Zeman szerint meg kell erősíteni az EU határainak védelmét

Zeman megismételte korábbi kijelentését is, miszerint "szükség lenne egy közös európai hadseregre".

"Határozott véleményem, hogy az Európai Uniónak az eddigieknél jobban kell védenie határait" - szögezte le az elnök. "Amikor korábban az Európai Parlamentben egy közös európai hadsereg létrehozásának szükségességéről beszéltem" - folytatta Zeman - "sokan megmosolyogtak". "Most, a mai nemzetközi helyzetben nagyon jól jönne egy ilyen hadsereg" - mutatott rá a cseh elnök az Európát elárasztó menekülthullámmal kapcsolatban.

Csehország az elnök szerint segítséget ajánlott fel mind Olaszországnak, mind Görögországnak a schengeni határok védelméhez, de egyik ország sem reagált a megkeresésre. Zeman szerint ezért szükség van arra, hogy a Cseh Köztársaság már a határain feltartóztassa az illegális bevándorlókat, s meg kell találni ennek a leghatékonyabb módját.

"Más országok is mérlegelnek hasonló intézkedéseket, némelyek meg kerítéseket építenek. Én személyesen a berlini fallal való tapasztalataim alapján bizonyos ellenszenvvel viseltetek a kerítések és a falak iránt" - szögezte le az államfő. "Szerbiában már úgyis felvásárolták az összes pléhvágó ollót" - jegyezte meg Zeman mosolyogva.

Az ukrán-orosz konfliktussal összefüggésben Zeman hangsúlyozta, hogy "súlyos problémákat szankciókkal, embargókkal és bojkottokkal megoldani nem lehet". "Általában ellenzem ezeket a módszereket" - húzta alá. "Bízom abban, hogy a Nyugat a közeljövőben felújítja a korrekt viszonyát Oroszországgal" - tette hozzá, utalva arra, hogy a Nyugat az ukrajnai helyzettel kapcsolatosan gazdasági szankciókat vezetett be Oroszország ellen. Zeman már többször is kijelentette, hogy ellenzi a szankciókat.

A cseh nagykövetek éves tanácskozásra gyűltek össze a hét elején Prágában, s az államfő ebből az alkalomból találkozott velük.

Zeman felszólította a misszióvezetőket, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a gazdasági-kereskedelmi diplomáciának, amely sokat segíthet a cseh gazdaságnak.

Megerősítette, hogy Pekingben részt vesz a második világháború befejezésének 70. évfordulója alkalmával rendezendő ünnepségeken. Kijelentette, hogy látogatása alkalmával tárgyalni fog a kínai elnökkel, és több gazdasági-kereskedelmi szerződést is aláír, amelyek kibővítik a kínai gazdasági jelenlétet Csehországban.

Cseh kormányfőhelyettes: NATO-katonákkal kell védeni a schengeni határokat

Azonnal le kell zárni a schengeni övezet külső határait, és ezt az európai területet védeni kell a menekültek beözönlése előtt, a határok védelmébe a NATO-nak is be kellene kapcsolódnia - jelentette ki Andrej Babiš cseh kormányfőhelyettes, pénzügyminiszter.

"Ha megnézzük a térképet, Schengennek különleges formája van. Látjuk, hogy Görögország egyedül áll, míg a következő határ Magyarország. Kérdéses, hogy a macedón vagy a bolgár hadseregnek nincs-e szüksége a NATO segítségére" - mondta Andrej Babiš a menekültválság kapcsán kedden Prágában újságírók előtt. Hangsúlyozta, hogy ha a schengeni határok védelmét a térség szélén álló országok képtelenek kezelni, a problémával magasabb szinten kell foglalkozni.

Babiš szerint az Európai Uniónak közölnie kell azon országok lakosságával, ahonnan a bevándorlók érkeznek, hogy képtelen befogadni tízmillió menekültet. "Közölni kell: nem jöhettek hozzánk, hogy munkanélküliek legyetek, és azonnal szociális támogatást kapjatok" - mutatott rá a cseh politikus.

A cseh kormányfőhelyettes úgy vélekedett: megfelelő helyen egy hatalmas menekülttábort kell létesíteni, ahol kiválogatnák azokat, akiknek valóban segítségre van szükségük. "Külön kell választani őket (a menekülteket), az egyik oldalon azokra, akiknek valóban szükségük van segítségre, elsősorban az anyákat gyermekeikkel, és a másik oldalon a gazdasági bevándorlókra" - fejtette ki Babiš.   

A jelenleg hatályos európai szabályok szerint a menekültekről annak az országnak a hatóságai kötelesek gondoskodni, amelyben a menekültek először léptek az Európai Unió területére. Ebből kifolyólag a legnagyobb nyomás Görögországra és Olaszországra nehezedik - jegyezte meg a CTK hírügynökség.   

Az Európai Bizottság a problémát a közelmúltban kötelező kvótarendszerrel javasolta megoldani, ezt azonban az EU csúcstalálkozóján elutasították. Csehország azon államok közé tartozik, amelyek elutasítják, hogy a brüsszeli javaslat alapján az egyes országok fogadjanak be bizonyos számú menekültet. A cseh kormány ugyanakkor úgy döntött, hogy 2017-ig 1500 menekültet befogad.   

Werner Faymann osztrák kancellár kedden bírálta Prága, valamint Lengyelország és a balti államok ez irányú álláspontját. Bohuslav Sobotka cseh kormányfő az osztrák bírálatot visszautasította, és nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Csehország a menekültügy kapcsán "felelősen viselkedik".