Üzenet Orbánnak: szerdán kemény vitánk lesz
STRASBOURG. A német szociáldemokrata Martin Schulz a lengyel Jerzy Buzeket váltja az EP elnöki posztján. A német politikus már a szavazás első fordulójában könnyűszerrel legyőzte két brit vetélytársát: Schulz 387 voksot kapott, míg Nirj Devára 142-en, Diana Wallisra pedig 141-en szavaztak.
Az EP új elnöke mindjárt egy harcias beszéddel kezdte meg hivatali idejét. "Nem leszek kényelmes elnök" - szögezte le, bíráló szavakkal térve ki az unió bizalmi válságára. "Az EU hónapok óta egyik válságtanácskozásból a másikba rohan, a kormányfők zárt ajtók mögött hoznak határozatokat. Márpedig az EU nem olyan játék, amelyben az egyiknek veszítenie kell, hogy a többiek nyerjenek. Vagy mindannyian nyerünk, vagy mindannyian veszítünk" - szögezte le Schulz.
Kritizálta azt is, hogy újabban csorbát szenvedett a konfliktusok közös megoldásának a módszere, "a nemzeti parlamenteket a végrehajtó segéd szerepére kárhoztatták. Ezt pedig a polgárok Brüsszelből érkező diktátumként érzékelik. Az szóba sem jöhet, hogy kevesebb parlamentarizmussal járó Európa jöjjön létre, ennek én itt és most hadat üzenek" - hangoztatta a német politikus, elengedhetetlennek tartva, hogy az EP is részt vegyen az EU-csúcstalálkozókon.
Schulz kedvezően reagált a magyar kormányfőnek arra a bejelentésére, hogy Strasbourgba utazik a Magyarország ellen várható kötelezettségszegési eljárás kapcsán.
"Holnap kemény vitánk lesz. Adjunk helyt Orbán kérésének, amennyiben a dán EU-elnökség ezt elfogadja, hogy holnap itt szót kaphasson. Pontosan erre gondolok én magam is: az Európa helyzetéről folytatott kemény viták helyszíne az Európai Parlament kell, hogy legyen. Ezért jó, ha Orbán holnap eljön" - jelentette ki az EP elnöke.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság portugál néppárti elnöke Schulznak megválasztásához németül gratulálva kijelentette, hogy erős személyisége és politikai képességei az Európai Parlament hasznára válnak majd. Barroso az EU- bizottság teljes támogatásáról biztosította Schulzot abban a törekvésében, hogy Európa polgárainak a szava többet nyomjon a latban.
Schulz leginkább vitaszenvedélyéről közismert, ami jelentős változásokat vetít előre a néppárti Buzek konszenzuskereső jellegűnek értékelhető EP-elnöksége után. Buzek házelnökként megértően viszonyult a magyar kormány tevékenységéhez, példamutatónak nevezve a magyar EU-elnökség együttműködését az Európai Parlamenttel. Schulz - akkor még a szocialista EP-frakció vezetőjeként - viszont kemény szópárbajt vívott Orbán Viktorral, amikor a magyar kormányfő 2011 elején bemutatta a magyar soros EU-elnökség programját az Európai Parlamentben.
A német képviselő a médiatörvény visszavonására szólította fel a magyar kormányt, Orbán válaszára pedig azzal reagált, hogy a kormánya alatt hozott törvény bírálata nem tekinthető a magyar nép elleni támadásnak.
Az 56 éves Schulz eddig az EP második legnagyobb frakciójának számító szocialista képviselőcsoportot vezette. Az uniós parlamentben hagyomány, hogy az ötéves választási ciklust az elnöklés szempontjából két részre bontják. Ennek jegyében a 2009 nyarától mostanáig eltelt időben a legnépesebb frakciót jelentő jobbközép néppártiak adták az EP-elnököt, mostantól pedig két és fél éven át a szocialisták töltik be ezt a tisztséget.
Martin Schulz 1994 óta EP-képviselő.
Kritizálta azt is, hogy újabban csorbát szenvedett a konfliktusok közös megoldásának a módszere, "a nemzeti parlamenteket a végrehajtó segéd szerepére kárhoztatták. Ezt pedig a polgárok Brüsszelből érkező diktátumként érzékelik. Az szóba sem jöhet, hogy kevesebb parlamentarizmussal járó Európa jöjjön létre, ennek én itt és most hadat üzenek" - hangoztatta a német politikus, elengedhetetlennek tartva, hogy az EP is részt vegyen az EU-csúcstalálkozókon.
Schulz kedvezően reagált a magyar kormányfőnek arra a bejelentésére, hogy Strasbourgba utazik a Magyarország ellen várható kötelezettségszegési eljárás kapcsán.
"Holnap kemény vitánk lesz. Adjunk helyt Orbán kérésének, amennyiben a dán EU-elnökség ezt elfogadja, hogy holnap itt szót kaphasson. Pontosan erre gondolok én magam is: az Európa helyzetéről folytatott kemény viták helyszíne az Európai Parlament kell, hogy legyen. Ezért jó, ha Orbán holnap eljön" - jelentette ki az EP elnöke.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság portugál néppárti elnöke Schulznak megválasztásához németül gratulálva kijelentette, hogy erős személyisége és politikai képességei az Európai Parlament hasznára válnak majd. Barroso az EU- bizottság teljes támogatásáról biztosította Schulzot abban a törekvésében, hogy Európa polgárainak a szava többet nyomjon a latban.
Schulz leginkább vitaszenvedélyéről közismert, ami jelentős változásokat vetít előre a néppárti Buzek konszenzuskereső jellegűnek értékelhető EP-elnöksége után. Buzek házelnökként megértően viszonyult a magyar kormány tevékenységéhez, példamutatónak nevezve a magyar EU-elnökség együttműködését az Európai Parlamenttel. Schulz - akkor még a szocialista EP-frakció vezetőjeként - viszont kemény szópárbajt vívott Orbán Viktorral, amikor a magyar kormányfő 2011 elején bemutatta a magyar soros EU-elnökség programját az Európai Parlamentben.
A német képviselő a médiatörvény visszavonására szólította fel a magyar kormányt, Orbán válaszára pedig azzal reagált, hogy a kormánya alatt hozott törvény bírálata nem tekinthető a magyar nép elleni támadásnak.
Az 56 éves Schulz eddig az EP második legnagyobb frakciójának számító szocialista képviselőcsoportot vezette. Az uniós parlamentben hagyomány, hogy az ötéves választási ciklust az elnöklés szempontjából két részre bontják. Ennek jegyében a 2009 nyarától mostanáig eltelt időben a legnépesebb frakciót jelentő jobbközép néppártiak adták az EP-elnököt, mostantól pedig két és fél éven át a szocialisták töltik be ezt a tisztséget.
Martin Schulz 1994 óta EP-képviselő.
Forrás
hirado.hu
