Visszaesett az életszínvonal Horvátországban
ZÁGRÁB. Horvátország az Európai Unió (EU) legszegényebb tagországainak táborába tartozik majd a csatlakozás után - közölte csütörtöki számában a Jutarnji list horvát napilap egy, az európai országok életszínvonalát vizsgáló felmérés eredményeit ismertetve.
Az Eurostat által közzétett adatok alapján Horvátország esetében az egy főre jutó GDP volumenindexe az Európai Unió 27 tagállamának átlagához viszonyítva 2011-ben 61 százalékot ért el, ugyanannyit, mint 2007-ben. A mutató alapján Horvátország az EU-tagállamok közül csupán Bulgáriát, Romániát és Lettországot előzi meg.
A horvátokéhoz legközelebb eső életszínvonalon élnek az észtek, a litvánok és a lengyelek, valamint a magyarok, akik esetében 2007-ben 61 százalékos, 2011-ben pedig 66 százalékos volt a mutató - ismerteti a cikk.
Elemzők szerint a ötödik éve tartó válság megváltoztatta a horvátok fogyasztási szokásait: háttérbe szorult a tartós fogyasztási cikkek - autók, műszaki berendezések és bútorok - vásárlása, ugyanakkor többet kell áldozniuk jövedelmükből élelemre és lakhatási költségekre. Eközben a korábbinál sokkal kevesebbet fordíthatnak szabadidős tevékenységekre és a kultúrára - vázolta a helyzetetk Željko Lovrinèeviæ a zágrábi gazdasági intézettől.
Egy átlagos horvát háztartás jövedelmének egyharmadát költi élelmiszerre és italra, ami két és félszer több, mint egy átlagos uniós háztartás esetében. Horvátországban tavaly 5 százalékkal esett vissza az életszínvonal, idén 3-4 százalékos csökkenés várható. "A válság legnagyobb terhét a háztartások viselték és évekre lesz szükség ahhoz, hogy ezt behozzuk" - mondta Željko Lovrinèeviæ.
Az EU-ban évente átlagosan egy százalékkal esett vissza az életszínvonal. Ott is csökkent a fogyasztás és erősödött a takarékoskodás, de az EU-ban erről maguk dönthettek az emberek, míg Horvátországban a reáljövedelmek csökkenése következtében esett vissza a fogyasztás - derül ki a cikkből.
A horvátokéhoz legközelebb eső életszínvonalon élnek az észtek, a litvánok és a lengyelek, valamint a magyarok, akik esetében 2007-ben 61 százalékos, 2011-ben pedig 66 százalékos volt a mutató - ismerteti a cikk.
Elemzők szerint a ötödik éve tartó válság megváltoztatta a horvátok fogyasztási szokásait: háttérbe szorult a tartós fogyasztási cikkek - autók, műszaki berendezések és bútorok - vásárlása, ugyanakkor többet kell áldozniuk jövedelmükből élelemre és lakhatási költségekre. Eközben a korábbinál sokkal kevesebbet fordíthatnak szabadidős tevékenységekre és a kultúrára - vázolta a helyzetetk Željko Lovrinèeviæ a zágrábi gazdasági intézettől.
Egy átlagos horvát háztartás jövedelmének egyharmadát költi élelmiszerre és italra, ami két és félszer több, mint egy átlagos uniós háztartás esetében. Horvátországban tavaly 5 százalékkal esett vissza az életszínvonal, idén 3-4 százalékos csökkenés várható. "A válság legnagyobb terhét a háztartások viselték és évekre lesz szükség ahhoz, hogy ezt behozzuk" - mondta Željko Lovrinèeviæ.
Az EU-ban évente átlagosan egy százalékkal esett vissza az életszínvonal. Ott is csökkent a fogyasztás és erősödött a takarékoskodás, de az EU-ban erről maguk dönthettek az emberek, míg Horvátországban a reáljövedelmek csökkenése következtében esett vissza a fogyasztás - derül ki a cikkből.
Forrás
MTI
