2015. június 28., 08:07

Varufakisz: a görög kormánynak nincs felhatalmazása döntést hozni

BRÜSSZEL. Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter szerint az athéni kormánynak nincs felhatalmazása se elfogadni, se visszautasítani a hitelezők javaslatát, ezért folyamodott a népszavazás eszközéhez.

"Nincs felhatalmazásunk aláírni egy fenntarthatatlan és életképtelen javaslatot" - jelentette ki Varufakisz, hozzátéve: "de visszautasítani sincs felhatalmazásunk az emberek megkérdezése nélkül. Õk lesznek a legvégső döntőbírók, hogy elfogadjuk-e".

Varufakisz, miután az Eurócsoport szombati tanácskozása nélküle folytatódott, elmondta: a következő napokban még lehetett volna javítani a javaslaton, amiről a görögök döntenének, és akkor a görög kormány javasolhatná azt a választóknak, hogy támogassák.

A görög pénzügyminiszter elmondta: a kormány megválasztása óta arra törekedett, hogy közös nevezőre hozza a hitelezőkkel megkötött, érvényes megállapodást és a saját céljait, de a hitelezők álláspontja szerinte az volt, hogy Athén bármit javasolhat, amíg az az, amit ők szeretnének.

"Az elutasítás árt az Eurócsoport hitelességének egyenlő partnerek demokratikus intézményeként, és tartok attól, hogy ez a kár tartós lesz" - közölte Varufakisz, aki szerint az emberek többsége ráadásul nem hallgat majd a kormányra, és a javaslat támogatása mellett foglal majd állást.

A miniszter szerint a javaslattal az volt a baj, hogy a hitelezők által elvárt intézkedések recessziót okoztak volna, és azok válláról, akiknek vállalniuk kellene a terheket, és képesek is erre, azok vállára tette volna át, akiknek nem kellene további áldozatokat viselniük, és nem is képesek már erre.

Varufakisz úgy vélte, hogy a hitelezők javaslatában a számok sem stimmeltek. Fájlalta a görög miniszter azt is, hogy a javaslat semmilyen tervet nem tartalmazott, amely reményt adhatott volna az ország befektetőinek, hogy a konszolidáció és a kilábalás időszaka következik, semmi sem garantálta volna, hogy a javasolt öthónapos hosszabbítás után nem tartanak majd a felek ugyanott, mint most.

Varufakisz azt is elmondta, hogy az uniós szerződés nem rendelkezik az euróövezetből való kilépésről, csak az unió egészének elhagyásáról, ezért, ha Görögországot kikényszerítik a valutaunióból, az szerinte az alapszerződés megsértésével ér fel.

Dijsselbloem: nem mi álltunk fel a tárgyalóasztaltól

Nem a hitelezők képviselői álltak fel a tárgyalóasztaltól, hanem a görög kormány döntött úgy, hogy a tárgyalás alapjául szolgáló javaslat "nemet" érdemel - közölte az eurózóna pénzügyminisztereinek eredménytelenül zárult szombati tanácskozását követően Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke.

Dijsselbloem hozzátette: az eurózóna erősebb, mint korábban, és erőteljes az elhatározás a tagállamok részéről, hogy a monetáris unió erejét megőrizzék.

"Az Eurócsoport, amelynek hangsúlyozom, 19 tagja van, készen áll, szorosan figyelemmel kíséri a görögországi gazdasági és pénzügyi helyzetet, s kész összeülni, ha további intézkedésre lenne szükség" - mondta a holland pénzügyminiszter.

Dijsselbloem szerint sok forgatókönyv megvalósulása lehetséges, de ha a görögök a jelenlegi úton mennek tovább, akkor a mentőprogram kedden véget fog érni.

"Nem kerülhetjük el, hogy ilyen világosan fogalmazzunk" - hangsúlyozta a politikus.
A miniszter elmondta, hogy görög kollégájuk maga távozott a tanácskozás vége előtt, a többiek viszont kérték a lehetséges következmények megtárgyalását.

Dijsselbloem tudatta, hogy érdemes összevetni az előző görög kormányok által kötött megállapodást a mentőcsomagért cserébe végrehajtandó reformokról a legutóbbi javaslattal, mert jelentős a különbség, és a görög kormány több javaslata is benne van.

"A lényeg, hogy a számok stimmeljenek, hogy Görögország újra sínen legyen. Sosem tettünk úgy, mintha ez könnyű lenne. Sosem ígértük, hogy ez egy könnyű út lesz. Nehéz lesz, kemény lesz" - húzta alá Jeroen Dijsselbloem, aki azt is megjegyezte, hogy ha a görögök a folyamat lezárása nélkül felállnak a tárgyalóasztaltól, így nem hagynak lehetőséget az Eurócsoportnak, hogy további lehetőségeket számba vegyen, akkor nem tudja, miért kellene Görögországnak további haladékot kapnia.

"Legyünk őszinték: senkinek sem segít, ha olyan programot állítunk össze, amellyel Görögország ugyanott van, ahol a part szakad, mert azzal csak azt biztosítjuk, hogy egymást érik majd a programok, és ez az utolsó dolog, amit a görög kormány és a görögök akarnak" - magyarázta Jeroen Dijsselbloem.


Megosztás