Aszály a pénztárcában és a földeken
Két év kihagyás után ismét megtartották a gömöri gazdatalálkozót, amelyen szó volt a mezőgazdászokat érintő aktuális támogatásokról, pályázati lehetőségekről, de a hetek óta tartó szárazság és a műtrágyakrízis kapcsán felmerülő gondokat is megvitatták a környékbeli gazdák.
A Szlovákiai Agrárkamara és a gömöri falugazdászok szervezésében a rimaszombati járásbeli Serke községben került sor a IV. Gömöri Gazdatalálkozóra, amelyen szép számban vettek részt a helyi gazdálkodók.
Elsőként Polónyi Péter, a Szlovákiai Agrárkamara rimaszombati regionális elnöke mutatta be a 2023–27-es évekre vonatkozó agrárpolitikai stratégiai tervet, illetve a januártól hatályos változtatásokat. Ismertette, hogy
a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériuma 110 millió euró értékben meghirdette a 4.1. felhívást a mezőgazdasági termelők számára.
A felhívásra pályázók 2022. március 1. és 2022. május 31. között nyújthatják be a vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmüket. A Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség (PPA) már idén megkezdi a kifizetések folyósítását, amely legkésőbb a programozási időszak végéig tart. A közbeszerzési eljárás elektronikus úton, a JOSEPHINE alkalmazáson keresztül történik, amelynek használatáról szintén rövid bemutatót tartottak a találkozón.
Elhangzott, hogy a minisztérium az állattenyésztőket szeretné előnyben részesíteni, ezért az adott földterület nagysága szerint kb. háromszor akkora pénz jár az állattenyésztőknek, mint a növénytermesztőknek. Szó volt a fiatal gazdák támogatásáról, amelynek értelmében a negyven év alatti gazdák 100 euró támogatást kaphatnak hektáronként az első 100 hektárig, azaz legfeljebb 10 ezer eurót.
Az élelmiszerárak és a mezőgazdasági felvásárlási árak befagyasztásával kapcsolatban elhangzott, hogy az hosszú távon csak akkor lenne tartható, ha közben a műtrágya és az üzemanyag árát is befagyasztanák. A magas költségek és az alacsony felvásárlási árak miatt a különböző támogatások folyósítása már így is sok mezőgazdásznál a megélhetés kérdésévé vált.
Felmerült a vadkárok kérdése is, ugyanis a vadállomány elszaporodása miatt sok környékbeli mezőgazdász szembesül ezzel a problémával. A vaddisznók gyakran bemennek a repcébe, búzába és jelentős károkat okoznak az ültetvényekben is. Mint kiderült, kárpótlást még senki sem kapott a vadkárokért.
A különböző témakörök megvitatása után Rochovský Péter a földtörvény-nyel kapcsolatban tartott előadást, amelyet a jelenlévő két tucat gazdán kívül néhányan még internetkapcsolat segítségével is követtek.
– Két év után főleg azért is jöttünk össze, mert a koronavírus-helyzet eddig nem engedte, egyszerűen nem tudtak a gazdák találkozni nagyobb számban. Ideje volt már összehozni a csapatot, mivel ilyenkor kisebb eszmecserét tartanak a gazdák, megbeszélik milyen volt az ősz, a tavasz, milyen gondokkal találkoztak például a kifizetéseknél, vagy a támogatásoknál. A gazdaközösségnek is kell ilyen alkalom, amikor leülhetnek és megbeszélhetik közös problémáikat, további terveiket – véli Tankó Tamás falugazdász.
Bodon Dávid falugazdász szerint lényeges, hogy a találkozók alkalmával a gazdák halljanak valami előremutatót, és első kézből származó információik legyenek.
– A 2023-tól induló gazdaságpolitikára fel kell készülniük a gazdáknak, s fontos, hogy tisztában legyenek a változásokkal. Azt látjuk, hogy egyre nagyobb az igény a harmadik éve tartó falugazdász program iránt is. Beépült a gazdák tudatába, hogy van egy ilyen lehetőség, van kitől tanácsot kérni. A mostani rendezvénynek sem kellett nagy reklámot csinálni, és mégis összejött 20-25 ember. Ez is azt mutatja, hogy a mezőgazdászok igénylik az információkat, szeretnének naprakészek maradni – tette hozzá Bodon Dávid.
