A reméltnél jobb lett a termés, kár, hogy a felvásárlási árak alacsonyak

„A búza 6 tonna körül, az árpa 5 tonna körül termett. Sok függött attól is, milyen földbe került a mag. Igencsak bő termést ígér a kukorica, aminek kimondottan jót tett a júniusi sok eső, nagyok és teltek a kukoricacsövek. S a csapadék még most is rásegít arra, hogy tovább növekedjenek a csövek. Reméljük, nem jön nagy jégverés, ami tönkre tehetné. Egyedül a napraforgó az, ami jobban megsínylette, hogy a vegetáció kezdetén kevés volt a nedvesség, sok helyütt kicsik a fejek” – konstatálja.

Az agrárkamara elnöke szerint a kinti zöldségnövényeken is meglátszik, hogy az időjárás nem stabil, sűrűn változik. A paprika és a paradicsom sokat fázott a nyár első felében és a gyökérzöldségek sem fejlődtek úgy, ahogy szoktak. Aki nem öntözött a tavaszi és kora nyári aszályos időszakban, annak kevesebb kerül idén a zöldséges vermébe vagy a pincéjébe.

Ugyanakkor csodálatos, ahogy a természet és a növények képesek alkalmazkodni az időjáráshoz. Az idén is jó példa erre, hogy míg május elején még katasztrofális gabonaterméstől tartottak a gazdák, a kissé késve érkezett május végi és júniusi esők sokat javítottak a hozamokon.

Ami mostanában egyre több fejtörést okoz a mezőgazdászoknak, az a vadak túlszaporodása, elsősorban vaddisznóból és őzből van sok, amelyek rendszeresen és nagy csapatokban dézsmálják a termést.

Nagy kérdés az is, mennyiért tudják értékesíteni gabonájukat a földes gazdák, akiknek nemcsak az időjárás szeszélyeivel kell dacolniuk ősztől nyárig, hanem a növényvédelemre is figyelmet és pénzt kell fordítaniuk.

„Talán, ha az itteni gabonából itt készítenének tésztaféléket, javulhatna a helyzet. A durumbúzának például most jó ára van, 230 euró körül. De azt is hozzá kell tennünk, hogy ennek a hektárhozama alacsonyabb, mint a búzának” – tudjuk meg Patasi Ilonától.