából 20 centiméter, legideálisabb, ha az egész bejárat szélességében alakítják ki. Ha az ilyen gázló kialakítása nem lehetséges, akkor fertőtlenítő sávok, fertőtlenítő kádak, esetleg ideiglenes fertőtlenítő gázlók – például fertőtlenítővel átitatott fűrészporréteg – is megengedett.
Ki a felelős a telep fertőtlenítésért?
A tenyésztő, akinek a fertőtlenítést igazolnia kell.
Mikor jelent meg a vírus Németországban?
2025. január 10-én Németország hivatalosan bejelentette, hogy a brandenburgi tartományban, Berlintől nem messze egy farmon vízi bivalynál észlelték a száj- és körömfájást. Egy kis, 14 állatból álló tenyészetről volt szó, ahol az állatokat a szabadban tartották. Ez volt az első eset Németországban 1988 óta.
Márciusban Magyarországon ugyanerről a vírusról volt szó?
Március 7-én Magyarországon, 2,5 kilométerre a szlovák határtól egy farmon igazolódott be a száj- és körömfájás fertőzés. A vírustörzs azonban más volt, mint a németországi.
Mikor került át hozzánk a vírus?
Az első eseteket március 21-én igazolták a tesztek három dél-szlovákiai farmon.
Hogyan került a vírus Magyarországról hozzánk?
Folyik a járványügyi vizsgálat, bármilyen következtetés egyelőre korai még.
Van értelmük a tilalmaknak és rendelkezéseknek, ha a vírus a levegővel is terjed?
Ha szigorúan betartjuk ezeket, nagy segítséget jelentenek abban, hogy a vírus ne terjedjen tovább. Minden fertőzés esetében a legfontosabb a fegyelem. A fertőzés elleni küzdelem egyetlen módja a szigorú karantén, az izolációs intézkedések, és sajnos teljes állatállományok elpusztítása is.
