Kéknyelv-betegség – a kérődző állományok rejtett veszélye
Bár az afrikai sertéspestis továbbra is az egyik legismertebb állatjárvány Európában, nem ez az egyetlen fertőző betegség, amely veszélyezteti a gazdaságokat. A juh- és szarvasmarha-tartók számára egyre nagyobb figyelmet érdemel a kéknyelv-betegség, amelyet rovarok terjesztenek, és komoly termeléskiesést okozhat.
A kéknyelv-betegség (Bluetongue) egy vírusos megbetegedés, amely elsősorban a juhokat, kisebb mértékben a szarvasmarhákat és kecskéket érinti. A betegséget a Bluetongue-vírus (BTV) okozza, amelyet apró vérszívó rovarok, úgynevezett törpeszúnyogok terjesztenek.
A fertőzés nem közvetlenül állatról állatra terjed, hanem a rovarok csípésével jut át egyik állatból a másikba. Emiatt a betegség elsősorban a melegebb hónapokban jelent nagyobb veszélyt, amikor a rovarok aktivitása fokozódik.
A betegség tünetei fajonként eltérőek lehetnek. A juhok általában érzékenyebbek, náluk súlyosabb formában jelentkezik a fertőzés.
A leggyakoribb tünetek:
- láz, levertség, étvágytalanság,
- fokozott nyálzás és orrfolyás,
- duzzadt ajkak, fej és nyelv,
- a nyelv kékes elszíneződése,
- sántaság, nehezített mozgás,
- tejhozam- és súlycsökkenés.
Szarvasmarháknál sok esetben enyhébbek a tünetek, vagy akár teljesen tünetmentes is lehet a fertőzés, ugyanakkor ezek az állatok is szerepet játszhatnak a vírus terjesztésében.
A kéknyelv-betegség nem veszélyes az emberre, de jelentős gazdasági károkat okozhat:
- csökkenhet a tej- és húsprodukció,
- romolhat a szaporodási teljesítmény,
A betegség különösen azért veszélyes, mert gyorsan terjedhet a rovarok segítségével, és sokáig rejtve maradhat az állományban.
A védekezés alapja a megelőzés és a rovarok elleni védelem:
- használjunk rovarriasztó készítményeket,
- csökkentsük az állatok szúnyogoknak való kitettségét,
- biztosítsunk tiszta, száraz környezetet az állatok számára,
- gyanús tünetek esetén azonnal értesítsük az állatorvost.
A kéknyelv-betegség jól példázza, hogy a fertőző állatbetegségek elleni védekezés ma már nemcsak az istállók falain belül dől el. A klímaváltozás, a rovarok terjedése és az állatok mozgása mind hozzájárulhatnak új járványok megjelenéséhez.
A tudatos állattartás, a rendszeres megfigyelés és az időben történő állatorvosi beavatkozás kulcsszerepet játszik az állományok védelmében.
Bojti Beáta – Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége – Felvidéki Falugazdász Hálózat
