V4 - Az ukrán válság volt a magyar elnökség meghatározó eseménye

A visegrádi csoport (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) elnökségi feladatait évenként más tagállam látja el. Magyarország tavaly júliustól vette át a stafétabotot Lengyelországtól, és most Szlovákiának adja át az elnöki tisztet. A magyar V4-elnökség keretében kedden utoljára találkozik a négy ország kormányfője.

Martonyi János magyar külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt tavaly júniusban azt mondta a V4-elnökségől, hogy az egyik fő cél az együttműködés ismertségének és elismertségének növelése. Fontosnak nevezte az infrastrukturális összeköttetéseket is, így a gázvezetékek, vasútvonalak, légi járatok és határátkelőhelyek számának emelését. Emlékeztetett arra, hogy a visegrádi országok hatékonyan működtek együtt a következő többéves (2014-2020) uniós költségvetési keret forrásainak elosztásáról folytatott tárgyalásokon, és rendszeresen egyeztetnek az uniós találkozók, az Európai Tanács ülései előtt is.

Szilágyiné Bátorfi Edit, a V4-ek nemzeti koordinátora 2013 decemberében hangsúlyozta: a visegrádi csoportot sikeres, példaértékű regionális együttműködésként tartják számon, "a siker titka", hogy a négy ország képes a közös fellépésre, miközben sok szempontból egymás versenytársai. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a V4-ek megtanulták, miként kezeljék vitáikat.

A magyar V4-elnökség részben egybeesett a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) élén 2013 januárjától egy éven át betöltött magyar elnöki pozícióval. Október végén Gödöllőn megrendezték a V4-ek és a KEK országainak külügyminiszteri találkozóját. Az esemény első részében a V4, a nyugat-balkáni országok, az EU soros elnökségét betöltő Litvánia, Törökország és Ausztria külügyi vezetői, valamint az EU bővítési biztosa egyeztettek. Martonyi János ekkor azt mondta, hogy a visegrádi országoknak felelősségük a nyugat-balkáni országok európai uniós integrációjának segítése.

A rendezvény későbbi szakaszában a V4-ek és a KEK külügyi vezetői cseréltek eszmét, erről Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy számolt be, hogy a közép-európai országok összetartozás-tudatának erősítése volt a cél.

A 2013 novemberében kezdődött ukrán válság alapvetően meghatározta a visegrádi elnökség tematikáját. Az elnökség elején az Ukrajnához fűződő kapcsolat alapvetően a keleti partnerségi kezdeményezés támogatását jelentette, tavaly októberi közös nyilatkozatukban a visegrádi külügyminiszterek pedig üdvözölték, hogy a kijevi kormány jóváhagyta a társulási megállapodást, és a keleti partnerség nyújtotta lehetőségek teljes kihasználását sürgették. Úgy látták, a társulási megállapodás novemberre tervezett vilniusi aláírása történelmi lehetőség Ukrajna és az EU számára.

Miután azonban Viktor Janukovics ukrán elnök bejelentette, hogy nem írja alá a társulási megállapodást és Kijevben erőszakba torkolló tiltakozó megmozdulások kezdődtek, decemberi nyilatkozatukban a visegrádi külügyminiszterek hangsúlyozták: Ukrajna politikai stabilitása és gazdasági jóléte alapvető fontosságú, ezért fokozott aggodalommal követik a vilniusi csúcstalálkozó után történteket. Elfogadhatatlan az erő, különösen a békés tiltakozók elleni karhatalmi erő alkalmazása - írták, és felszólították a feleket, hogy tartózkodjanak az erőszaktól.

A négy külügyminiszter idén januárban ismét nyilatkozatot adott ki, ebben szintén elítélték az ukrán tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépést, különös tekintettel arra, hogy a tiltakozók és a rohamrendőrség összecsapásainak halálos áldozatai is voltak.

Január végén a V4-ek miniszterelnökei is rendkívüli találkozót tartottak Budapesten. Közös nyilatkozatukban aggodalmuknak adtak hangot az ukrán események "drámai alakulása" miatt. Elítélték a semmivel nem igazolható erőszakot, és annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy az erő alkalmazása nem járul hozzá a politikai konfliktus megoldásához. A válság további eszkalációja veszélyezteti az ország jövőjét, és Ukrajna teljes destabilizációjához vezethet - emelték ki.

