Valós vulkánkitörést ábrázol egy 9000 éves festmény
ANKARA. Egy felébredő tűzhányót ábrázoló 9000 éves festményt kutatóknak sikerült összefüggésbe hozni egy Törökországban végbement valós kitöréssel.
A Hasan Dag 8970 évvel ezelőtt (plusz-mínusz 640 év) tört ki egy új kormeghatározó technika alapján, amelynek segítségével a vulkáni kőzetben lévő cirkonkristályokat elemezték – mondta Axel Schmitt, a Kaliforniai Egyetem geokémikusa, az Amerikai Geológiai Társaság denveri ülésén.
Török kutatók hosszú ideje gyanították, hogy a Hasan Dag lehetett a festmény drámai jelenetének tárgya, ám sohasem állt rendelkezésükre pontos időmeghatározás a vulkáni kőzetek alapján. A tűzhányó mintegy 130 kilométerre magasodik Çatalhöyük ókori falvától, ahol 1964-ben egy ásatás során előkerült a festmény. „A vulkanológiai bizonyíték azt is alátámasztja, amit korábban a kitörés tulajdonságairól tartottak. Nem a St. Helenséhez hasonló katasztrofális esemény volt, hanem apró és lokális” – tette hozzá.
Schmitt és csapata a Hasan Dag tetejéről és lankáiról származó vulkáni horzsakövek korát vizsgálta. Kiderült, hogy csak a vulkántetőről származó kövek kora 9000 év, az alacsonyabbról begyűjtöttek már 29 ezer évesek. Ez azt jelenti, a kitörés nem volt elég robbanásszerű ahhoz, hogy lávát és hamut köpködjön az alacsonyabban fekvő lankákra. „Relatíve kisebb erejű ébredés volt, akárcsak a Strombolinál” – mondja Schmitt az olaszországi Etna és Stromboli rendszeres kismértékű, de igen látványos ébredéseire utalva.
Çatalhöyük városiasodó falu volt a kőkorszakban. Ez a legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt neolitikumi település, amelyet valaha megtaláltak. A festményt vörös okkerrel vitték fel egy szentély falára, és a kutatók szerint a település térképét, valamint a Hasan Dag ikercsúcsait ábrázolja. Felfedezése óta múzeumban őrzik, és Çatalhöyük is népszerű turistacélpont lett - számolt be a hirado.hu.
Schmitt és csapata további vizsgálatokat végez, hogy korban elhelyezhesse Törökország számos vulkánjának korábbi kitöréseit, és segítségükkel jobban feltárja a jövőbeli kitörések kockázatát.
Török kutatók hosszú ideje gyanították, hogy a Hasan Dag lehetett a festmény drámai jelenetének tárgya, ám sohasem állt rendelkezésükre pontos időmeghatározás a vulkáni kőzetek alapján. A tűzhányó mintegy 130 kilométerre magasodik Çatalhöyük ókori falvától, ahol 1964-ben egy ásatás során előkerült a festmény. „A vulkanológiai bizonyíték azt is alátámasztja, amit korábban a kitörés tulajdonságairól tartottak. Nem a St. Helenséhez hasonló katasztrofális esemény volt, hanem apró és lokális” – tette hozzá.
Schmitt és csapata a Hasan Dag tetejéről és lankáiról származó vulkáni horzsakövek korát vizsgálta. Kiderült, hogy csak a vulkántetőről származó kövek kora 9000 év, az alacsonyabbról begyűjtöttek már 29 ezer évesek. Ez azt jelenti, a kitörés nem volt elég robbanásszerű ahhoz, hogy lávát és hamut köpködjön az alacsonyabban fekvő lankákra. „Relatíve kisebb erejű ébredés volt, akárcsak a Strombolinál” – mondja Schmitt az olaszországi Etna és Stromboli rendszeres kismértékű, de igen látványos ébredéseire utalva.
Çatalhöyük városiasodó falu volt a kőkorszakban. Ez a legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt neolitikumi település, amelyet valaha megtaláltak. A festményt vörös okkerrel vitték fel egy szentély falára, és a kutatók szerint a település térképét, valamint a Hasan Dag ikercsúcsait ábrázolja. Felfedezése óta múzeumban őrzik, és Çatalhöyük is népszerű turistacélpont lett - számolt be a hirado.hu.
Schmitt és csapata további vizsgálatokat végez, hogy korban elhelyezhesse Törökország számos vulkánjának korábbi kitöréseit, és segítségükkel jobban feltárja a jövőbeli kitörések kockázatát.
Forrás
hirado.hu, livescience.com
