Uragan rakéta-sorozatvetőket szállítanak a Krímbe
KIJEV. Orosz haditechnikát szállító vasúti szerelvény indult útnak péntek reggel a Krím belsejébe a félsziget keleti részén fekvő Kercs városából - jelentette az ukrán média.
A híradások szerint Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán védelmi minisztérium krími médiaközpontjának vezetője kercsi forrásokra hivatkozva közölte, hogy a szerelvény 14 darab Sz-300-as légvédelmi egységet, 4 páncélozott járművet és 13 katonai teherautót szállít. Az UNIAN hírügynökség szerint az észak-krími Dzsankojban is katonai konvojt láttak elhaladni, de nem tudni, hogy milyen irányban tart a gépkocsioszlop. Az UNIAN egy másik forrásból úgy értesült, hogy Uragan típusú rakéta-sorozatvetőket és nagy kaliberű lövegeket szállítanak Kercsből Ddzsankoj irányába.
Dmitro Timcsuk, a kijevi Katonapolitikai Kutató Központ vezetője szerint a menetoszlopban 12 indító és 10 szállító-berakodó berendezés található. "A 9K57 Uragan rakéta-sorozatvető komoly dolog. Egy sortűzzel eltörölhető vele a föld színéről egy olyan város fele, mint Szimferopol" – írta Timcsuk Facebook-oldalán. Hozzátette: korábban a kutatóintézet úgy tudta, hogy csak Grad típusú rakétákkal rendelkeznek a megszálló orosz csapatok.
Vladiszlav Szeleznyov arról is beszámolt, hogy forrásai szerint haditechnikát szállító konvoj halad Kercsen keresztül. A konvojban egyebek mellett 5 KAMAZ teherautó halad, Giacint típusú nagy kaliberű lövegeket vontatnak, valamint több üres autóbusz orosz katonai rendszámokkal. A KAMAZ teherautókon lőszeres ládák is vannak, a források szerint egyes járműveken világosan olvasható a "64670. számú katonai egység" felirat.
"Előző nap orosz katonai személyzetet vonultattak fel a dzsankoji repülőtérre, akiket tábori lelkészek búcsúztattak" – közölte Szeleznyov. Hozzátette, hogy gyengült a blokád a Szevasztopoli-öböl partján fekvő Inkermanban, ahol az ellenőrző pontoknál átengedik az ukrán katonákat, a támaszpont személyzetét és az élelmezését ellátó személyeket. A támaszpont helyettes parancsnoka péntek reggel tájékoztatta a támaszpontot blokád alatt tartó inkermani kozákokat és orosz katonákat, hogy megállapodás született az ukrán haditengerészet és az orosz fekete-tengeri hadiflotta között arról, hogy nem engednek teret provokációkat – írta Szeleznyov.
Anatolij Hricenko parlamenti képviselő, volt védelmi miniszter a Facebook-oldalán azt írta, hogy a Krímben nyoma veszett az Avtomajdan nevű autós kijevi mozgalom három aktivistájának. A három aktivistának annyit még sikerült tudatnia, hogy Szimferopol egyik utcáján három dzsip üldözte a gépkocsijukat, majd lövések hallatszottak.
Az ukrán mobiltelefon-társaság adatai szerint az aktivisták – vagy legalábbis a telefonjaik – egy orosz katonák által nemrégiben elfoglalt területen vannak, egy szimferopoli címen. Az orosz katonai kiegészítő parancsnokságon tagadták, hogy Avtomajdan-aktivisták lennének náluk. Hricenko hozzátette: kérésére a tatár gyűlés, a medzslisz képviselője bejelentést tett az ügyben a rendőrségen, de a nyomozás egyelőre nem járt eredménnyel.
Moszkva szerint Kijev nem ura helyzetnek, EBESZ-megfigyelőket kér
Moszkva szerint az ukrajnai események arról tanúskodnak, hogy a kijevi hatalom nem képes ellenőrzése alatt tartani a helyzetet az országban. "Oroszország tisztában van azzal, hogy felelősséget visel az ukrajnai honfitársak és polgártársak életéért, és jogot formál arra, hogy oltalmába vegye az embereket" - olvasható az orosz külügyminisztérium pénteki közleményében, amely utal arra, hogy csütörtökön halálos áldozattal járó összecsapás volt Donyeckben.
