Vizsgálják Jeges-tenger vizét

A kutatók hét hetet töltenek a parti őrség jégtörőhajóján, és igyekeznek olyan közel jutni az Északi-sarkhoz, amennyire csak lehetséges, hogy minél több vízmintát gyűjthessenek a kémiai tesztek elvégzéséhez. Szakemberek szerint a karbonszennyezés megváltoztatja a világ óceánjainak kémiai összetételét, és savasabbá teszi a vizet, ami veszélybe sodorja az óceánok élővilágát. "A Jeges-tengert különösen érzékenynek tekintik a savasodás szempontjából, mert hideg a vize, és eleve kicsi a kalciumtelítettsége" - állítja Lisa Robbins, az USGS óceánkutatója, aki maga is tagja az expedíciónak.

 A kutatás annak a tavaly elkezdődött amerikai-kanadai programnak a keretében folyik majd, amelyet az Északi-sarkvidék kevéssé ismert területeinek vizsgálatára indítottak. Robbins felhívta a figyelmet arra, hogy míg a Jeges-tenger savasodásáról alig vannak adatok, a melegebb égövi óceánok és tengerek állapotáról már sokkal többet tudnak a kutatók. Az óceánok savasodását az okozza, hogy az óceán vizében feloldódik a légkörbe jutott szén-dioxid, ami megbontja az óceánok lúgos-savas egyensúlyát, és a savasodás felé billenti el.

Mivel az óceánok jelenleg a légkörbe jutott üvegházhatást előidéző gázok több mint negyedét nyelik el, egyre nő az aggodalom, hogy a savasodásnak milyen hatása lesz a tengerek élővilágára. A folyamat egyes szervezetek vázképződését is megakadályozhatja - vetette fel Robbins, aki szerint a jelenség az egész táplálékláncra kihathat.  

„Az Északi-sarki jég négy legkisebb nyári kiterjedését (jéggel borított terület) a legutóbbi négy évben érte el”, mondja Mark Serreze, az USA Országos Hó és Jég Adatközpontjának igazgatója a colorado-i Boulderből. Serreze szerint az Északi-sarkon megmaradt jég térfogata – kiterjedés és vastagság együtt – valószínű a valaha észlelt legalacsonyabb szintet érte el ebben a hónapban. „Kitartok korábbi kijelentésem mellett, hogy az Északi-sark nyári jégborítása halálspirálban van. Nem fog helyrejönni.”

Nem lehet felépülés, mert minden nyáron óriási mennyiségű extra hő adódik hozzá a területhez, hiszen a Jeges-tenger több mint 2,5 millió négyzetkilométeres területe nyílt meg a 24 órás nyári nap hője előtt. A tudósok most megerősítették, hogy a melegebb Jeges-tengernek nemcsak a visszafagyása tart sokkal tovább, hanem hatalmas mennyiségű extra hőenergiát is kibocsát a légkörbe, és ezzel megzavarja az északi félteke időjárási mintázatait.

„2009-2010 kivételesen hideg és havas tele Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerika keleti részén kapcsolatban áll a sarkvidék egyedi fizikai folyamataival”, mondta James Overland, az USA NOAA intézetének kutatója a norvégiai Oslo-ban, az IPS-nek adott júniusi exkluzív interjúja során. Elmondása szerint, paradox módon a melegebb sarkvidék azt jelenti, hogy „a jövőben a hideg és havas telek inkább a szabály, mint a kivétel lesznek” ezeken a területeken.

Serreze egyetért, hogy egyre több a bizonyíték a melegedő sarkvidék széleskörű hatásaira. Mint mondja, „Kell, hogy legyen hatása annak, hogy mindez a további hő visszatartódik, és ezek a hatások a jövőben erősödni fognak”. Egy folyamatban lévő helyi hatás a Jeges-tenger parti régióinak a gyors melegedése, ahol az átlaghőmérsékletek most 3-5oC-kal magasabbak, mint 30 évvel ezelőtt voltak. Ha a globális átlaghőmérséklet emelkedése a jelenlegi 0,8oC-ról eléri a 2oC-t, ami valószínűnek tűnik, akkor az egész sarkvidéki terület legalább 4-6 fokkal, de lehet, hogy 8 fokkal is melegebb lesz, a sarkvidéki felerősödésnek nevezett folyamatok és visszacsatolások sorozata miatt.

 Testünk hőmérsékletének hasonló lázas emelkedése kórházba juttatna minket, ha ugyan nem öl meg azonnal. „Utálom ezt kimondani, de úgy gondolom, útban vagyunk egy 4-6 fokkal melegebb sarkvidék felé”, mondja Serreze. Ha a sarkvidék 6 fokkal melegebb lesz, akkor a Földön lévő permafrost (örökké fagyott talaj) fele valószínű meg fog olvadni, talán néhány méteres mélységig, felszabadítva az évezredek során ott felhalmozódott szén és metán nagy részét, mondja Vladimir Romanovsky, a Fairbanks székheyű Alaszkai Egyetem kutatója, a permafrost világhírű szakértője...

A szakértők egyetértenek abban, hogy ez katasztrofális lenne az emberi civilizációra nézve. A permafrost régió 13 millió négyzetkilométeres területet ölel fel Alaszkában, Kanadában, Szibériában és Európa egyes részein, és legalább kétszer annyi szenet tartalmaz, mint amennyi most a légkörben van – a Nature 2009-es cikke szerint 1672 gigatonnát. Ez háromszor annyi szén, mint amit a Föld összes erdői tárolnak.

Jelenleg még nincsenek jó becslések arról, hogy mennyi CO2 és metán szabadul fel az olvadó permafrostból, vagy a tenger alatti permafrostból, ami sapkaként funkcionál ismeretlen mennyiségű metán hidrát (egyfajta fagyott metán) felett a Jeges-tenger sekély parti sávjában. Idén tavasszal Romanovsky kollégái arról számoltak be a valaha ott tartott első mérések során, hogy a Jeges-tenger kelet-szibériai sekély partszakaszából becslések szerint évente 8 millió tonna metán bugyog a felszínre. Ha a sarkvidéki tengeralatti metánnak csak egy százaléka eléri a légkört, az megnégyszerezheti a jelenleg a légkörben lévő metán mennyiségét.

Mint mondja, nagy mennyiségű CO2 és metán hirtelen kiszabadulásai mindenképp lehetségesek évtizedeken belül. A permafrost jelenlegi, viszonylag lassú olvadása néhány évtizeden belül erősen felgyorsulhat, ami óriási mennyiségű üvegházgázt szabadíthat ki.