A keleti gazdák elégedettek
A magyar néphagyomány szerint Péter-Pál napján szakad meg a búza töve, jelezvén, hogy kezdődhet az aratás. Az idén a Bodrogközben és Ung-vidéken bizony sok helyen már egy héttel e napot megelőzően is megkezdték a gazdák a munkát. A mindennapi kenyerünkre gondolva sok templomban fohászkodtak az idei jó termésért, jó időért.
Az idei szezon magyarországi aratási eredményeiről hallott és olvasott friss anyagok szerint a dunántúli gazdák a megnövekedett árak függvényében is minimum nulla szaldósok, ha nem tudnak nyereségesek lenni. Ellenben a kevesebb csapadékot kapott keleti országrészben az alföldi gazdák a túlélésükért harcolnak, nem kizárt, hogy sokan csődbe mennek. A gyenge terméshozamaik tükrében nem lesz meg az elegendő bevételi forrásuk a következő őszi szezon kiadásaira. Kíváncsi voltam, vajon milyen lehet a helyzet országunk keleti szegletében. Tekintettel a meglévő kevés információra, összképet nyilván nem adhatok, de bízom benne, hogy egy hozzávetőleges megközelítéssel talán szolgálhatok.
Egy mondatba sűrítve a lényeg: nálunk, keleten szerencsére a búza idei terméshozamai az anyaországinál jobbak.
Egy neve elhallgatását kérő gazda összegezve azt mondta, az idén sokkal nehezebb volt tervezni, mint általában. Ősszel a meglévő anyagi tartalékaiból műtrágyát vásárolt, tudva, hogy csak drágább lesz, és arra mindig szükség van. Most a felvásárló cégek szinte naponta változó, egyre alacsonyabb áron vásárolják fel a learatott búzáját. Ahogy fogalmazott, nem egy leányálom a gazdaélet jelenleg. Már bánja, hogy nem írta alá a kötött felvásárlási árról szóló szerződést. Mindenhol azt hallotta, hogy a világgazdasági helyzet tükrében a gabona és egyéb termények felvásárlási ára növekedni fog, de nem így lett.
A gazdamatek alapján azzal számolt, hogy a megnövekedett bemeneti (input) árakat legalább a jobb felvásárlási árral ellensúlyozni tudja. Ezzel szemben az elmúlt 2-3 hét alatt a repce ára tonnánként 25%-ot zuhant. A tavalyi szerződésekkel tízezreket buktak, ellenben aki az idén okosan szerződött, akár nyereségre is szert tehetett. A Csap–Tiszacsernyő vasútállomáshoz közeli gazdák többször is látták a saját szemükkel az Ukrajnából vasúton beérkező, nem a friss aratásból származó, hanem éveken át raktárokban felgyülemlett, többször mozgatott, ezért összetört szemű, rossz minőségű gabonaszállítmányokkal teli vagonokat. Egy gazda információi szerint a régió legnagyobb, dobrai terménytárlói a közelmúltban ukrán tulajdonba kerültek. Ez a változás nyugtalanítja a keleti gazdákat, mert attól tartanak, kedvezőtlenül hat majd rájuk: leszoríthatja a kiváló minőségű friss gabonájuk árát.
Takács-Parajos Krisztina falugazdász elmondta, a legkorábban érő kalászost, az őszi árpát már mindenütt learatták, nagyon jó, átlagosan 5,5 tonnás hektárhozammal. A búza aratása még tart, hektáronként 6,3 tonna az átlag. A tritikálé esetében 3,5-4, a rozsnál 3,5 tonnás hektárhozamokat jelentett az agrárkamarának. A repcével kivártak a gazdák, azt eddig 70%-ban takarították be.
Az idei termés jónak ígérkezik, eddig átlagosan 2,5-3 tonnát vágtak le hektáronként.
