Utcai erőszak - Felszínre kerültek a bevándorlási kérdések Svédországban
STOCKHOLM. Svédországban lassan elcsendesednek a zavargások, egyre hangosabbak lesznek azonban a bevándorlási politikával kapcsolatos nyilatkozatok és viták.
A svédországi zavargások egy héttel ezelőtt, azt követően kezdődtek, hogy Stockholm északnyugati elővárosában, Husbyben egy lövöldözés során rendőrök halálosan megsebesítettek egy 69 éves, késsel hadonászó férfit. Az érintett városrész 12 ezer lakójának mintegy nyolcvan százaléka bevándorló. A rendőrséget az incidens során azzal vádolták, hogy túllépte a hatáskörét.
Először csak tiltakozó megmozdulások voltak, ám később erőszakká fajultak, és átterjedtek Svédország több városára, többek között Malmőre, Örebróra és Uppsalára is. Egy ideig a Stockholmot körülvevő elővárosokból is zavargásokról érkeztek hírek, a kedélyek csak mostanra látszanak csillapodni – a párbeszéd jóvoltából, amelyet a svéd média generált. A média nem a szenzációra kapott rá, hanem rengeteg embert megszólaltatott mindkét oldalról, és ez lett a párbeszéd megindulásának alapja.
A kormány azonban meglehetősen passzívan kezelte a helyzetet. A múlt hét elején Fredrik Reinfeldt miniszterelnök helyzetelemzésében kijelentette, hogy a fiatalok között van egy haragos mag, az okozza ezt a káoszt abban a hiszemben, hogy erőszakkal meg lehet változtatni a társadalmat. "Hát nem lehet" – nyomatékosította.
A svéd miniszterelnök azt hangoztatta, hogy Svédország befogadó ország, és büszke erre. A skandináv országok közül valóban Svédországban a legmagasabb a bevándorlók aránya, és világszinten is kimagasló, ám az ő körükben 16 százalékos a munkanélküliség, miközben a svédországi születésűek körében csak hat százalék.
A Svéd Rádió munkatársa szerint erről az arányról a bevándorlók maguk is tehetnek. A fiatalok 30 százaléka sem iskolába, sem dolgozni nem jár, így a munkanélküliség kérdése néhány külvárosban valóban nagyon égető. Ráadásul nemrég csökkentették a szociális forrásokat, s az elmúlt két hétben olyan hírek röppentek fel, hogy a jövedelembeli különbségek és a társadalmi egyenlőtlenség jelenleg gyorsabban nőnek itt, mint az OECD más országaiban, beleértve Oroszországot is.
A migráció nem csak belpolitikai kérdés, az Európai Unió politikájának az alakítása szintjén is kiemelt helyen szerepel - mondta Sándor Erzsébet egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Európa Központjának az igazgatója. A személyek mozgása és az egyénnek azt a joga, hogy megválassza életének helyszínét, nehezen korlátozható, szabályozni viszont kell. Sándor Erzsébet úgy véli, minden európai ország számára egységes megoldás nincsen, inkább egy megoldási lista képzelhető el, amely egyrészt igazodik a befogadó társadalmak szubjektív érzetéhez, másrészt az objektív adottságaihoz, a gazdasághoz, az intézményi és jogi keretekhez, a nyelvi és kulturális különbségekhez. Egységesen szabályozható viszont az, hogy hol éri el a büntetőjogi kategóriák szintjét a bevándorlócsoportok magatartása. Ezzel szemben egyértelműen fel lehet és fel kell lépni - hangsúlyozta az egyetemi docens.
Ahogyan Fredrik Reinfeldt miniszterelnök is kijelentette, a gépkocsik gyújtogatása nem véleménynyilvánítás, hanem garázdaság. Az ellene való fellépéssel a svédországi zavargások lassan elcsendesednek, egyre hangosabbak lesznek azonban a bevándorlási politikával kapcsolatos nyilatkozatok és viták.
Először csak tiltakozó megmozdulások voltak, ám később erőszakká fajultak, és átterjedtek Svédország több városára, többek között Malmőre, Örebróra és Uppsalára is. Egy ideig a Stockholmot körülvevő elővárosokból is zavargásokról érkeztek hírek, a kedélyek csak mostanra látszanak csillapodni – a párbeszéd jóvoltából, amelyet a svéd média generált. A média nem a szenzációra kapott rá, hanem rengeteg embert megszólaltatott mindkét oldalról, és ez lett a párbeszéd megindulásának alapja.
A kormány azonban meglehetősen passzívan kezelte a helyzetet. A múlt hét elején Fredrik Reinfeldt miniszterelnök helyzetelemzésében kijelentette, hogy a fiatalok között van egy haragos mag, az okozza ezt a káoszt abban a hiszemben, hogy erőszakkal meg lehet változtatni a társadalmat. "Hát nem lehet" – nyomatékosította.
A svéd miniszterelnök azt hangoztatta, hogy Svédország befogadó ország, és büszke erre. A skandináv országok közül valóban Svédországban a legmagasabb a bevándorlók aránya, és világszinten is kimagasló, ám az ő körükben 16 százalékos a munkanélküliség, miközben a svédországi születésűek körében csak hat százalék.
A Svéd Rádió munkatársa szerint erről az arányról a bevándorlók maguk is tehetnek. A fiatalok 30 százaléka sem iskolába, sem dolgozni nem jár, így a munkanélküliség kérdése néhány külvárosban valóban nagyon égető. Ráadásul nemrég csökkentették a szociális forrásokat, s az elmúlt két hétben olyan hírek röppentek fel, hogy a jövedelembeli különbségek és a társadalmi egyenlőtlenség jelenleg gyorsabban nőnek itt, mint az OECD más országaiban, beleértve Oroszországot is.
A migráció nem csak belpolitikai kérdés, az Európai Unió politikájának az alakítása szintjén is kiemelt helyen szerepel - mondta Sándor Erzsébet egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Európa Központjának az igazgatója. A személyek mozgása és az egyénnek azt a joga, hogy megválassza életének helyszínét, nehezen korlátozható, szabályozni viszont kell. Sándor Erzsébet úgy véli, minden európai ország számára egységes megoldás nincsen, inkább egy megoldási lista képzelhető el, amely egyrészt igazodik a befogadó társadalmak szubjektív érzetéhez, másrészt az objektív adottságaihoz, a gazdasághoz, az intézményi és jogi keretekhez, a nyelvi és kulturális különbségekhez. Egységesen szabályozható viszont az, hogy hol éri el a büntetőjogi kategóriák szintjét a bevándorlócsoportok magatartása. Ezzel szemben egyértelműen fel lehet és fel kell lépni - hangsúlyozta az egyetemi docens.
Ahogyan Fredrik Reinfeldt miniszterelnök is kijelentette, a gépkocsik gyújtogatása nem véleménynyilvánítás, hanem garázdaság. Az ellene való fellépéssel a svédországi zavargások lassan elcsendesednek, egyre hangosabbak lesznek azonban a bevándorlási politikával kapcsolatos nyilatkozatok és viták.
Forrás
Hirado.hu, Kossuth Rádió
