A jó termés a talajnál kezdődik – interaktív gazdatalálkozó Szőgyénben
Szőgyénben június 16-án a térség gazdái szó szerint a föld mélyére néztek. A Felvidéki Falugazdász Hálózat interaktív gazdatalálkozóján talajszelvény-vizsgálatot, gyakorlati talajelemzést és szakmai konzultációt tartottak, melyen több mint harminc gazda vett részt. A program célja az volt, hogy a résztvevők jobban értsék is földjeiket: mit árul el a talaj szerkezete, színe, tömörödése, rétegzettsége és vízmegtartó képessége, illetve milyen gazdasági döntéseket érdemes ezek alapján meghozni.
Az alkalom megnyitóján Iván Tamás, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a rendezvény újszerű kezdeményezés a szervezet részéről. Mint mondta, ma nem könnyű mezőgazdásznak lenni: a gazdálkodók egyszerre szembesülnek a növénybetegségek, az infláció, az aszály, a külföldi áruk dömpingje és a piac kiegyensúlyozatlan működésének következményeivel. Mindezek mellett azonban szerinte a tudásmegosztásban és a tapasztalatcserében óriási erő rejlik.
Pecsérke Andreas főfalugazdász szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a nap témája nemcsak szakmai, hanem szemléletformáló kérdés is. A talaj állapota ugyanis nem egyetlen idény problémája: hosszú távon határozza meg a gazdaságok jövőjét, a termésbiztonságot és a mezőgazdaság alkalmazkodóképességét.
A szőgyéni találkozó központi eleme a talajszelvény bemutatása volt. Egy ilyen vizsgálat során a gazdák nem csupán laboreredményeket kapnak, hanem saját szemükkel figyelhetik meg, mi történik a termőréteg alatt. Láthatóvá válik a talaj szerkezete, a gyökerek mélysége, a tömörödött rétegek jelenléte, a vízmozgás nyoma, a szervesanyag-tartalomra utaló jelek, vagy éppen az, hogy egy-egy terület miért reagál gyengébben a megszokott művelésre.
Dobos Endre professzor, a Magyar Talajtani Társaság elnöke a bemutatón erős megfogalmazásokkal érzékeltette, milyen súlyú kérdésről van szó.
– mondta.
Előadásában részletesen beszélt arról, hogy a Kárpát-medencében egykor az úgynevezett zsíros, fekete föld volt jellemző, a nagy munkagépek megjelenésével azonban a földek jelentős részét túlművelték, ami mára súlyos állapotromláshoz vezetett.
– Pusztulóban vannak termőföldjeink. Visszaépíteni sokkal nehezebb a földet, mint tönkretenni – figyelmeztetett.
A szakmai nap egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a talajt nem lehet pusztán termelési felületként kezelni. Élő rendszerként kell rá tekinteni, amelynek szerkezete, biológiai aktivitása, vízháztartása és tápanyag-szolgáltató képessége szorosan összefügg. Ha ezek közül valamelyik tartósan sérül, azt a termés mennyisége és minősége is megérzi.
A találkozón lehetséges válaszként szó esett a precíziós mezőgazdálkodásról is. Ennek lényege, hogy a gazda nem egységesen kezeli az egész táblát, hanem adatok, mérések, talajvizsgálati eredmények és térképek alapján hoz döntéseket a munkafolyamatokról. Vagyis nem mindenhová ugyanannyi vetőmag, műtrágya vagy növényvédő szer kerül, hanem a beavatkozás a terület tényleges adottságaihoz igazodik. A precíziós szemlélet mellett hangsúlyosan megjelent a regeneratív földművelés lehetősége is. Ez a megközelítés nemcsak arra keresi a választ, hogyan lehet jó termést elérni az adott évben, hanem arra is, hogyan lehet a talajt hosszú távon jobb állapotba hozni. Ide tartozhat többek között a talajbolygatás csökkentése, a takarónövények használata, a vetésforgó tudatosabb tervezése, a szervesanyag-visszapótlás, vagy éppen a vízmegtartó képesség javítása.
