Városi rangot hoz az új év a bősieknek
A község vezetése évek óta azon munkálkodik, hogy Bős visszaszerezze a városi rangot, és most megelégedéssel vették tudomásul, hogy ez valóra válhat. „Azt hiszem, hogy ez egy nem mindennapi szilveszter lesz a bősi emberek életében, a történelem során ugyanis ez nem sokszor fog megismétlődni” – nyilatkozta portálunknak Bős polgármestere, Fenes Iván (MKP).
Bősnek már korábban is volt város. Már a 14. századtól, mint város szerepelt az írásos emlékekben és az összes okiratban, majd a 19. század végén, amikor újra kategorizálták a településeket, a település akkor elveszítette a városi rangját, csakúgy mint Dunaszerdahely, Nagymegyer és Somorja is.
„A 20. században több próbálkozás is volt arra, hogy ezt a városi rangot visszanyerjék a bősiek” – elevenítette fel a múltat a polgármester, hozzátéve, először a vízi erőmű megépítése után jött ez a gondolat, de közbeszólt a rendszerváltás, majd a rendszerváltás után, a 90-es években újabb próbálkozás volt, még népszavazást is írtak ki ez ügyben, ez azonban akkor nem volt érvényes, mert nem volt meg a törvény által előírt 50 százalékos részvételi arány.
„1998-ban 47,5 százalék volt a részvétel, így nem volt érvényes a helyi referendum. Még akkor sem, ha a résztvevők 99 százaléka a városi rang visszanyerése mellett szavazott. A kudarc után 17 év is eltelt, s már én sem hittem abban, hogy még hivatalban leszek, amikor a városi címet mégis elnyerjük“ – mondta Fenes Iván, aki szerint az elmúlt időszakban a kevés remény ellenére is igyekeztek mindent megtenni annak érdekében, hogy a település városi arculatot is nyerjen. Ez úgy véli, javarészt teljesült is, és ma már Bős kisvárosi hangulatú és arculatú település. „Ezzel felkerül a pont az i betűre, ez közös öröm, a közös munka gyümölcse, és ezt az örömöt szeretnék együtt megélni a település lakóival. Mi is lenne alkalmasabb erre, mint a szilveszteri ünnepség, hiszen a törvény is úgy fogalmaz, hogy a község január elsejével lesz város. Így ünnepléssel várjuk a január elsejét. Szeretnék emlékezetessé tenni mindenki számára ezt a pillanatot.”
Sokak szerint a városi rang jóváhagyása összefügghet a településen elhelyezett menekültek ügyével, akik ellen egyébként a helyiek népszavazással tiltakoztak. A polgármester szerint azonban a két ügyben közvetlen összefüggés nincs, csak annyiban, hogy amikor a településen járt Robert Kaliòák belügyminiszter, ő polgármesterként kihasználta a lehetőséget, és elmondta a miniszternek, hogy két évvel ezelőtt benyújtottak a városi rang érdekében egy kérelmet, és szeretné, ha Kaliòák is megtámogatná azt és a kormány elé terjesztené. „Akkor a belügyminiszter támogatásáról biztosított, és be is terjesztette a javaslatot, amit jóvá is hagyott előbb a kormány, majd a parlament, de ez két ügy közvetlenül nem függ össze” – fogalmazott Fenes Iván.
A döntést, hogy január elsejétől Bős város lesz, a helyiek nagy többsége örömmel fogadta, a polgármester szerint a legtöbben büszkék erre az eredményre. Fenes Iván a kétkedőknek azzal érvel, hogy ennek csak előnye van, és hátránya nincsen. „Bár időnként lábra kap egy-egy híresztelés, hogy megnövekednek például az adók, ám ezeket az állításokat rendre cáfoljuk. Többször is elmondtuk már, hogy nem változik meg sem a helyi adók mértéke, sem a polgármester fizetése, ugyanakkor ez egyfajta lehetőség. Olyan lehetőség, amivel ha élni tudunk, a későbbiekben nagyban befolyásolhatja a település fejlődését.“ Fenes Iván szerint a döntés magában hordozza a munkahelyteremtés lehetőségét is, és a fejlődés olyan irányt vehet, amit eddig is reméltek, hiszen Bős fekvése rendkívül jó. A polgármester úgy véli, elsősorban a turizmus adta lehetőségeket kell kihasználni, és ez nemcsak Bősnek adhat majd megélhetést, de a környező falvaknak is.
