Vita London és Berlin között a menekültek befogadásáról

A brit kormány egyelőre 500 szíriai menekült befogadására vállalt kötelezettséget, jóval kevesebbre, mint más nagy EU-tagállamok.

Stephan Mayer, a Bundestag tagja, a bajor CSU belügyi kérdésekért felelős szakpolitikusa a The Times című tekintélyes konzervatív brit lapnak adott, szerdán ismertetett interjúban kijelentette: a migrációs válság hatalmas kihívás, amely "jelentős átrendeződéseket eredményezhet az EU-n belüli kétoldalú kapcsolatokban" a következő hónapokban.

Mayer szerint ha a brit kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy a migránsok befogadásával járó terhek megosztásának kérdésében "nem a klub tagja", az "károsíthatja bizonyos mértékig" a kétoldalú brit-német kapcsolatokat, és így nyilvánvalóan David Cameron brit miniszterelnök esélyeit is arra, hogy sikerrel járjon a brit-EU viszonyrendszer London által igényelt újratárgyalásán.

"Mindig is rokonszenveztem a Nagy-Britannia által az EU-ban betöltött szereppel és a (brit-EU viszonyrendszer) újratárgyalására irányuló brit igényekkel, ám most hatalmas humanitárius katasztrófa részesei vagyunk, és ezúttal sem rokonszenvet, sem megértést nem tanúsítok az egyéni országérdekek vezérelte álláspontok iránt" - fogalmazott a brit lapnak adott interjúban a befolyásos német kormánypárti politikus.

A The Times kommentárja szerint katasztrófával érne fel Cameronnak, ha elveszítené Berlin támogatását az EU-reformokról tervezett tárgyalásokon.

A brit kormányfő tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagság sorsáról, de addig London újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában a konzervatív párti brit kormány szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna.

London ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. Cameron ennek alapján gyakorlatilag azt szeretné elérni, hogy az EU-tagállamok a mostani EU-szerződésekben szereplő, legfeljebb hétévi átmeneti időszaknál hosszabb ideig is korlátozhassák az újonnan csatlakozó országok munkavállalóinak bevándorlását.

Angela Merkel német kancellár a BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben utalást tett bizonyos EU-szerződések módosításának lehetőségére. Nem részletezte, hogy pontosan mely szerződési elemek módosításáról lehet szó, de kijelentette: derűlátóan ítéli meg annak az esélyét, hogy sikerül "jó megoldást" találni a London által felvetett problémákra. Ha ehhez ténylegesen az EU-szerződések módosítása szükséges, "akkor ezen el kell gondolkodnunk" - fogalmazott Merkel a néhány héttel ezelőtti BBC-interjúban. "Emiatt nincsenek álmatlan éjszakáim (...) meg kell teremteni a szükséges előfeltételeket ahhoz, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradhasson" - tette hozzá.

Az FT a schengeni övezetre nehezedő nyomásról írt

Az európai menekültválság felfedte a schengeni övezet gyenge pontjait, és a térség olyan nyomás alá került, mint még soha - írta szerdán a Financial Times (FT) brit gazdasági-politikai napilap európai kiadása.

"A schengeni határ gyengébb pontjai közül néhányat, konkrétan például Görögországot, az EU legsérülékenyebb kormányai irányítanak" - állapítja meg a FT. A lap szerint a probléma része, hogy bár az övezet határai közösek, nincs közös "belügyminisztérium", amely a biztonsági kérdéseket ellenőrizné és arányosan kezelné a menedékkérelmeket. A közös uniós ügynökségek pedig olyan kihívással néznek szembe, amely legyűrheti őket.

Az írás rámutat, hogy amikor a dublini szabályokat elfogadták (ez rendezi a menedékkérelmek elbírálásának felelősségét a schengeni övezetben), a déli államok inkább a kivándorlás kiinduló országai voltak, nem egy bevándorlási válság frontállamai, így boldogan vállalták a dublini kötelezettségeket. Görögországban azonban jelenleg egy természeti csapáshoz hasonlatosak az állapotok, ezért oda egyetlen ország sem küld vissza menedékkérőket - teszi hozzá a lap.

A Financial Times úgy tudja, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a jövő héten újabb reformokat javasol majd az uniós menekültpolitikához, a menedékkérők tartós elosztása érdekében, de a lap szerint ez újabb heves politikai ellenállásba ütközhet.