Fordulópont a szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezésben
A 2026-os év tavaszára egyértelművé vált, a fitoplazma elleni védekezés már nemcsak egyéni növényvédelmi kérdés, hanem térségi szintű szervezési és kommunikációs feladat is. Míg az elmúlt évben sok gazda még csak távoli problémaként tekintett rá, mára a fertőzés jelenléte és az amerikai szőlőkabóca felszaporodása valós, mindennapi kihívássá vált.
Májustól kezdődően a védekezés gyakorlati része került előtérbe. A szakmai fórumok, terepbejárások és metodikai bemutatók során világossá vált, hogy a következő időszak sikerét elsősorban az együttműködés és a rendszeresen betartott ellenőrzések fogják meghatározni.
Ebben kiemelt szerepet kaptak a falugazdászok is, akik a térségben összekötő szerepet vállaltak:
- a szakemberek,
- a hegyközségek,
- a polgármesterek,
- valamint a kisebb szőlősgazdák között.
A gyakorlatban ez napi kommunikációt, tájékoztatást, permetezési szignalizációk továbbítását, monitorozási adatok összegzését és a községek közötti koordinációt jelentette.
A 2026-os szezon egyik legnagyobb kihívása a permetezési szignalizáció és a kezelések időzítése volt. A május végi időszakban több szakmai csoportban és hegyközségben is komoly viták alakultak ki arról, hogy mikor célszerű elvégezni az első permetezéseket.
Egyes szakemberek és hegyközségek az ÚKSÚP monitorozási eredményei, valamint a kabócalárvák fejlődési stádiumai alapján sürgették a növényvédelmi beavatkozások mielőbbi elvégzését, míg mások a helyi monitorozási eredményekre hivatkozva későbbi kezelési időpontot tartottak indokoltnak. A helyzetet tovább nehezítette, hogy több térségben a szőlő már virágzásközeli vagy virágzási állapotban volt, amikor a rovarölő szeres kezelések alkalmazása szakmailag nem javasolt vagy fokozott körültekintést igényel.
A gyakorlat végül azt mutatta, hogy teljes egységességet rendkívül nehéz kialakítani, különösen a nagy területeket kezelő gazdaságok és a kis hobbi borászok esetében.
Míg a nagyobb borászatok elsősorban a permetezések gazdaságosságát, logisztikai szervezhetőségét és az optimális időzítést vették figyelembe, addig a kisebb gazdák sok esetben saját terepi megfigyeléseikre, tapasztalataikra és aktuális lehetőségeikre alapozva döntöttek a kezelések időpontjáról.
Ennek ellenére az idei év egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy több térségben először sikerült közös permetezési időablakokat kialakítani. A szakemberek szerint ez jelentősen csökkentheti az amerikai szőlőkabóca mozgását és a visszafertőzés kockázatát.
A falugazdászok szerepe itt különösen fontossá vált:
- összegyűjtötték a helyi információkat,
- továbbították a szignalizációkat,
- koordinálták a községek közötti kommunikációt,
- és segítették a kisebb gazdákat a döntésekben.
A 2026-os év egyik legpozitívabb tapasztalata a régiós együttműködés erősödése volt. A Párkányi régióban több település között korábban nem tapasztalt kommunikáció indult el.
A községek:
- kétnyelvű tájékoztató anyagokat készítettek,
- közösségi médiás figyelmeztetéseket tettek közzé,
- hangosbemondós értesítéseket alkalmaztak,
- és több helyen megpróbálták összehangolni a permetezések időpontját.
Több településen a polgármesterek aktívan bekapcsolódtak a kommunikációba, mivel sok helyen nincs működő hegyközség vagy olyan szervezet, amely képes lenne a kisebb termelőket koordinálni.
Ebben a helyzetben a falugazdászok szerepe különösen fontossá vált. Több térségben gyakorlatilag ők biztosították:
- a szakmai információáramlást,
- a községek közötti kapcsolatot,
- a monitorozási eredmények továbbítását
- és a gazdák napi szintű tájékoztatását.
A tapasztalatok alapján egyértelművé vált, hogy a fitoplazma elleni védekezés csak akkor lehet eredményes, ha a teljes térség egyszerre és összehangoltan reagál.
A májustól induló monitorozási időszak több fontos tapasztalatot hozott. A sárga ragacslapok kihelyezése és a levélfonáki ellenőrzések több dél-szlovákiai térségben is igazolták az amerikai szőlőkabóca N1-N2-es lárva stádiumának jelenlétét.
A szakemberek szerint a sikeres védekezés alapja:
- a lárvastádiumok megfigyelése,
- a rajzás követése,
- és a megfelelő időben végzett permetezés.
A gyakorlatban azonban sok kisebb gazda számára továbbra is nehézséget jelent:
- a kabócalárvák felismerése,
- a rendszeres monitorozás,
- valamint az eredmények helyes értelmezése.
A tapasztalatok szerint a következő években a rendszeres monitorozás és az adatok gyors megosztása kulcsfontosságú lesz a védekezés sikerességében.
A 2026-os szezon egyik legnagyobb problémája továbbra is az elhanyagolt és kezeletlen ültetvények kérdése maradt. Ezek a területek állandó fertőzési forrást biztosítanak a környező szőlők számára. Ezt a tényt az eddigi hegyközségekben elvégzett monitorozási eredmények is alátámasszák.
Több településen megkezdődött:
- az elhanyagolt parcellák feltérképezése,
- a tulajdonosok azonosítása,
- valamint a felszólítások előkészítése, szétküldése.
A gyakorlatban azonban továbbra sincs gyors és működő rendszer az ilyen területek felszámolására.
A problémát súlyosbítja, hogy:
- nincs megfelelő jogi háttér,
- a felszámolási költségek rendkívül magasak, nincs támogatás
- és az állami szerepvállalás továbbra is korlátozott.
Egy erősen benőtt ültetvény megtisztítása akár több (5-8 ezer) eurós költséget is jelenthet hektáronként, amit jelenleg szinte teljes mértékben a gazdák és földtulajdonosok kénytelenek viselni.
A szakmai prognózisok szerint a nyári időszak fokozott fertőzési nyomást hozhat. A melegebb és szárazabb időjárás kedvezhet az amerikai szőlőkabóca fejlődésének és mozgásának, ezért a következő hónapokban különösen fontos lesz:
- a sárga lapok rendszeres ellenőrzése,
- az újabb kezelések megfelelő időzítése,
- a fertőzött tőkék gyors eltávolítása,
- valamint a gazdák közötti folyamatos kommunikáció fenntartása.
A szakemberek szerint a 2025-ös év sok helyen még csak a fertőzés megjelenésének időszaka volt, 2026-ban azonban már egyértelműen láthatóvá vált a fertőzési nyomás növekedése.
A következő két-három év döntő jelentőségű lehet a Felvidék szőlőtermő területeinek jövője szempontjából.
Pereszlényi Csaba – Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége – Felvidéki Falugazdász Hálózat
