Feldolgozás, önellátás és vidéki megtartóerő
Az idei Agrokomplex mezőgazdasági kiállításon számos panelbeszélgetést tartottak, s az egyik központi téma a családi gazdaságok szerepe és jövője volt. Ilyen pódiumbeszélgetésen vett részt Tankó Tamás, alsópokorágyi gazda.
A családi gazdaság olyan mezőgazdasági alapú gazdálkodási forma, amelyben közeli hozzátartozók közösen, szervezett módon végzik a gazdálkodást. A tevékenység főként növénytermesztésre, állattartásra, vagy más mezőgazdasági tevékenységre irányul, és célja a család megélhetésének biztosítása, jövedelemszerzés vagy akár piaci értékesítés.
A családtagok közösen használják az erőforrásokat, például a szántóföldet, a gépeket, és együtt döntenek a gazdaság működéséről. A családi gazdaság hivatalosan is bejegyezhető, és egyes típusai különféle jogi, adózási vagy támogatási előnyökkel járhatnak.
Az Agrokomplex keretében zajló fórumon Ján Pokrivčák, a Szlovák Mezőgazdasági Egyetem professzora, a stratégiai agrárterv egyik kidolgozója kifejtette, hogy a családi gazdaság nem csupán a kis, egyéni gazdálkodás szinonimája, a fogalom kiterjed a családi tulajdonban lévő nagyobb gazdasági társaságokra, sőt akár az átalakított szövetkezetekre is. A lényeg a családi kézben tartott irányítás és a generációk közti tudás és értékrend átadása. Ez utóbbi elengedhetetlen az élelmiszer-biztonság és a vidéki közösségek fennmaradása szempontjából.
Mint rámutatott, a Tankó család esete példaértékű. A Rimaszombathoz közeli farmot az 1990-es évek elején alapították, és azóta is töretlenül működik. Tankó István, az édesapa ma már két fiával dolgozik együtt, tizenegy alkalmazottat foglalkoztatva, ami az országos átlaghoz viszonyítva kiemelkedőnek számít. 240 hektáron gazdálkodnak, fő profiljuk az állattenyésztés. Jelenleg 50 limousine húsmarhát, 30 anyakocát és évente mintegy 500 hízót nevelnek. Céljuk, hogy a sertéstartást tovább bővítsék.
Tankó Tamás szerint a mezőgazdaságban való fennmaradás kulcsa a termelés teljes vertikumának – a neveléstől a feldolgozáson át az értékesítésig – saját kézben tartása.
– mondja Tamás. A család hetente visz sertést a közeli vágóhídra, majd saját gazdaboltjukban értékesítik a frissen feldolgozott termékeket – köztük a népszerű füstölt kolbászt és hurkát, ami gyakran már csütörtök estére elfogy.
A gazdaság korábban burgonyát is termesztett, ám erről le kellett mondaniuk. Hiába volt korszerű betakarítógépük, nem találtak munkaerőt, még szezonálisan sem.
– A Rimaszombati járás az egyik legmagasabb munkanélküliséggel küzdő régió, mégsem volt jelentkező a kombájnos munkára – jegyzi meg Tamás. Ez is rávilágít arra, milyen nehéz ma mezőgazdasági munkavállalót találni. A munkaerőhiány szinte minden területen jelentkezik: pásztorok, gyümölcsszedők, zöldségtermelők hiányoznak az ágazatból. Sokan azért nem vállalnak hivatalosan munkát, mert akkor elesnek a szociális juttatásoktól. Tankó Tamás szerint ezen sürgősen változtatni kellene, és fel kellene értékelni a mezőgazdasági munkát, különösen a szezonális tevékenységeket.
Az állattenyésztés hanyatlása szintén súlyos probléma. Három évtized alatt egyötödére csökkent a fejőstehenek száma Szlovákiában, a tejfeldolgozók pedig egyre inkább külföldről kénytelenek beszerezni az alapanyagot. Ha nőne az állatállomány, helyben lehetne felhasználni a takarmányt és ezzel együtt csökkenteni lehetne az importfüggőséget.
Tankó Tamás szerint a megoldás nemcsak a támogatásokban keresendő, hanem egy működőképes agrárpolitikai rendszer kialakításában is. Ennek kulcsa a bizalom helyreállítása az állam és a gazdák között. Fontos, hogy a minisztérium, az Agrárkifizető Ügynökség és a termelők között átlátható és hatékony kommunikáció valósuljon meg.
A fiatal mezőgazdász szerint a jövőt a helyi termelés és fogyasztás összekapcsolása jelentheti. A közétkeztetésben az iskolák, a kórházak, a különböző intézmények hazai alapanyagokkal való ellátása nemcsak egészségesebb, hanem gazdaságilag is fenntarthatóbb modell lenne.
– Feltétlenül szükséges a modernizáció is, újabb gépek és berendezések beszerzése a gazdák számára.
A Tankó család tehát hosszú távra tervez, és nemcsak a saját gazdaságát fejleszti, hanem ezzel másoknak is munkát ad, elősegítve a szülőföldön maradást. Tankó Tamás a Szlovákiai Agrárkamara regionális tanácsadójaként aktívan részt vesz a tudásmegosztásban. A kamara célja, hogy tanácsadással, képzésekkel, gazdatalálkozókkal tegye versenyképesebbé a családi gazdaságokat.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2025/40. számában.
