2011. július 7., 15:51

V4-es összefogást akar a cseh elnökség

PRÁGA. A négy visegrádi ország európai uniós fellépéseinek összehangolását és a közép-európai térség energiabiztonságának megerősítését tartja legfőbb feladatának Csehország. Prága július elsején vette át Szlovákiától egy évre a visegrádi csoport elnöki tisztségét.

"Az Európai Bizottság rövidesen előterjeszti az Európai Unió (EU) költségvetési keretét a 2014-2020-as időszakra. Az ezzel kapcsolatos vita, illetve a V4-ek álláspontjainak összehangolása egyértelműen elnökségünk legfőbb témája lesz" - jelentette ki Karel Schwarzenberg külügyminiszter egy, a cseh elnökséggel foglalkozó háttérbeszélgetésen Prágában.

"Kiemelt feladat lesz még az energiabiztonság, a Nyugat-Balkán európai integrációja és a keleti partnerség témája is." Hozzátette: Prága konkrét célokat tett le az asztalra, s azt is megfogalmazta, hogyan szeretné ezeket elérni. "Egyéves elnökségünk mottója az innovatív Visegrád, ami azt jelenti, hogy új elképzeléseket, gondolatokat, javaslatokat akarunk bevinni az együttműködésbe" - fejtette ki Schwarzenberg.

A miniszter úgy látja: a V4-ek együttműködése bizonyos megtorpanások után ismét jól alakul, sikeresen fejlődik. "Legfőbb előnyünk a rugalmasság, hogy bürokrácia nélkül működünk" - vélekedett a politikus. Leszögezte: az idei év különlegesen fontos a V4-ek számára, mert két tagja - az első fél évben Magyarország, a másodikban pedig Lengyelország - az Európai Unió soros elnöki tisztségét töltötték be.

"A magyar elnökség sikeres volt, ahol tudtunk, segítettünk, ezt ígérhetem a lengyeleknek is. Együttműködésünk minden szinten állandó és mentes a formalitásoktól" - fejtette ki az MTI tudósítójának kérdésére Schwarzenberg. Hozzátette: Prága sikerként értékeli, hogy a magyar elnökségnek sikerült felgyorsítania Horvátország csatlakozását az Európai Unióhoz, s elfogadtatni a Duna-stratégiát és a romastratégiát. "Ezek minket is érintenek, mindent megteszünk a célok megvalósítása érdekében" - szögezte le a cseh diplomácia irányítója.

A keleti partnerséggel összefüggésben Schwarzenberg elmondta: a V4-ek mindent megtesznek azért, hogy az EU határaitól keletre eső országok minél inkább bekapcsolódjanak az európai vérkeringésbe.

A visegrádi csoportot 1991. február 15-én a magyarországi Visegrádon alakította meg Antall József magyar miniszterelnök, valamint Václav Havel csehszlovák és Lech Walesa lengyel államfő. Csehszlovákia kettéválásával a visegrádi hármasból négyes lett. A visegrádi együttműködés legfőbb célkitűzése - hogy a négy ország bekerüljön a NATO-ba és az EU-ba - már teljesült. Ennek kapcsán többen megkérdőjelezték a csoport létjogosultságát, értelmét.

Szakértők szerint éppen az unióbeli álláspontok összehangolása lehet a V4-ek egyik legfőbb jövőbeni feladata. Az utóbbi időben az uniós csúcstalálkozók előtt már rendszeresen egyeztetnek a V4-ek, s azt a legutóbbi pozsonyi kormányfői találkozó résztvevői is méltatták. Tény azonban, hogy nem könnyű közös nevezőre jutni minden kérdésben, mert a tagországok érdekei eltérőek. Példa erre a mezőgazdaság. Míg az iparilag erősen fejlett Csehország már engedélyezte a külföldiek szabad földvásárlását az országban, addig a másik három ország továbbra is védi termőföldjeit.

Az utóbbi időben előtérbe került az energiabiztonság kérdése. A V4-ek azon igyekeznek, hogy összekössék energetikai rendszereiket. Schwarzenberg a beszélgetésen elmondta: függetlenül a japán atomkatasztrófától, Prága továbbra is fejleszteni fogja atomenergiáját. "Nincs más lehetőségünk" - hangsúlyozta.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.