Bartos Gergely, az érsekújvári régió falugazdásza szerint sok gazda hosszú évek, akár évtizedek óta műveli ugyanazt a földet, mégsem mindig tudja pontosan, milyen adottságokkal dolgozik.
– mondta.
Bartos Gergely arról is beszélt, hogy bár a mezőgazdaság jelenlegi helyzete nem feltétlenül vonzó a fiatalabb generációk számára, a jelen lévő fiatal gazdák nyitottsága biztató jel.
– A legtöbben ebben nőttek fel, családi gazdálkodásban dolgoznak, és látják a nehézségeket. Ugyanakkor a fiatalok sokkal nyitottabbak arra, hogy felülbírálják a régi szokásokat, és új irányok felé forduljanak. Legyen szó precíziós gazdálkodásról vagy más újító hozzáállásról, láthatóan nagyobb igény mutatkozik a tudatosabb földművelés iránt – fogalmazott.
Iván Tamás a rendezvény után elmondta: az alkalom célja az volt, hogy a gazdák mélyebb képet kapjanak arról, mitől függ a talaj minősége, és milyen lehetőségek vannak az elmúlt évtizedekben kialakult problémák enyhítésére.
– fogalmazott.
A Felvidéki Falugazdász Hálózat több területen is igyekszik levenni a gazdák válláról azokat a terheket, amelyek nem közvetlenül a termeléshez kapcsolódnak.
– Legaktuálisabban a jelenlegi pályázatokban nyújtottunk szakmai segítséget, és az aktuális jogszabályokról tájékoztattuk a gazdákat. Mindeközben elindult a KiskertÉsz programunk, amelyben a diákokhoz próbáltuk közelebb hozni a kertészkedés világát; ebben közel hatvan iskola vett részt. Most nyáron útjára indítunk egy élelmiszeripari védjegyet is, amelynek célja, hogy támogassuk a felvidéki gazdák által előállított végtermékeket, valamint segítsük azok népszerűsítését – ismertette.
A szakmai kihívások között külön említette a szőlészeket érintő betegségeket, köztük a sárgaság problémáját, de hozzátette: ennél jóval szélesebb körű nehézségekkel kell szembenézniük a gazdáknak. A cél szerinte az, hogy a termelők naprakész információhoz jussanak, és legyen kihez fordulniuk akkor is, amikor pályázati, jogszabályi, adminisztratív vagy szakmai kérdésekben van szükségük segítségre.
A szőgyéni rendezvényen jelen lévő gazdák egymással is beszélgettek, tapasztalatot cseréltek, és megfogalmazták a nap témájához kapcsolódó egyik legnehezebb kérdést: a talajállapot javítása sok esetben olyan áldozatokat kívánna, amelyeket támogatás nélkül nehéz vállalni. A kímélőbb technológiákra való átállás, a géppark módosítása vagy más termelési rutinok átalakítása hosszabb távon térülhet meg, miközben a gazdaságoknak évről évre fenn kell tartaniuk magukat.
Éppen ezért a találkozó egyik tanulsága az volt, hogy a talajvédelem nem kizárólag egyéni gazdálkodói döntés kérdése. Szükség van hozzá szakmai háttérre, független tanácsadásra, jól értelmezhető támogatási rendszerekre és arra is, hogy a gazdák ne maradjanak egyedül a változtatás kockázatával. A sikeres gazdálkodás alapja ugyanis az egészséges talaj. A Felvidéki Falugazdász Hálózat szőgyéni találkozója pedig arra figyelmeztetett, hogy a jövő mezőgazdasága nem képzelhető el a termőföld állapotának alapos ismerete, a tudatos döntéshozatal és a gazdák közötti tapasztalatcsere nélkül.
