Mézhamisítások a világban
A Magyarmezőgazdaság.hu a Német Méhészújság alapján kisebb csokorba szedte a méz hamisításának és a mézzel kapcsolatos csalásoknak a legkirívóbb eseteit. Egyértelmű, hogy ez ellen nagyon komolyan fel kellene lépniük a hatóságoknak. Döbbenetes, hogy bár évek óta tudnak ezekről, és a nemzeti méhész egyesületek folyamatosan keresik meg az illetékeseket, mégis nagyon lassan érhető el érdemi változás az EU-s szabályozásban.
2018-ban 28 ellenőrzött vegyes mézből 12 hamisítványnak bizonyult. Ezek között ott volt a legnagyobb ausztrál mézkiszerelő, a Capilano terméke is. A mézeket NMR (mágneses magrezonancia spektroszkópiás) módszerrel vizsgálták. A hagyományos vizsgálattal egyik mintáról sem tudták volna megállapítani, hogy nem valódi.
Az európai Közös Kutatóközpont 2015-ben a tagországokból 893 mézmintát gyűjtött be. A szokványos vizsgálattal egyiknél sem sikerült kimutatni, hogy hamisítvány. Viszont egy új módszer (EA/LC-IRMS) segítségével a minták 14 százalékáról kiderült, hogy nincs közük a mézhez.
2018-ban 9 szupermarket 11 alacsony árfekvésű mézét vizsgálták. Eltekintve attól, hogy még csak az Európai Unió méz szabványának sem feleltek meg, mindegyik hamisítványnak bizonyult.
A hagyományos módszerekkel ezekről a mintákról sem lehetett kimutatni, hogy hamisak lennének.
2019-ben a brit Tesco levette saját márkanéven forgalmazott mézeit a polcokról, mivel a brit élelmiszer ellenörző szerv hamisnak találta azokat.
A Kanadai Élelmiszer Ellenőrző Hivatal 2018-ban és 2019-ben ugyancsak NMR technológiával ellenőrizte a szupermarketek és kiszerelők mézeit.
A 240 minta 22 százaléka hamisnak bizonyult. A hamisítványok kizárólag Kínából, Indiából, Vietnámból, Pakisztánból és Görögországból érkező szállítmányok voltak.
2014-ben egy német banki kereskedő megpróbált 6 tonna „svájci” mézet eladni az Aldinak. Az áruról azonban kiderült, hogy Ukrajnából származik. A férfi pénzbírságot kapott. Helyzetét súlyosbította, hogy Németországból származó méhcsaládokat is megpróbált svájci vérvonalúként értékesíteni.
2008-ban derült fény az egyik legnagyobb mézimporttal kapcsolatos csalásra, melynek a rendőrség a „Honeygate” vagyis "mézkapu" munkanevet adta.
A hamburgi székhelyű Alfred L. Wolff kereskedőház kínai származású mézet harmadik ország(ok)on keresztül úgynevezett „utaztatással” és „átcímkézéssel” szállított az Egyesült Államokba, elkerülve ezzel a kínai mézre kivetett amerikai dömpingvámot.
A csalás-sorozat következtében a cég tönkrement és eltűnt a piacról. Üzleteit az újonnan alapított Norevo vette át.
Egy 2018-ban közzétett tanulmány arról ad hírt, hogy ausztrál kutatók 19 ország 100 mézmintáját megvizsgálva azt találták, hogy a 27 százalékuk hamis annak ellenére, hogy a vizsgálatoknál elavult módszereket alkalmaztak.
Az ázsiai származású mézek 52 százaléka, az európaiak 28 százaléka, az ausztrál mézek 18,4 százaláka volt hamis. A hamis európai mézek kivétel nélkül Kelet-Európából származtak.
Végezetül, a sort azzal egészítjük ki, hogy a tavaly Montreálban megrendezett nemzetközi méhészkongresszuson, az Apimondia mézversenyén, a mézeknek csaknem a felét kizárták, mert hamisítványok voltak, illetve nem megengedett szermaradványokat tartalmaztak.
