Véget ért az V. Önkormányzati Szabadegyetem
A tanácskozáson a Magyar Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai államtitkára tájékoztatta a résztvevőket a most induló hétéves uniós támogatási rendszer lehetőségeiről.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár úgy véli, jelenleg az a legfontosabb feladat, hogy figyeljék a gazdasági jellegű támogatásokat, pályázatokat, és a támogatásokat el is jutassák a megfelelő helyre. "Sajnos azt kell mondanunk, hogy a Kárpát-medencében a magyarság vállalása sok helyen egyben a szegénység vállalását is jelenti. Nem elsősorban a Felvidékre gondolok – bár itt is vannak olyan kistérségek, amelyek nagyon nehéz gazdasági helyzetben vannak – de elsősorban a Kárpátaljára vagy a Vajdaságra gondolok. Azért, hogy ez ne így legyen, a magyarságnak a gazdasági megerősítése a cél, hogy az emberek a szülőföldjükön tudjanak boldogulni. Meg kell ragadni a lehetőségeket, és ebbe a munkába be kell vonni az önkormányzatokat, a vállalkozásokat, egyáltalán az itt élő embereket“ - fogalmazott az államtitkár.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkacsoportja az elmúlt két és fél esztendőben azon dolgozott, hogy egy egységes gazdasági tér kialakításával segítsék a szülőföldön való boldogulás feltételeit. Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet nemzeti integrációs és Kárpát-medencei hálózatfejlesztési igazgatója elmondta, a Kárpát-medencei méretű magyar-magyar összefogással megvalósuló projekteket már kidolgozták, és az együttműködési hálózat, a szakértői hálózat is rendelkezésre áll. "A Kárpát-haza Fejlesztési Hálózatba 402 fejlesztési szakértő regisztrált a Kárpát-medencéből, és a finanszírozásnak a módszertanát is kidolgoztuk. Nevezetesen a tagállami, a területi együttműködési, valamint a közvetlen brüsszeli források összehangolt felhasználásának a lehetőségét. Minden tagállam rendelkezésére áll egy következő lehetőség is, ugyanis bizonyos európai alapok meghatározott mértékben és meghatározott feltételek szerint országterületen kívül, úgynevezett programterületen kívül is felhasználhatóak. Természetesen ezeknek a feltételeit létre kell hozni, ugyanakkor ezek megteremthetőek.“
Berényi József, az MKP elnöke a résztvevőknek elmondta, hogy önkormányzati szinten még elég erős a magyar érdekképviselet, de mindenképpen szükséges lenne egy erős megyei képviselet kialakítása, hogy a regionális fejlesztésekbe is kellő beleszólása legyen a felvidéki magyarságnak. „Látjuk hogy nagyon nehéz kormányba kerülni, és egyre inkább érvényesül az a zsarolás, hogy bejöhettek a kormányba, de magyar szempontból sokat ne akarjatok, akkor lesz pénz járdára, játszótérre és útfelújításra. Ezért lenne nagyon fontos, hogy a kettő között is létrejöjjön egy olyan regionális önkormányzat, amely ebből a csapdahelyzetből kiment bennünket, és nem kellene folyamatosan megalkudni a kormányzati pozícióért. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kell ott lenni az országos parlamentben, benn kell lenni az országos parlamentben, mert a törvényeket ott fogadják el, lehetőleg a kormányban is, de sokkal egyszerűbb tárgyalási pozíció lenne a kormányba kerüléshez akkor, ha a helyi önkormányzat és az országos parlament között lenne egy regionális önkormányzat, amelyet magyarok irányíthatnának választási eredmények alapján. A mai megyék úgy jöttek létre, hogy sehol ne tudjunk választásokat nyerni. Ezen kellene változtatni” - mondta a Magyar Közösség Pártjának elnöke.
A határon átnyúló együttműködések is erősítik a közös gazdasági tér kialakítását, a határ két oldalán működő kis- és középvállalkozók egymást erősítve jelenhetnek meg közösen a nemzetközi piacon. Ez azért fontos, mert ezek a vállalkozások alkalmazzák a munkavállalók 70 százalékát a térségben. Ezt egy hamarosan megnyíló, 8 ország területén 22 irodából álló hálózat segíti majd.
A Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat igazgatója Szkapinyecz Péter elmondta, a határon túli vállalkozások segítése is a feladatuk. "Szeretnénk olyan együttműködéseket kialakítani határon túli és magyarországi vállalkozások között, hogy például harmadik piacon is megtudjunk közösen jelenni. Mindenképpen az a célunk, hogy a Kárpát-medencei régióban minél nagyobb jövedelem termelődjön, és az a jövedelem itt is maradjon. Ezt a pénzt az itt működő cégek használjék fel, az ő eredményeiket javítsa. Ezáltal munkahelyeket teremtsenek és az itt élőknek adjanak jobb megélhetést.“
A szervező Pro Civis polgári társulás elnöke úgy látja, az önkormányzatok legnagyobb feladata az, hogy a fejlesztésekhez szükséges pénzforrásokat felkutassa. A dél-szlovákiai magyarlakta települések az utóbbi években nagyon kevés pályázati pénzhez jutottak hazai kormányzati forrásokból, ezért más lehetőségeket kell keresni.
"Az idei évben először került terítékre annak bemutatása, hogyan lehet Brüsszelbe direkt módon pályázni" - mondta Õry Péter, a Pro Civis PT elnöke, az MKP önkormányzati alelnöke. "Erről elég kevés szó esik, holott az unióban meglehetősen komoly források vannak, amelyek eddig nagyon gyéren kiaknázottak. Az elmúlt éveknek az a tapasztalata, hogy az adott államokon belüli forrásoknak hosszadalmas a lehívása, ráadásul az utóbbi két évben gyakorlatilag állnak a pályázatok. Most tehát nincs igazán lehetőség arra, hogy pályázzanak az önkormányzatok. És azt is mondjuk ki: az elmúlt négy év politikai színezetének nagy szerepe van abban, hogy milyen döntések születtek, általában a magyarlakta vidék települései a rangsor végén kullogtak a sikerességben.”
A két nap során a szakmai előadásokon kívül a résztvevők építhették kölcsönös kapcsolataikat is, hiszen ritkán adódik mód arra, hogy egy csallóközi önkormányzat vezetője tapasztalatot cserélhessen egy bodrogközi polgármesterrel és kölcsönösen tanácsokkal láthassák el egymást. A szabadegyetem erre is alkalmat adott, ezért is jött el több mint 180 résztvevő erre a rendezvényre.
