Zeman kitart amellett, hogy nem volt "mészárlás" Prágában
PRÁGA. Miloš Zeman cseh államfő továbbra is kitart álláspontja mellett, hogy az 1989. november 17-i prágai tüntetésen nem történt "mészárlás", ahogy azt az egykori rendszerváltást elindító esemény résztvevői és a jobboldaliak állítják.
"A mészárlás egy halom halottat, a mészárlás pataknyi vért jelent. Ne túlozzunk, nehogy meghamisítsuk történelmünket" - jelentette ki Zeman szerdán Prágában egy sajtótájékoztatón.
1989. november 17-én Prágában a hivatalosan engedélyezett diáknagygyűlés volt, amely az akkori rendszer elleni tüntetéssé változott és a rendőrség erővel oszlatta fel. Ez hivatalosan annak a "bársonyos forradalomnak" a kezdete, amelynek következtében a kommunista rendszer Csehszlovákiában is megbukott.
A prágai rendőrségi beavatkozás minősítésére elterjedt "mészárlás" kifejezést már korábban többen is vitatták. Hangsúlyozták, hogy ez nagy túlzás, hiszen akkor senki nem halt meg, senki nem szenvedett súlyos sérülést, míg például a romániai rendszerváltáshoz vezető, 1989. december 21-i bukaresti tüntetésen a rendőrség és a katonaság beavatkozásának több mint negyven halálos áldozata volt.
Zeman, aki 1989-ben szintén részt vett a karhatalmi erővel feloszlatott tüntetésen, már néhány nappal az évforduló előtt úgy fogalmazott: "ez nem volt véres mészárlás, nem volt semmiféle rendkívüli mészárlás, hanem egyike volt a korabeli megszokott tüntetéseknek". Álláspontját többen élesen bírálták és azt vetik a szemére, hogy ezzel kisebbíti az egykori események súlyát. Ez a dolog és az elnök vulgáris szóhasználata egy korábbi rádióinterjúban vezetett ahhoz, hogy hétfőn, a bársonyos forradalom évfordulójáról szóló megemlékezések Prágában Zeman-ellenes tüntetéssé változtak.
Az államfő szerdán azt mondta: a kiabálás, a szitkozódás, a tojásdobálás nem a párbeszéd eszközei. A tüntetés szervezői szégyent hoztak Csehországra. "A jövő évi évfordulón meghívom a tüntetések szervezőit egy találkozóra, hogy kamerák nélkül szembesíthessük érveinket" - jelentette ki Zeman.
1989. november 17-én Prágában a hivatalosan engedélyezett diáknagygyűlés volt, amely az akkori rendszer elleni tüntetéssé változott és a rendőrség erővel oszlatta fel. Ez hivatalosan annak a "bársonyos forradalomnak" a kezdete, amelynek következtében a kommunista rendszer Csehszlovákiában is megbukott.
A prágai rendőrségi beavatkozás minősítésére elterjedt "mészárlás" kifejezést már korábban többen is vitatták. Hangsúlyozták, hogy ez nagy túlzás, hiszen akkor senki nem halt meg, senki nem szenvedett súlyos sérülést, míg például a romániai rendszerváltáshoz vezető, 1989. december 21-i bukaresti tüntetésen a rendőrség és a katonaság beavatkozásának több mint negyven halálos áldozata volt.
Zeman, aki 1989-ben szintén részt vett a karhatalmi erővel feloszlatott tüntetésen, már néhány nappal az évforduló előtt úgy fogalmazott: "ez nem volt véres mészárlás, nem volt semmiféle rendkívüli mészárlás, hanem egyike volt a korabeli megszokott tüntetéseknek". Álláspontját többen élesen bírálták és azt vetik a szemére, hogy ezzel kisebbíti az egykori események súlyát. Ez a dolog és az elnök vulgáris szóhasználata egy korábbi rádióinterjúban vezetett ahhoz, hogy hétfőn, a bársonyos forradalom évfordulójáról szóló megemlékezések Prágában Zeman-ellenes tüntetéssé változtak.
Az államfő szerdán azt mondta: a kiabálás, a szitkozódás, a tojásdobálás nem a párbeszéd eszközei. A tüntetés szervezői szégyent hoztak Csehországra. "A jövő évi évfordulón meghívom a tüntetések szervezőit egy találkozóra, hogy kamerák nélkül szembesíthessük érveinket" - jelentette ki Zeman.
Forrás
MTI
