Velencei Bizottság: Nincs ok Magyarországon monitoringeljárásra
A Velencei Bizottság a választójogi, a nemzetiségek jogairól és az ügyészségről szóló jogszabályokat vizsgálta.
A tanácskozáson a magyar kormány álláspontját képviselő Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a testület pénteki plenáris ülését követően az MTI-nek elmondta: a bizottságnak az említett törvényekről most elfogadott véleménye alapján biztosan nem megalapozott egy monitoringeljárás megindítása Magyarországgal szemben. A vizsgált jogszabályok a bizottság szerint nem szenvednek olyan hiányosságban, ami miatt az Európa Tanácsnak fel kellene lépnie Magyarországon a demokrácia és a jogállamiság érdekében. A pénteken elfogadott vélemények a három törvényről közlése szerint nagy mértékben egyeznek a kormány álláspontjával is - mondta Répássy Róbert.
Az ügyészségre vonatkozó szabályok közül a legfőbb ügyész mandátumának meghosszabbításával, illetve a legfőbb ügyésznek az illetékestől eltérő bíróságon való vádemelési jogával kapcsolatban fogalmazódott meg kritika. A magyar kormány azzal érvelt, hogy utóbbira az alaptörvény átmeneti rendelkezései addig adnak lehetőséget, amíg erre az ügyek ésszerű időn belül való intézése okot ad.
A mandátumhosszabbítás kapcsán a kormány azt az álláspontot képviselte, hogy a magyar közjog a 12 éves megbízatást is ismeri. Ugyanakkor jelezte a bizottságnak magyar részről annak megfontolását, hogy a mandátumhosszabbítás – eredménytelen utódválasztás esetén – legfeljebb 3 évre szóljon.
A választójogi törvény kapcsán az államtitkár tájékoztatása szerint szinte minden változást – a parlamenti létszámcsökkentést, az egyfordulós választásra való áttérést, a nemzetiségek képviseletének megoldását – pozitívan fogadott a testület. A Velencei Bizottság ugyanakkor arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy az ellenzékkel együttműködve alkossa meg a választási eljárási törvényt ősszel és kérte azt is, hogy a bizottság véleményében megfogalmazott ajánlásokat vegye majd figyelembe ennek a jogszabálynak a megalkotásakor. Répássy Róbert az MTI-nek azt mondta, hogy a magyar kormány nevében erre ígéretet tett.
Az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvényt szavai szerint koherensnek, jól kodifikáltnak tartja a bizottság, amely üdvözölte többek között az actio popularis megszüntetését, illetve azt, hogy az alapvető jogok biztosa - képviselve a hozzá forduló állampolgárokat - kérhet utólagos normakontrollt az Ab-től.
Az államtitkár közölte: több megfontolandó, illetve befogadandó észrevétellel is találkoztak a Velencei Bizottság részéről, ezeket a soron következő törvénymódosításoknál figyelembe fogják venni, soron kívüli jogalkotási feladatok azonban az érintett törvények kapcsán nem állnak a kabinet előtt.