Egy hónappal később visegrádi külügyminiszterek ismét megvitatták az ukrajnai helyzetet. Úgy vélekedtek, hogy a tüntetők és a hatalom közötti megállapodás segíthet megfékezni az erőszakot, de a helyzetet továbbra is ingatagnak ítélték. A külügyminiszterek megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna területi integritása, egysége, függetlensége és szuverenitása mellett. Néhány nappal később a visegrádi országok külügyi vezetői Kijevbe és Donyeckbe utaztak, hogy személyesen tájékozódjanak a helyzetről.

Márciusban a V4-ek kormányfői Oroszország beavatkozása után kijelentették, hogy aggodalomra ad okot Ukrajna területi integritásának megsértése és az a tény, hogy az orosz parlament - Kijev tiltakozása ellenére - Ukrajna területén végrehajtandó katonai műveletre adott felhatalmazást. A miniszterelnökök elítéltek minden, Ukrajna szuverenitását és területi épségét fenyegető lépést, és arra szólították fel a feleket, hogy a feszültséget párbeszéddel csökkentsék, tiszteletben tartva az ukrán és a nemzetközi jog normáit.

Amikor a Krím annektálását követően az EU tagállamai az Oroszország elleni szankciókról tárgyaltak, a német külügyminiszter kezdeményezte, hogy V4-es kollégáival Budapesten egyeztethessen az ukrajnai eseményekről. Martonyi János a tanácskozáson hangoztatta: minden, Oroszország elleni esetleges gazdasági szankció a visegrádi országokat érintené a legsúlyosabban, ezért számítanak az EU tagállamainak szolidaritására.

A V4-ek külügyminiszterei április végén a keleti partnerség országait képviselő kollégáikkal tárgyaltak Budapesten. A tanácskozáson Martonyi János a kezdeményezés erősítését sürgette, kiemelve: a keleti partnerség soha nem irányult Oroszország ellen, hanem eszköz az EU keleti kapcsolatainak megerősítésére. Nyilatkozatukban a visegrádi külügyminiszterek megerősítették, hogy támogatják Grúzia, Moldova és Ukrajna területi integritását és szuverenitását, és elítélték "az orosz fegyveres agressziót, a Krím annektálását és az Ukrajna keleti részének destabilizálására irányuló politikai és fegyveres lépéseket".

Az energiaellátás, az energiabiztonság ugyancsak fontos témája volt a magyar V4-elnökségnek. A visegrádi kormányfők tavaly októberi tanácskozásán is kiemelten foglalkoztak ezzel. Orbán Viktor miniszterelnök az esemény után úgy nyilatkozott, hogy Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia támogatja a nukleárisenergia-felhasználást, amelyet nem tud mellőzni az európai gazdaság. Minden országnak joga van ahhoz, hogy az energiaszükségletét a saját maga által összeállított forrásokból nyerje - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezért azt várják az uniótól: ne gátolja, hanem segítse a közép-európai nukleárisenergia-kapacitás növelését.

Martonyi János is a közép-európai országok energiaellátásának garantálását emelte ki az ukrán válság rendezésével kapcsolatban, miután a visegrádi, az északi és a balti országok külügyminisztereinek tanácskozásán vett részt az észtországi Narvában.

2013 végén a V4-ek akkor is közösen foglaltak állást, amikor David Cameron brit miniszterelnök felvetette, hogy szigorítani kellene a munkaerő-áramlás szabályait az unión belül. Közös nyilatkozatukban a visegrádi külügyminiszterek hangsúlyozták: a munkaerő szabad mozgása az Európai Unió egyik alapvető építőeleme és az Egyesült Királyság gazdaságának is előnyös, ezért a visegrádi négyek remélik, hogy London lépései összhangban lesznek az EU jogi előírásaival.

Magyarország formálisan kedden adja át az elnökséget Szlovákiának. Ebből az alkalomból Budapesten találkoznak a visegrádi országok miniszterelnökei. Az eseményen jelen lesz José Manuel Barroso, az Európai Bizottság távozó elnöke is.