2016. június 27., 17:32

Zarándoklat a Bükkaljáról Debrődre

DEBRÕD. Debrőd község Szent László búcsúja kezdi visszanyerni régi fényét. Egyre több zarándok felkeresi nagyobb távolságról is. Szent László király vízfakasztó legendája, majd az 1950-es években történt gyakori jelenések óriási tömegeket vonzottak Debrődre, a 14. századi erdei romtemplom tövébe, illetve a gyógyító és hűsítő forrás mellé.
201606271345180.000001a_debrod.jpg

A kommunisták mindennek véget vetettek. 2007-ben, amikor megerősítették a templom alapjait és a látható formára építették fel a növénytemplomot, azóta újra búcsús misét is tartanak falai között és a zarándokok is kezdik ismét felfedezni.

Bárdos István annak a gyalogos zarándoklatnak a vezetője, amely a Bükkaljáról indult, hogy három és fél nap elteltével a Csereháton át Debrődre érjen. A Bükkalján létrejött Első Lépés a Kárpát Hazáért Búcsústársaság vezetője két évvel ezelőtt hallotta hírét a debrődi búcsújáró helynek. "Ebből az álomból két év után valóság lett, s most eljutottunk ide, gyalogosan, három és fél nap alatt, Miskolc-Görömbölyről. Ez volt életem legnehezebb zarándoklata, mert kánikulában jöttünk, de épp ezért vált egy hatalmas értékké, mert nem adta fel az ember. Nem adtuk fel a legnagyobb melegben sem, szerintem az aszfalt 50–60 fokos volt, amin lépegettünk, árnyék sehol, de mentünk, mert tudtuk, hogy ide kell érni Szent László ünnepére" - mondta Bárdos István, a görömbölyi zarándoklat vezetője.

Néhány helybéli, illetve jánokiak és szepsiek is csatlakoztak a zarándokokhoz.

A bükkaljai zarándokokat a Szent László hagyomány vonzotta Debrődre, és az a cél, hogy zarándoklatukkal egy kis támogatást vigyenek a felvidéki magyaroknak. De mindannyian úgy nyilatkozta, sokkal többet kaptak, mint amennyit ők maguk hozhattak.

Megosztás