Washington a harcok azonnali beszüntetésére szólított fel Ukrajnában
WASHINGTON. Aggodalmát fejezte ki a kelet-ukrajnai tűzszünet törékenysége miatt, és a harcok azonnali beszüntetésére szólított fel az Egyesült Államok.
A washingtoni külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy Oroszországnak és az általa támogatott szakadároknak le kell állítaniuk a támadásokat.
Jen Psaki azt mondta, hogy a konfliktus résztvevőinek együtt kell működniük az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) és maradéktalanul be kell tartaniuk a minszki megállapodásban foglaltakat.
Az oroszbarát szakadárok és az ukrán kormány hétfőn kölcsönösen egymást vádolta a tűzszünet megsértésével. A minszki megállapodás szerint a hét végén fegyvernyugvás lépett életbe, a stratégiai fontosságú Debalcevénél azonban még mindig folynak a harcok. Az EBESZ küldöttsége, amelynek a tűzszünet betartásának ellenőrzése lenne a feladata, a harcok miatt nem tudott eljutni Debalcevébe. Az Egyesült Államokat rendkívül aggasztja a debalcevei helyzet - jelentette ki a külügyminisztérium.
A minszki megállapodás értelmében kedden meg kellene kezdődnie a nehézfegyverek kivonásának. Kijev és a lázadók azonban a bizonytalan helyzetre való tekintettel egyaránt elutasította ezt.
Volt MI6-főnök: ha a Nyugat fokozza a nyomást, eszkalálódhat a válság
A brit külső hírszerzés (MI6) előző vezetője szerint az ukrajnai válság súlyos eszkalálódásához vezethet, ha a Nyugat még nagyobb nyomást gyakorol Vlagyimir Putyin orosz elnökre.
Sir John Sawers, aki novemberig állt az MI6 élén, előzőleg pedig Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete volt, a tekintélyes londoni King's College egyetemen tartott, "A biztonság korlátai" című hétfő esti előadásában kijelentette: a Nyugat megteheti, hogy még erőteljesebb válaszlépésekkel reagál az ukrajnai fejleményekre, szállíthat például fegyvereket Ukrajnának, vagy szigoríthatja az Oroszország elleni szankciókat.
Ebben az esetben azonban Putyin, aki az ukrajnai helyzetet orosz biztonsági kérdésnek tekinti, kész lenne túltenni a nyugati intézkedéseken. Ez a konfliktus eszkalálódásával járhat, és ennek egyik következménye az lehet, hogy az ukrajnai konfliktus halálos áldozatainak száma az eddigi több ezerről több tízezerre nőhet - mondta a brit titkosszolgálat volt vezetője.
Sir John szerint az ukrajnai válság már nem csak Ukrajnáról szól, hanem Oroszország és a Nyugat közötti, sokkal veszélyesebb, kiterjedtebb válsággá fajult, amelynek középpontjában az európai értékek, az európai rend áll.
Sawers szerint azonban Európának "nem a vágyálmaiban élő" Oroszországgal kell foglalkoznia, hanem azzal, amelyik ténylegesen létezik, és amint helyreáll a nyugalom - "ha egyáltalán helyreáll" -, új szemszögből kell kialakítani az együttélést Putyin Oroszországával.
Amíg ugyanis Putyin van hatalmon, nem fog végbemenni az a közeledés Oroszország és a Nyugat között, amelyben a külvilág a hidegháború után reménykedett, és nagyon is lehetséges, hogy bármiféle hatalmi váltás Moszkvában csak még rosszabb helyzetet eredményezne - mondta az MI6 volt vezérigazgatója.
Sir John az afganisztáni, az iraki és a líbiai helyzetről szólva kijelentette: a külföldi beavatkozásnak hatalmas kockázatai és költségei vannak, de ugyanekkorák a kockázatai és a költségei a be nem avatkozásnak. Megállapította ugyanakkor, hogy az Irakban és az Afganisztánban megvívott háborúk után Nagy-Britannia most ugyanúgy ódzkodik az intervenciótól a nemzetközi válsággócokban, ahogy az Egyesült Államok is tette a vietnami háború után.
Sawers szerint a brit felderítő szolgálatokat meggyengítette azoknak a titkos hírszerzési adatoknak a nyilvánosságra kerülése, amelyeket Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja szivárogtatott ki hatalmas tömegben főleg a brit és az amerikai sajtónak. Snowden kiszivárogtatásai miatt mindenkire nagyobb terrorveszély leselkedik, főleg azért, mert az internetes technológiai szolgáltató vállalatok leépítették a hírszerző szolgálatokkal folytatott korábbi "csendes együttműködésüket" - mondta az MI6 előző vezetője.
