Milyen is az okoskert? - KÉPEKKEL
Gilányi Sándor informatikus mérnöktanár meséli, hogy még a koronavírus-járvány előtti időkben gondolkodott el azon, milyen jó lenne a diákokat bevonni egy olyan projektbe, amelyben a számítástechnikát összeköthetnék egy növénytermesztési módszerrel. A ma még elég ritka, de egyben a növénytermesztés jövőjeként emlegetett föld nélküli, azaz hidropóniás módszerre esett a választásuk.

Egy Kassa megyei pályázatnak köszönhetően – együttműködésben a Kassai Műszaki Egyetem hallgatóival és az IBM számítástechnikai céggel – ebben a tanévben végre megvalósíthatják megálmodott, igazán egyedülálló, innovatív tervüket, az okoskertet. Egy hazai hidropóniás cégtől megrendelték a speciális, az egészségre ártalmatlan műanyagból gyártott csőrendszert, amelyből január végén összeállították a kertet. Zárt rendszerében az iskola laboratóriumában a diákok által desztillált víz kering, amelybe speciális nyomelemekkel dúsított tápokat kevertek.
A kert közepén, a mini üvegházban látogatásomkor is csírázott még néhány magonc a nedves, tápszeres szivacskockákban, amelyekből pár napon belül a kertekbe áthelyezhető palánták lesznek. Mivel életemben először épp a volt alma materem folyosóján láttam ilyen kertet, megcsodáltam. Érdekes volt látni, hogy föld nélkül, egy körforgásos vízrendszerben, megfelelő tápanyagok és oxigén adagolása mellett, két hét alatt kifejlődik egy mutatóujjnyi magasságú saláta. A rendszert két tanár vezetése és felügyelete mellett, a projektbe bekapcsolódó tizenegy másodikos és harmadikos diák gondozza, egyelőre manuális üzemmódban.
Egy alkalommal a diákok már szüreteltek is, a palántaházban nevelt zsálya vitaminokban gazdag, ízletes tízórai „betét” lett.
Az iskola konyháján majd a finom salátákat és egyéb konyhakerti zöldségeket is örömmel hasznosítják a szakácsnők. A lapzártánkat megelőző napokban érkeztek meg a várva várt, speciális UV-fényt sugárzó neoncsövek, amelyek még mindenképpen hiányoztak. Ottjártamkor bepillantást nyerhettem abba a délutáni foglalkozásba, melynek során Gilányi tanár úr a programozó diákok vezetőjével, Tarcali Sándor Domonkossal beszélte meg azt, hogyan is fognak hozzá a napokban a kert programozásához.
Mindezeknek a folyamatoknak az irányítását Arduino kontrollerek és egy Raspberry PI miniszámítógép segítségével érik majd el. A kertek különböző részein felszerelt érzékelők figyelik majd a rendszeren belüli pillanatnyi vízszintet, a megvilágítás erősségét, a hőmérsékletet, a páratartalmat. A számítógép a bemenő adatokat kiértékelve, a mikrokontrollert feladattal látja el, ez vezérli majd a kellő pillanatban a rendszerben keringő vízbe adagolandó tápszer mennyiségét, a tartályokba való utántöltéssel szabályozza a szükséges víz mennyiségét, vezérli a növények számára éppen megfelelő spektrumú LED-világítást.
A diákok által megoldott programozási folyamat magában foglal majd egy applikációt is, amelynek segítségével akár otthonról, tanulás közbeni szünetben is nyomon követhetik a növények fejlődési folyamatát, szükség esetén a kert rendszerét utasíthatják is vagy akár csak annak értesítéseit követhetik nyomon.
Megjelent a Magyar7 2024/8. számában.