A méhek az élet nektárjának készítői

Mikor kezdett foglalkozni a méhekkel?

Nagyjából húsz éve, és sajnálom, hogy nem kezdtem el korábban. Rendőr voltam, és a nyugdíjas éveimre kellett valamilyen hasznos elfoglaltság. Egy jó barátomtól kaptam az ösztönzést, neki már az édesapja is ezzel foglalkozott, s a barátom átvette tőle a ,,szakmát”. Nekem is sikerült rákapnom, és hamar a hobbimmá vált. Nagyon szeretem a mézet, ez volt az egyik oka, hogy elkezdtem méhészkedni. Nem olcsó mulatság boltban venni a mézet. Cukor nálunk csak akkor fogy, ha valaki látogatóba jön, és a kávéjába kell. Mi otthon mindenhez mézet használunk.

Hogyan szerzett tapasztalatokat? Hány méhcsaládja van?

Az alapokat könyvből tanultam, de a méhész kollégáktól is megtudtam egyet s mást. A saját tapasztalással nyert ismeretek a legbiztosabbak. Az első kaptárt a barátomtól kaptam kölcsön, a fakereteket már magam csináltam hozzá. Majd fokozatosan elkezdtem magam készíteni a kaptáraimat. Először három volt, azután már tíz-tizenkettő. Természetesen a méhcsalád a központja az egésznek. Volt olyan év, hogy 50 családdal dolgoztam. Az utóbbi időben azonban már sokkal kevesebbet tartok, mert nehézkessé vált a nevelésük. Ennek több oka van: az anya nem párzik be, vagy rossz az időjárás. Utóbbi különösen az elmúlt évekre jellemző. Jelenleg 25 családdal foglalkozom.

Hogyan kell elképzelni a méhtartást? Mik a feltételei?

Tagja vagyok a Szlovákiai Méhész Egyesületnek, s mivel vándorméhész vagyok, ők adják az ehhez szükséges engedélyt is. Az összes kaptáram kocsin van, így mindig oda utaztatom a méheket, ahol az éppen aktuális növények virágoznak, melyeknek a nektárjából a méhek mézet tudnak készíteni. Mert a mézet nem én készítem, hanem a méhek. A méhecskének az a jó, ha nem repül kilométereket haza a nektárgyűjtés közben. A vándorlás során be kell tartani bizonyos feltételeket az új méhlegelő kiválasztásakor. Ha nincs betartva a kellő távolság az előző helytől, a méhek bizony visszaszállnak, és az elhagyott helyen keresik a kaptárt, mert az a hely van nekik betájolva.

Milyen a kapcsolata a mezőgazdászokkal?

A földművelők

az utóbbi időben már olyan permetet használnak, amely nem öli meg ugyan a méheket, de ha belerepülnek, átalakul az ,,illatuk”, és az úgynevezett kapuőrök (a kaptár őrei) nem engedik haza a dolgozókat. Ilyenkor lehet látni a kaptár előtti méhtetemeket.

Ördögi körről beszélünk, mert ha a mezőgazdász nem permetezi a termését, a kártevő fog rajta élősködni. Szerencsére összedolgozunk, és amikor permeteznek, akkor a méheket nem engedem ki a kaptárból. A kukoricabogár elleni permet azonban a méhekre is kártékony hatással van. Ez az egyik legnagyobb ellenségünk.

Milyen a kapcsolat az ember és a méh között?

A méhek, ellentétben például a kutyával, nem tudják, ki a gazdájuk. A méhek akkor tevékenyek, ha jó az idő és hordás van (vagyis munka és virágporzás), akkor lehet velük dolgozni. De ha rossz az időjárás, vagy nincsen hordás, akkor jobb békén hagyni őket. A legideálisabb, amit egy méhész el tud képzelni, ha október után már elkezdődik a lehűlés, a tél valóban tél, hóval, fagyokkal, és Vince környékén (januárban) kirepülhet az első méh, hogy elkezdjen dolgozni. Minden esetben felkészítjük a méheket a télre. Ha azonban enyhe a tél, elhúzódik az ősz, a mezőgazdászok a zöldítési programmal olajretket vetnek a tarlóba. Ez a hosszú ősz folyamán kivirágzik, amit a méhek előszeretettel látogatnak. Ezért az anya nem áll le télire a fiasítással, és az új nemzedék már nem áttelelő. Az áttelelő nemzedék tovább végzi a fiasítást, aminek következtében elhasználódik. A méhész azt tapasztalja tavasszal, hogy a kaptár alján egy csomó elhullott méhtetem található.

Hogyan készül a jó méz?

A mézkészítés teljes mértékben a méhek dolga. Mikor méhészkedni kezdtem, megfogadtam, hogy nem fogom növelni a mennyiséget azzal, hogy a méheimet cukorsziruppal etessem. Ha nincsen hordás, pergetéskor a fészekben levő mézhez sohasem nyúlok, az a méhcsaládé! Ugyanis nem répacukrot szeretnék enni, hanem mézet. S amit jómagam nem eszek meg, azt a vevőimnek sem adom el. A méhek kizárólag télire kapnak répacukros szirupot, hogy átvészeljék a telet. A pergetésnél pedig vigyázok, hogy a fészek maradjon meg a méheknek, csak a mézet veszem el tőlük.

Egyetért azzal, hogy védetté nyilvánítsák a méheket? Mi a véleménye erről?

Sajnos olyan dologról szeretnének dönteni, amiről a méhészeket nem kérdezték meg. Az európai szabályozás szerint szigorúan tilos háztartásban tartani védett állatfajokat. Ha ezt vennénk alapul, akkor a méhészet is feleslegessé válna. Az állam valamelyest támogatja a méhészeket, de korántsem úgy, ahogyan kellene. Sok dologban inkább gátolják (a méhészkocsihoz rendszámtábla kell, forgalmi biztonság betartása, biztosítás stb.). Ha minden feltételnek meg akarunk felelni, nem biztos, hogy ki tudunk termelni annyi mézet, amennyi szükséges a visszaforgatáshoz. Régen nem szabták meg a vándorméhészek mozgásterét, de akkor nem volt annyi szabályozás, mint most. A méhészek nyugodtan tették a dolgukat, és nem volt semmilyen probléma.      

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/24. számában.