Folytatódnak a gazdatüntetések Európában
Európa szerte utcára vonultak a gazdák, miután több uniós tagállamban is szigorítanának a mezőgazdasági termelőket érintő szabályozásokon. Az utóbbi hónapokban többek között Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Lengyelországban és Romániában is kirobbant demonstrációkon a gazdák leginkább útlezárásokkal és traktoros felvonulásokkal igyekeztek hangot adni a követeléseiknek, amikkel idáig azonban csupán részleges eredményeket tudtak elérni. A futótűzként terjedő tüntetések így várhatóan tovább folytatódnak, ami jelentős bevételkiesést és ellátási zavarokat okozhat az Európai Unióban.
Az Európa szerte több nagyvárost is megbénító gazdatüntetések legfőbb oka, hogy az előzőleg bevezetett környezetvédelmi szigorításoknak, valamint az ezzel kapcsolatos új uniós agrárpolitikai szabályozásoknak köszönhetően jelentősen megnőttek az európai gazdák költségei. Az ezzel párhuzamosan megjelenő energiaválság, valamint a magas infláció miatt kialakult kereslet visszaesése ugyanakkor jelentősen csökkentette a gazdák bevételeit, amik a megmaradt támogatások további visszavonásával már komoly érvágást jelentenének a mezőgazdaságból élők számára.
Az utóbbi hetekben emiatt Németországban, Franciaországban és Olaszországban is több tüntetést szerveztek a helyi gazdák. Bolognában és Veronában például transzparensekkel és traktorokkal vonultak utcára az emberek, akik az Európai Unió agrárpolitikája és a magas energiaárak ellen tiltakoztak. A tüntetések nem sokkal később a közép-olaszországi Viteróban is folytatódtak, de az ország deli részén is demonstrációk várhatók.
Az olasz gazdák emellett a Becsapott Mezőgazdászok Egyesületét is létrehozták, aminek célja, hogy közösen emeljék fel a szavukat az uniós követelések, valamint a kormány agrárpolitikája és az import termékek ellen.
Németországban szintén folytatódik a január elején elkezdődött tüntetéshullám, miután még mindig nem sikerült egyezségre jutni a német gazdák és a kormány között. Bár részleges eredményeket sikerült ugyan elérni, a gazdák mindaddig folytatják a demonstrációkat, míg a kormány teljesen vissza nem vonja a mezőgazdasági járművek gépjárműadó-mentességének eltörléséről, valamint a dízelüzemanyagokra vonatkozó adókedvezmények csökkentéséről szóló javaslatát. A már-már belpolitikai válságot és a szélsőjobboldali AfD megerősödését eredményező tüntetéshullámhoz ráadásul már az árufuvarozók és egy ideig a vasutasok is csatlakoztak, de emellett több más ágazat képviselői is jelezték (kisiparosok, vendéglősök, hulladékgazdálkodók), hogy szintén fontolgatják a sztrájk lehetőségét.
Franciaországban ugyancsak nehéz helyzetbe került a kormány, miután több nagyvárosban és vidéken is traktorokkal, valamint egyéb mezőgazdasági gépekkel zárták le az utakat a francia gazdák.
Az Európai Unió legnagyobb mezőgazdasági termelőjeként elkönyvelt országban a tüntetők a környezet védelmét célzó szabályozások túlzó terheit, illetve a traktorok üzemanyagára kivetett állami adót és a túlzott bürokráciát kifogásolják. Az egyre jobban eszkalálódó, országosan több mint 70 ezer mezőgazdasági dolgozót felvonultató demonstrációk miatt a kormány – vélhetően a közelgő EP választásoktól félve – az utóbbi napokban több intézkedés visszavonását is bejelentette, mindez azonban várhatóan koránt sem lesz elég a gazdatüntetések csillapításához.
Hasonló okok miatt tüntetnek azonban Lengyelországban és Romániában is, ahol a legnagyobb problémát az Ukrajnából érkező áruk behozatala jelenti.
Az említett országokban ugyanis már több hónapja jelentős bevételkiesést jelent a gazdáknak a sok esetben káros anyagokat is tartalmazó, ám jóval olcsóbb gabona, cukorrépa és szárnyashúsok ellenőrizetlen behozatala, ami miatt mind a román, mind pedig a lengyel gazdák többszáz helyszínen tartottak demonstrációkat.
Az útlezárásokkal és forgalomkorlátozásokkal egybekötött tüntetéseken a gazdák emellett az uniós agrárpolitika és a zöld áltállással kapcsolatos korlátozások felülvizsgálatát követelik a kormányoktól, amik az ígéreteken túl azonban eddig nem tettek konkrét lépéseket a probléma megoldásának érdekében.
Mindez azt jelenti, hogy a következő hetekbe várhatóan folytatódnak a demonstrációk, amik komoly érvágást jelenthetnek az Európai Unió piacának. Egyes becslések szerint ugyanis a már most több ezer embert érintő megmozdulások csak a német gazdaságnak akár egymilliárd eurónyi bevételkiesést is okozhatnak, de a többi országban is több százmillió eurónyi kár keletkezhet.
A helyzet mihamarabbi megoldása tehát az egyik legfontosabb feladata kellene, hogy legyen az egyre érintett országok vezetőinek, akik közül páran a támogatottságuk csökkenését látva kisebb-nagyobb engedményt ugyan tettek már a gazdáknak, a helyzetet azonban mindezidáig koránt sem sikerült megoldaniuk.
Ugyanez mondható el azonban az Európai Unió vezetőiről is, akik úgy tűnik, hogy egyelőre szintén nem érzik a helyzet súlyosságát és továbbra sem tettel le teljesen a gazdákat érintő szigorítások bevezetéséről, valamint az Ukrajnából érkező gabonaexport támogatásáról. Ennek fényében pedig a gazdatüntetések szinte biztosan komoly hatást gyakorolnak majd a közelgő európai parlamenti választások eredményére, ami a jelenleginél egy teljesen más összetételű Európai Parlamentet eredményezhet.
