V. László királyra és a Szent Korona Komáromba érkezésére emlékeztek
Komárom azon kevés városok közé tartozik, amelyek azzal büszkélkedhetnek, hogy V. László (Komárom, 1440. február 22. - Prága, 1457. november 23.) személyében egy majdani magyar király született ott, ráadásul akkoriban vele együtt huzamosabb ideig a Szent Korona is a városban tartózkodott, majd 1440. május 15-én Székesfehérvárott az alig háromhónapos király fejére került. Valójában ő volt az egyetlen olyan Habsburg-házi magyar uralkodó, aki a történelmi Magyarországon született.
Bár ellentmondásos volt a kamasz király uralkodása és ténykedése, mégis az Endresz Csoport korábban úgy vélte, hogy Komárom jeles szülöttjéről, aki a magyar történelem része, illő évente megemlékezni. Ugyancsak fontosnak tartotta továbbadni a Szent Korona városba jutásának történetét is. Kezdetben a dél-komáromi csoport egyedül szervezte a díszőrség jelenlétében, rövid kultúrműsorral egybekötött ünnepi megemlékezéseket. Majd miután 2010-ben együttműködésbe kezdett az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért (EJK) Polgári Társulással, a továbbiakban minden év február 22-én közösen emlékeznek meg V. Lászlóról és a Szent Korona Komáromba érkezéséről. Az ünnepségek csúcspontját az 575. jubileum alkalmából, két évvel ezelőtt a Duna mindkét oldalán zajlott Korona Napok jelentették, kiállításokkal, előadásokkal és zenés-irodalmi reneszánsz esttel, tavaly pedig látványos szabadtéri diavetítések is zajlottak.
A mostani évforduló alkalmából előbb dr. Knirs Imre alpolgármester, az EJK elnöke köszöntötte a Nádor utcai Viking vendéglőt zsúfolásig megtöltő hallgatóságot, majd Bencze Dávid, a Selye János Egyetem történész-hallgatója, több díjnyertes pályamű szerzője tartott előadást V. László életéről és történetéről. Elöljáróban precedens értékűnek nevezte a szervezők kezdeményezését, mert mint mondta: magyarországi rendezvényeken is nagyon ritkán esik szó a bubópestisben elhunyt V. László magyar-cseh-horvát királyról és Ausztria főhercegéről, „pedig a Hunyadiak-ellenes tevékenységét árnyaltabban kellene megítélni, hiszen az örökös bűnbakkereséstől sokkal fontosabb a korabeli történések megértése“.
Amikor László megszületett, a magyar rendek – Hédervári Lőrinc nádor támogatásával – küldöttséget menesztettek Lengyelországba a magyarul folyékonyan beszélő III. Ulászló lengyel királyhoz abból a célból, hogy legyen magyar király. A kis László anyja, Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné azonban Kottanner Jánosné Wolfram Ilona nevű első komornájával ellopatta a visegrádi vár titkos kamrájából a magyar királyi koronát, és azt Komáromba hozatta. A szent ereklye a Duna jegén, szánon, paplanba rejtve éppen a királynő vajúdása idején érkezett a városba, hogy később V. László fejére kerüljön. Bár a koronázási ceremóniára 1440. május 15-én Székesfehérváron került sor, ám addig is a két legfontosabb közjogi méltóság jelenléte öregbítette a város hírnevét. Az anyakirályné rábeszélésére Szécsi Dénes esztergomi hercegprímás – többek között Cillei Ulrik gróf, valamint Újlaki Miklós és Garai László bánok jelenlétében tehát a Szent Koronával magyar királlyá koronázta az alig háromhónapos Lászlót. A történtek miatt polgárháborús helyzet alakult ki, folytatódtak a bonyodalmakkal teli hatalmi harcok, és csak III. Ulászló halála után, 1442 decemberében állt helyre a béke az országban – hangzott el egyebek mellett Bencze Dávid előadásában.
Az 577 évvel ezelőtti történések a város későbbi életére is nagy hatást gyakoroltak. Amíg ugyanis a Szent Korona Komáromban tartózkodott, a városban olyan pezsgő élet zajlott, amely annak későbbi időszakán is nyomot hagyott. Ezt az alkalmat megragadva a várost ellepték a látogatók, köztük olyan személyiségek, akik a történelmi Magyarország legbefolyásosabb politikusai, gazdasági, társadalmi és egyházi szereplői voltak.
Az előadás után a jelenlevők átvonultak az Anglia-parkba, V. László ez alkalomból égő fáklyákkal is díszitett mellszobrához, Gáspár Péter szobrászművész alkotásához. Arlett Tamás, az Endresz Csoport Egyesület elnöke dr. Knirs Imrével együtt örömmel nyugtázta, hogy megemlékezéseiknek köszönhetően is egyre többen fedezik fel maguknak V. Lászlót, és a kettészelt Komáromban élőket arra buzdították, hogy a két tömörülés által a Duna mindkét partján évről évre megrendezendő további rendezvényeken is egyre többen vegyenek részt.
Végül a szobor talapzatánál Komárom város nevében Stubendek László polgármester és dr. Knirs Imre helyezte el a megemlékezés koszorúját, majd az Endresz Csoport Egyesület, az EJK PT, a Magyar Közösség Pártja (MKP) városi szervezete több képviselője és Bencze Dávid előadó is csatlakozott a koszorúzókhoz, záróakkordként pedig a jelenlevők közösen énekelték el a Himnuszt.
