2023. szeptember 23., 12:27

Mikor és miért oltják a fákat?

A fákat leginkább kora tavasszal, de bizonyos gyümölcsfákat nyáron is olthatunk. És mivel még meleg idő van, kora ősszel sem késő. Marcinkó Zoltán, a bénai székhelyű TreeM faiskola szakmai vezetője mindenféle gyümölcsfát olt ez idő tájt.

marcinkó
Marcinkó Zoltán faiskolája
Fotó: Nagy Andrea

Az oltás egy szaporítási mód. Magról is lehet gyümölcsfát szaporítani, de ahogy egy gyermek sem hasonlít tökéletesen a szüleire, úgy a magról vetett növénynek is más tulajdonságai lesznek. A gyümölcsfákat oltással és szemzéssel érdemes szaporítani, mert így az új növény ugyanolyan tulajdonságokkal fog rendelkezni, mint az eredeti, ami fontos szempont.

Termesszünk gyümölcsöt
Marcinkó Zoltán 10 éve foglalkozik hivatásszerűen gyümölcsfacsemeték nevelésével és értékesítésével. Faiskolájának nagy része a Komáromi járásban, Hetényen található, de mivel Bénán van a székhely, itt üzemelteti a kísérleti ültetvényét, ahol 150 fajta gyümölcsöt tesztel különböző művelési módokon.

Az otthoni gyümölcstermesztés népszerűsítéséért évente tart metszési tanfolyamot magyar és szlovák nyelven, és arra ösztönzi az embereket, hogy ne a túlpermetezett, ízetlen külföldi gyümölcsöt vásárolják, inkább termesszenek sajátot. Ám hogy a lehető legízletesebb gyümölcs kerüljön le a fáról, számos hasznos tanáccsal látja el a vevőit.

A gyümölcsfákat egy-két kivételtől eltekintve vegetatív módon szaporítjuk. Ha ugyanis a magját ültetnénk el, akkor nem ugyanazt kapnánk, mint amit az anyafa adott. Ezért típus alanyokat ültetünk ki, és a talajhoz szabjuk, milyen legyen az alany.

Ezekre oltjuk át a nemes rügyet, vagy pedig a nemes hajtást. Tavasszal, amikor beindul a nedvkeringés, vagyis elkezdenek rügyezni a fák, akkor végezzük az oltást. Ilyenkor egy fás részt ültetünk be az alanyba. Július elejétől kezdve, és akár még szeptemberben is, a második nedvkeringés időszakában pedig csak egy rügyet ültetünk be, amelyik télen „alszik”, ezért is hívjuk alvószemzésnek. Ez a rügy tavasszal kihajt, és ebből a rügyből tudunk egy új hajtást, vagy akár egy új facsemetét is kinevelni az adott alanyon, amire átoltottuk – avat be a részletekbe Marcinkó Zoltán.

Fontos, hogy egészséges fáról vegyünk le hajtást, mivel a beteg fáról a betegséget is átszaporítjuk.

– Alvószemzésnél kétfajta eljárást alkalmazunk. Régebben volt használatos az úgynevezett T-szemzés, amikor egy T-bevágást végzünk az alany héján, és oda ültetjük be a rügyet. A másik pedig a chip szemzés, amikor egy fás részt is kivágunk vele, és körülbelül ugyanekkora szempajzsot, rügyet ültetünk be. Ennél az a lényeg, hogy jól le legyen kötözve, de legkésőbb tavasszal el kell távolítani ezt a kötöző fóliát – folytatta.

marcinkó
Marcinkó Zoltán ellenőrzi a termést
Fotó:  Nagy Andrea
Évi harmincezer facsemete

A szakértő szerint alvószemzéssel lehet a leggyorsabban és legsikeresebben növényeket szaporítani. A faiskolákban dolgozó profi szemzők akár napi 2500-3000 fát is be tudnak szemezni.

– Otthoni kertben is elérhetjük azt, hogy egy adott fán 8-10, vagy akár 30 fajta is teremjen. Cseresznyénél van ennek különösen értelme, amikor nincs szükségünk egy adott fajtából nagy mennyiségre. Ezért nálam is 6-8 fajta terem egy nagy cseresznyefán – tette hozzá Zoltán, aki az elmúlt években 30 ezer facsemetét is szaporított évente.

Mára ezt a számot csökkentették 12-15 ezerre, mivel nehéz idénymunkásokat találniuk, ezért a munka nagy részét maguk végzik. Úgy látták megfelelőnek, hogy ez az a mennyiség, amivel elbírnak és értékesíteni is tudják a kiskereskedelemben. Zoltán az ágazat problémáira is felhívja a figyelmet.

– Szlovákiában a gyümölcsösök területe folyamatosan csökken, tehát körülbelül az ország 30 százalékát vagyunk képesek ellátni saját termesztésű gyümölcsökkel. A faiskolák száma is csökken, idősek a termelők, nem akarnak már annyit dolgozni, emiatt sokkal több a behozott facsemete, aminek kétes a minősége – magyarázta.

Hosszú távú koncepció helyett „divatkoncepciók”

Még nagyobb gondot jelent, hogy a mezőgazdaságot érintően az országnak nincs hosszú távú elképzelése.

– Ha megnézzük például Lengyelországot, ott évekkel ezelőtt eldöntötték, hogy almából nagyhatalommá válnak. Ma Lengyelország a legnagyobb almaexportőr a világon, a legmodernebb ültetvényekkel. Tehát ők egy hosszú távú koncepciót követnek, míg nálunk ilyen „divatkoncepciók” vannak. Néhány évre fölkapnak egy adott terményt, és az állam azt támogatja, aztán megint más lesz a divat. Úgy gondolom, hogy mi bármelyik itteni őshonos gyümölcsből képesek lennénk csúcsminőséget termelni. A tavaszi fagyokkal járó kockázatokat is tudjuk kezelni, hiszen sok a modern eljárás, amit alkalmazni lehet. Viszont probléma, hogy a mostani rendszer nem motiválja a termelőket arra, hogy ezeket bevezessék, újítsanak. Pedig ez a rendszer már nagymértékű modernizációra szorulna – emelte ki.

Szlovákiában az éves gyümölcsfogyasztás nagyjából 150 ezer tonna, aminek nagy része külföldről érkezik. Pedig az éghajlati viszonyok sok helyen ideálisak lennének a gyümölcstermesztésre. Ezért érdemes lenne visszatérni a háztájihoz.

– Az otthon megtermelt zöldségnél és gyümölcsnél nincs egészségesebb. Az üzletekben megvásárolt terményeket többször is kezelik vegyszerekkel, az otthoniak pedig 2-3 kezeléssel megvédhetők. Ma már nem probléma információt szerezni bármilyen témában, hiszen ingyenesen az internetről vagy a szakkönyvekből gyorsan meg lehet tanulni akár a metszést, a fák védelmét, a szaporítást stb. Ezért, aki otthon szeretne termelni, annak minden lehetősége adott – mondta zárszóként Marcinkó Zoltán.

Megjelent a Magyar7 2023/38. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.