Összeségében elmondható, hogy ezek elég jó eredmények. A búza és az árpa nedvességtartalma 14%-os, a repcéé átlagosan 8-9%. Csapadék alig volt, mint mondta, az elmúlt 10 évben nem emlékszik még ennyire aszályos tavaszra. Az ekkor vetett növényekkel lesznek majd gondok, ezek jobban megsínylik a szárazságot. A Bodrogközben április végétől június 6-ig nem volt egy csepp eső sem. Akinek szerencséje volt, a későbbiekben kapott belőle 40-60 milliméternyit. Július 10-e körül pár napon át esett átlagban 15 mm-t. A fajtákat illetően pontos adatokkal nem rendelkezett a falugazdász, de arra a kérdésemre, vajon a jövőt illetően gondolkodnak-e a gazdák a génmódosított, szárazságtűrőbb fajták beszerzéséről, azt felelte, hogy egyelőre nem vetődött fel ez a kérdés a szakmai összejöveteleiken. Véleménye szerint sokkal inkább a Bodrogköz valaha meglévő és jól működő, természetes vízgazdálkodási rendszerére kellene sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni, de ez a göröngyösebb út.
Az Ung-vidéki Veskócon a kombájnok mellett, munka közben értem utol Kovács Lászlót, a 20 éves múlttal rendelkező Agromatex Kft. ügyvezetőjét. A kalászos növények közül durum- és a hagyományos búzával foglalkoznak, illetve tavaszi árpával. Az idén durumbúzát 337 hektáron termesztettek, ezt már teljes mértékben learatták. A száraz május hozadékaként az általában július közepén esedékes aratás kezdete az idén július 2-ára esett. A minősége átlagos, a fehérjetartalma az időjáráshoz képest meglepően jó, jobb, mint amit reméltek. Az előjelek nem voltak a legkedvezőbbek, idén tavasszal annyira kevés eső esett, hogy Kovács László szinte napra pontosan emlékszik, mikor mennyi. Április 23-án 13 mm esett, egész május esőmentes volt, de szerencsére nem túl meleg, másodjára június 2-án, szintén 13 mm esett, majd június 10-én volt 30-35 mm-es csapadékmennyiség.
Már az aratás folyamán, július közepén 3 napon át tartó 15-18 milliméternyi eső volt, de ez a búza minőségét már nem befolyásolta.
Örültek ugyan a gazdák, de ez inkább már csak a tavaszi vetésű szóján, kukoricán segített, a gabonán, illetve a repcén már nem, de az aratást egy kicsit hátráltatta. A hozamokkal elégedettek. Repcét szintén hozzávetőlegesen 300 hektáron termesztenek. Tavaly gond volt az olajtartalommal, az idén ezt nem tapasztalták, minden ellenőrzés alkalmával 40% fölötti értékeket mértek. Az éppen folyamatban lévő repcearatás alkalmával mért eddigi hektárhozam nagyon jónak mondható, 4,6 tonna, ami a 2017-es 5 t/ha rekordtermést követően a második legjobb eredményük.
Terveik szerint a lapunk megjelenése körüli napokban fejezik be a 450 hektárnyi őszi búza aratását. Attól függően, hogy milyen minőségű földbe kerültek a búzaszemek, a terméshozamok változóak. A nehéz, kötött talaj 3,6 tonnát ad hektáronként. A beszélgetésünket megelőző napon levágott 1 hektárnyi táblán a magyar nemesítésű Nádor fajta búzából 6,7 tonnát arattak. Mire lapunk megjelenik, az árpát is épp learatják. Kérdésemre, hogy korábbi átlagos hozamaikhoz képest mennyire elégedett az idei értékekkel, azt felelte az Agromatex Kft. ügyvezetője, hogy nem panaszkodik. Eközben nem felejtette el hangsúlyozni, sokat jelentett az is, hogy sikerült kellő időben, jó időjárási viszonyok mellett elvégezni az őszi vetést. A tél elfogadhatóan jó volt, erős fagyoktól mentes, de hó több volt az Ung-vidéken, mint a Tátrában, mondta. Sokat jelentett a márciusban is tartó, 10-15 cm-es hótakaró. A hóléből elraktározott nedvesség áthidalta a szélsőségesen száraz májust.
Egy kaposkelecsényi, ötödik szezonját kezdő fiatal gazda repcéjének átlagos hektáronkénti hozama 4 tonna, 8,5%-os nedvességtartalommal, ami nagyon szép eredmény. Az őszi takarmánybúzánál hektáronként 8,3 tonna, az őszi árpánál pedig 8,1 tonna mennyiségekkel az idei aratási szezonra tényleg nem panaszkodott.
Megjelent a Magyar7 hetilap 29. számában.