Az ország nagy részén hetek óta nem volt kiadós eső, és mivel beköszöntött a napos, meleg idő, egyre szárazabbá válik a talaj felső rétege. A gazdák beszámolója szerint a földek akár 100-150 mm csapadékot is elviselnének, ami egy héten át tartó csendes, áztató esőnek felelne meg. Az őszi árpa és búza kifejezetten szenved, nem tud bokrosodni a vízhiány miatt. Ha a következő egy-két hétben nem esik jelentős csapadék, akkor könnyen lehet, hogy az idei jó termésnek már lőttek.
Ez ugyebár a forgatás nélküli talajművelés. Megoldás lehet még a köztes növények vetése, amelyek jobban megkötik a nedvességet, ezáltal hozzásegítenek ahhoz, hogy a talajban „megfogjuk az életet” – magyarázza Tankó Tamás.
A gömöri régióban igen szegényesek az öntözési lehetőségek. Egykor az egész Balog, valamint Rima folyó mentén ki voltak építve az öntözőberendezések, a szivattyútelepek, de ezeket sajnos nem sikerült megőrizni. A rendszerváltás óta eltelt 30 év alatt szétlopták, vagy teljesen tönkrementek és már nem működőképesek. Akik viszont tudnának öntözni, azokat meg a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat folyamatosan bombázza különböző engedélyeztetésekkel, papírmunkával.
További problémát jelent, hogy az öntözési szabályozások nincsenek rendesen lefektetve.
Egy adott mezőgazdász, vagy egy agrártevékenységet folytató cég hivatalosan ötvenezer köbméter vizet öntözhet ki függetlenül attól, hogy mekkora területen és hogyan gazdálkodik, mennyire vízigényes növényt termeszt. Ez a vízmennyiség ilyen aszályos időszakban alig több a nullánál.
– Szlovákiában mi nem fogjuk meg a vizet, nem öntözzük a mezőinkre, hanem továbbengedjük délre. Magyarországon ezzel nincs probléma, értelmesen felhasználják, mi meg csak hagyjuk elfolyni a vizet, nem használjuk ki – kifogásolta hetilapunknak Tankó, rámutatva, a fenntartható mezőgazdaságnak része kell, hogy legyen a racionális vízgazdálkodás is.
Az aszály mellett az orosz–ukrán háború kapcsán kialakult műtrágyakrízis szintén komoly fejtörést okoz a gazdáknak, ezért ezzel a kérdéssel is külön foglalkoztak a találkozón.
Míg 2020-ban egy tonna nitrogén alapú műtrágya 190 euróba került átlagban, jelenleg 4-szer annyiba.
A magas ár pedig csak a kisebb probléma, a nagyobb, hogy egyáltalán nincs a piacon műtrágya. A nagy cégek, amelyek tudtak raktározni, még adnak el, de már csak azonnali kifizetéssel, míg korábban terménnyel is lehetett fizetni, utólag. Tavaly ősszel egyes gazdák annyi műtrágyát vásároltak, amennyit csak tudtak, de hosszú távra ez sem jelent megoldást. A műtrágya egy évig használható fel, utána megkeményedik és problémás lesz a kijuttatása – tudtuk meg a falugazdászoktól, akik szerint ezt a fél évet még kihúzzák valahogy, de komolyabb problémák lehetnek ősszel, amikor már hiányozni fognak az alapműtrágyák és erősen megcsappannak a készletek.
A megoldást többféle alternatíva egyidejű alkalmazása jelentheti, mint például a folyékony műtrágyák előnyben részesítése, a nitrogén műtrágyák helyettesítése istállótrágyával, komposzttal, köztes növények zöld trágyaként történő alkalmazásával, vagy a nitrogénkötő baktériumok használatával.
Az eddigiekből kirajzolódó helyzet alapján tehát úgy tűnik, hogy a mezőgazdászok idén sem számíthatnak könnyű évre.
A találkozó lényeges megállapítása, hogy a nehézségek ellenére megpróbálnak alkalmazkodni, illetve fontosak számukra a tapasztalatcserék és a megoldások együttes keresése.
Megjelent a Magyar7 2022/13. számában.
