Visszavonták az európai elfogatóparancsot a volt katalán elnök ellen
Pablo Llarena bíró ezzel lemondott a belga igazságszoltáltatás együttműködése iránti kérelemről. Döntését egyebek mellett azzal indokolta, hogy a politikusoknak, úgy tűnik, szándékában áll visszatérni Spanyolországba, mivel jelöltek a december 21-i katalán parlamenti választásokon.
Az indoklásban az is szerepelt, hogy az európai elfogatóparancsot még a spanyol központi büntetőbíróság adta ki november 2-án, az ügy azonban azóta onnan átkerült a legfelsőbb bíróságra, ő maga pedig egységes eljárást szeretne lefolytatni.
A bíró indoklásában kitért arra a lehetőségre is, hogy a belga bíróság dönthet például úgy is: részben megtagadja az európai elfogatóparancs végrehajtását.
Tudomása szerint a belga ügyészség ugyan támogatja a volt katalán vezetők kiadatását, de nem minden olyan bűncselekményben, amely miatt azt kezdeményezte Spanyolország, ez pedig "lényeges torzítást" eredményezhet, és nehezítené a "homogén" ítélkezést. Miközben épp ebből a célból vette át az eljárásokat a legfelsőbb bíróság Spanyolországban - tette hozzá.
Pablo Llarena szerint ráadásul mindez hátrányos helyzetbe hozhatja azokat a volt katalán vezetőket, akik nem hagyták el az országot, hanem az igazságszolgáltatás rendelkezésére álltak.
Az egységes döntéshozatallal kapcsolatban részletezte azt is, hogy a vádhatóság által megfogalmazott bűncselekmények csoportos elkövetését vizsgálják az eljárásban.
A spanyol sajtó bírósági forrásokra hivatkozva azt írta: a nemzeti elfogatóparancs továbbra is érvényben marad a Brüsszelben lévő volt katalán kormánytagokkal szemben.
A katalán politikusok október 30-a óta tartózkodnak Brüsszelben, a kiadatási ügyben illetékes belga bíróság épp hétfőn halasztotta december 14-ére döntését az eljárásban.
A spanyol legfőbb ügyész lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdeményezett eljárást a leváltott katalán kormány és a feloszlatott katalán parlament elnökségének tagjaival szemben arra hivatkozva, hogy "döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én".
A spanyol büntető törvénykönyv a zendülést közrend elleni bűncselekményként nevesíti, szemben a magyarral, amely katonai bűncselekményként tartja számon.
A volt katalán kormány nyolc tagja november 2-án került előzetes letartóztatásba, amit a spanyol központi büntetőbíróság akkor a szökés, a bűnismétlés és a bizonyítékok megsemmisítésének veszélyével indokolt. Pablo Llarena bíró hétfőn úgy döntött, hogy közülük hatan óvadék ellenében szabadlábon védekezhetnek.
Puigdemont nem hagyja el Belgiumot
Az európai elfogatóparancs visszavonása ellenére Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és kabinetjének négy tagja nem hagyja el Belgiumot - jelentett ki Paul Bekaert, a volt katalán elnök egyik ügyvédje Brüsszelben kedden.
Bekaert elmondta, a Carles Puigdemont volt katalán elnök és leváltott kormánya négy tagja ellen kiadott európai elfogatóparancs visszavonásával a belgiumi eljárás a végéhez közeledik. Ez nem jelenti azt, hogy védencei azonnal visszatérnének Katalóniába, ugyanis Puigdemont a december 21-re kiírt megismételt katalán parlamenti választások kampányát Belgiumból is folytatni tudja.
A La Libre Belgique belga napilap arról számolt be, hogy a spanyol legfelsőbb bíróság keddi döntését követően Jaume Alonso Cuevillas védőügyvéd a katalán televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, Spanyolország attól fél, hogy a belga döntés arculcsapás lesz számára. Az elfogatóparancs visszavonásának valódi oka a spanyol kormány attól való félelme, hogy Belgium megtagadja a kiadatást a tisztességes eljárás lefolytatása hiányának veszélye miatt - húzta alá.
A leváltott katalán elnök és kabinetjének négy tagja ügyben illetékes ügyészség keddi tájékoztatása szerint a megkezdett eljárás keretében újabb meghallgatásra kerül sor annak ellenére, hogy az elfogatóparancs visszavonásával "az ügy okafogyottá vált". Az ügyészség most arra vár, hogy a spanyol hatóságok erősítsék meg döntésük véglegességét - tették hozzá.
A következő meghallgatás időpontját az ügyészség nem pontosította, noha hétfőn, az akkor még érvényes elfogatóparancs értelmében december 14-re halasztották a belga bírósági döntést a katalán vezetők kiadatásával kapcsolatban.
Katalónia vezetése az október eleji, alkotmányellenes névszavazást követően egyoldalúan kinyilvánította Katalónia függetlenségét. A spanyol hatóságok ezt követően lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt eljárást kezdeményeztek a leváltott katalán kormány és a feloszlatott katalán parlament elnökségének tagjaival szemben, majd európai elfogatóparancsot adtak ki Puigdemont és négy társa ellen, akik október végén Brüsszelbe utaztak, miután a madridi kormányzat rendkívüli intézkedésként menesztette őket, és előrehozott helyi választásokat írt ki Katalóniában.
