Víz-világtalálkozó - Áder: a víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrás

Hangsúlyozta: megfelelő mennyiségű és minőségű víz nélkül nincs elegendő élelmiszer, nincs ipari fejlődés és nincs fenntartható urbanizáció, a víz a béke és a biztonság záloga.

Áder János kifejtette, hogy 2030-ig a népesség további gyarapodása és az élelmiszerfogyasztás növekedése harmincszázalékos vízfogyasztás-emelkedést eredményez.

Ráadásul az iparnak 2050-ig minimum 50 százalékkal több vízre lesz szüksége - mutatott rá az államfő. Kiemelte: a világtalálkozó résztvevői azért gyűltek össze, hogy megoldásokat találjanak a közös gondokra.

Áder János hozzátette: ha nem oldják meg a vízgazdálkodással összefüggő problémákat, akkor a fenntartható fejlődési célok sem lesznek elérhetők.

Ezért össze kell gyűjteni a világban fellelhető legjobb megoldásokat, meg kell teremteni máshol is a sikeres adaptáció feltételeit, ösztönözni kell az új innovatív megoldásokat. A siker reményében mielőbb és minél több kísérleti programot kell indítani, mindehhez pedig meg kell teremteni a finanszírozás feltételeit - húzta alá, hozzátéve: az idő sürget.

Az elnök kitért arra, hogy a mezőgazdaság a teljes vízfelhasználás 70 százalékát igényli, de a termőföldek mindössze 15 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás. Ezek a földek adják azonban a termés 40 százalékát.

Ma vannak országok, amelyek egyhatodnyi vízzel képesek annyi termést előállítani, mint mások - mondta Áder János.

Rámutatott arra is, hogy a klímaváltozás hatásait 80 százalékban a víz közvetítésével lehet érzékelni.

A klímaváltozás okozta károk hatással vannak az áramellátásra, az iparfejlesztésre, az áramexportra, a kiépült infrastruktúra használatára, a befektetett hatalmas összeg megtérülésére. Emellett a klímaváltozás, a belőle adódó vízhiány révén, jelentősen befolyásolja az élelmiszeripari alapanyagok termelését, például a búzáét és a kukoricáét, amelyek hozama akár 50 százalékkal is csökkenhet. Az urbanizáció egyértelműen vízhez kötött, a vízhiány a városok elnéptelenedését, megléte virágzását hozza - jelentette ki a köztársasági elnök.

Áder János végül David Atterborough-ot idézte: "A földi élet jövője attól függ, hogy képesek vagyunk-e cselekedni. Sokan egyénileg is megtesznek minden tőlük telhetőt, ám valódi sikert csak akkor érhetünk el, ha gyökeres változások mennek végbe a társadalomban, a gazdaságban és a politikában".

ENSZ-vezetők a vízvagyon megőrzésére szólítottak fel

A vízvagyon védelmének fontosságára szólítottak fel a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 rendezvényen az ENSZ vezető tisztségviselői.

Peter Thomson, az ENSZ 71. Közgyűlésének elnöke szerint ha megfelelő mennyiségű vízhez jutnak az emberek világszerte, akkor béke és biztonság lesz.

Elmondta: az OECD szerint 2050-re a föld vízigénye 55 százalékkal fog növekedni.

Az ENSZ emberi jogként ismerte el a hozzáférést a vízhez, ami azt jelenti, hogy a tiszta ivóvizet és a szennyvízkezelést egyaránt biztosítani kell az embereknek. Az emberiségnek a fenntartható fejlődés felé kell haladnia, ebben a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016-fontos lépést jelent, emellett jövő nyáron New Yorkban az óceánok megóvásáról tanácskoznak majd - mondta.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára videoüzenetében arról beszélt, hogy a fenntartható fejlődés céljainak eléréséhez át kell alakítani a jelenlegi erőforrás-gazdálkodást.

Ez biztosíthatja a tiszta ivóvizet a föld minden lakójának. Szükséges a szennyvízkezelés eddiginél magasabb fokú megvalósítása. Ehhez pedig a már meglévő jó gyakorlatokat széles körben el kell terjeszteni a föld országaiban - mondta.

I. Bartholomeosz konstantinápolyi pátriárka, Ökumenikus Pátriárka videoüzenete szerint az egyház nem koncentrálhat kizárólag a lélek megmentésére, hanem az Isten által teremtett teljes világra, amiben a hozzáférés a tiszta ivóvízhez, elidegeníthetetlen joga minden embernek.

A fenntarthatóság biztosítja a békés egymás mellett élést - mondta.

I. Ferenc pápa üzenete szerint a víz Isten kegyes ajándéka, nem kereskedelmi portéka, a hozzáférést senkitől nem lehet megtagadni.

Joaquim Levy, a Világbank Csoport ügyvezető igazgatója elmondta: a víz alapvetően fontos a Párizsi egyezmény céljainak megvalósításához.

A víz hiánya konfliktusokat, migrációt okoz, óriási gazdasági és társadalmi költségekkel jár. Újra kell gondolni a szervezetet, a vízzel kapcsolatos fejlesztéseket és a finanszírozást egyaránt. A Világbank vezető szerepet vállal, jelenleg 30 országban 40 projekttel van jelen - mondta.