Jen Psaki azt mondta, hogy a konfliktus résztvevőinek együtt kell működniük az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) és maradéktalanul be kell tartaniuk a minszki megállapodásban foglaltakat.
Az oroszbarát szakadárok és az ukrán kormány hétfőn kölcsönösen egymást vádolta a tűzszünet megsértésével. A minszki megállapodás szerint a hét végén fegyvernyugvás lépett életbe, a stratégiai fontosságú Debalcevénél azonban még mindig folynak a harcok. Az EBESZ küldöttsége, amelynek a tűzszünet betartásának ellenőrzése lenne a feladata, a harcok miatt nem tudott eljutni Debalcevébe. Az Egyesült Államokat rendkívül aggasztja a debalcevei helyzet - jelentette ki a külügyminisztérium.
A minszki megállapodás értelmében kedden meg kellene kezdődnie a nehézfegyverek kivonásának. Kijev és a lázadók azonban a bizonytalan helyzetre való tekintettel egyaránt elutasította ezt.
Volt MI6-főnök: ha a Nyugat fokozza a nyomást, eszkalálódhat a válság
A brit külső hírszerzés (MI6) előző vezetője szerint az ukrajnai válság súlyos eszkalálódásához vezethet, ha a Nyugat még nagyobb nyomást gyakorol Vlagyimir Putyin orosz elnökre.
Sir John Sawers, aki novemberig állt az MI6 élén, előzőleg pedig Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete volt, a tekintélyes londoni King's College egyetemen tartott, "A biztonság korlátai" című hétfő esti előadásában kijelentette: a Nyugat megteheti, hogy még erőteljesebb válaszlépésekkel reagál az ukrajnai fejleményekre, szállíthat például fegyvereket Ukrajnának, vagy szigoríthatja az Oroszország elleni szankciókat.
Ebben az esetben azonban Putyin, aki az ukrajnai helyzetet orosz biztonsági kérdésnek tekinti, kész lenne túltenni a nyugati intézkedéseken. Ez a konfliktus eszkalálódásával járhat, és ennek egyik következménye az lehet, hogy az ukrajnai konfliktus halálos áldozatainak száma az eddigi több ezerről több tízezerre nőhet - mondta a brit titkosszolgálat volt vezetője.
Sir John szerint az ukrajnai válság már nem csak Ukrajnáról szól, hanem Oroszország és a Nyugat közötti, sokkal veszélyesebb, kiterjedtebb válsággá fajult, amelynek középpontjában az európai értékek, az európai rend áll.
Sawers szerint azonban Európának "nem a vágyálmaiban élő" Oroszországgal kell foglalkoznia, hanem azzal, amelyik ténylegesen létezik, és amint helyreáll a nyugalom - "ha egyáltalán helyreáll" -, új szemszögből kell kialakítani az együttélést Putyin Oroszországával.
Amíg ugyanis Putyin van hatalmon, nem fog végbemenni az a közeledés Oroszország és a Nyugat között, amelyben a külvilág a hidegháború után reménykedett, és nagyon is lehetséges, hogy bármiféle hatalmi váltás Moszkvában csak még rosszabb helyzetet eredményezne - mondta az MI6 volt vezérigazgatója.
Sir John az afganisztáni, az iraki és a líbiai helyzetről szólva kijelentette: a külföldi beavatkozásnak hatalmas kockázatai és költségei vannak, de ugyanekkorák a kockázatai és a költségei a be nem avatkozásnak. Megállapította ugyanakkor, hogy az Irakban és az Afganisztánban megvívott háborúk után Nagy-Britannia most ugyanúgy ódzkodik az intervenciótól a nemzetközi válsággócokban, ahogy az Egyesült Államok is tette a vietnami háború után.
Sawers szerint a brit felderítő szolgálatokat meggyengítette azoknak a titkos hírszerzési adatoknak a nyilvánosságra kerülése, amelyeket Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja szivárogtatott ki hatalmas tömegben főleg a brit és az amerikai sajtónak. Snowden kiszivárogtatásai miatt mindenkire nagyobb terrorveszély leselkedik, főleg azért, mert az internetes technológiai szolgáltató vállalatok leépítették a hírszerző szolgálatokkal folytatott korábbi "csendes együttműködésüket" - mondta az MI6 előző vezetője.
Forrás
MTI