Moszkva álláspontja szerint "Jobboldali radikális csoportosulások légfegyverekkel és botokkal támadtak az utcára kivonuló békés tüntetőkre, akik a magukat ukrán hatalomnak nevező emberek destruktív álláspontja elleni véleményüket akarták kifejezni". Az orosz külügy tudatta, hogy az általa jobboldali radikálisoknak nevezett csoportok más ukrajnai régiókból érkeztek Donyeckbe. Nyugati és ukrán híradások szerint azonban az oroszbarát tömeg támadt rá a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását elítélő tüntetőkre csütörtök este a kelet-ukrajnai Donyeckben. A támadók egy embert megöltek, s a kialakult véres összecsapásban legalább tucatnyian megsebesültek.
Moszkva most azzal a kéréssel fordult az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ), hogy küldjön megfigyelőket a vasárnapi krími függetlenségi népszavazásra. "Az orosz külügyminisztérium arra kéri az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodáját, hogy hagyjon fel a kettős mérce alkalmazásával, és jóindulatúan álljon hozzá a krími hatóságok általi meghívóhoz, amelyben megfigyelők jelenlétét kérik a népszavazáson" - olvasható az orosz külügyi közleményben. A tárca megismételte a Kreml álláspontját, miszerint a krími népszavazás "abszolút törvényes és teljes mértékben kifejezi a Krímben élő népek akaratát". A külügy utal az EBESZ helsinki értekezletén 1975-ben elfogadott zárónyilatkozatára, amely kimondja, hogy "minden népnek joga van ahhoz, hogy amikor és ahogy kívánja, szabadon meghatározza saját belső és külső politikai státusát külső beavatkozás nélkül".
Korábban Rusztam Temirgalijev, krími kormányfő-helyettes meghívta a vasárnapi referendumra a külföldi megfigyelőket, így az EBESZ képviselőit is. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet szóvivője ugyanakkor kedden közölte, hogy a szervezet nem foglalkozik a krími hatóságok kérésével, mert a Krími Autonóm Köztársaságnak nincsenek jogosítványai ahhoz, hogy meghívja az EBESZ-megfigyelőket, mert régió, és nem önálló ország, és nem is tagja a szervezetnek.
Dmitro Timcsuk, a kijevi Katonapolitikai Kutató Központ vezetője szerint a menetoszlopban 12 indító és 10 szállító-berakodó berendezés található. "A 9K57 Uragan rakéta-sorozatvető komoly dolog. Egy sortűzzel eltörölhető vele a föld színéről egy olyan város fele, mint Szimferopol" – írta Timcsuk Facebook-oldalán. Hozzátette: korábban a kutatóintézet úgy tudta, hogy csak Grad típusú rakétákkal rendelkeznek a megszálló orosz csapatok.
Vladiszlav Szeleznyov arról is beszámolt, hogy forrásai szerint haditechnikát szállító konvoj halad Kercsen keresztül. A konvojban egyebek mellett 5 KAMAZ teherautó halad, Giacint típusú nagy kaliberű lövegeket vontatnak, valamint több üres autóbusz orosz katonai rendszámokkal. A KAMAZ teherautókon lőszeres ládák is vannak, a források szerint egyes járműveken világosan olvasható a "64670. számú katonai egység" felirat.
"Előző nap orosz katonai személyzetet vonultattak fel a dzsankoji repülőtérre, akiket tábori lelkészek búcsúztattak" – közölte Szeleznyov. Hozzátette, hogy gyengült a blokád a Szevasztopoli-öböl partján fekvő Inkermanban, ahol az ellenőrző pontoknál átengedik az ukrán katonákat, a támaszpont személyzetét és az élelmezését ellátó személyeket. A támaszpont helyettes parancsnoka péntek reggel tájékoztatta a támaszpontot blokád alatt tartó inkermani kozákokat és orosz katonákat, hogy megállapodás született az ukrán haditengerészet és az orosz fekete-tengeri hadiflotta között arról, hogy nem engednek teret provokációkat – írta Szeleznyov.
Anatolij Hricenko parlamenti képviselő, volt védelmi miniszter a Facebook-oldalán azt írta, hogy a Krímben nyoma veszett az Avtomajdan nevű autós kijevi mozgalom három aktivistájának. A három aktivistának annyit még sikerült tudatnia, hogy Szimferopol egyik utcáján három dzsip üldözte a gépkocsijukat, majd lövések hallatszottak.
Az ukrán mobiltelefon-társaság adatai szerint az aktivisták – vagy legalábbis a telefonjaik – egy orosz katonák által nemrégiben elfoglalt területen vannak, egy szimferopoli címen. Az orosz katonai kiegészítő parancsnokságon tagadták, hogy Avtomajdan-aktivisták lennének náluk. Hricenko hozzátette: kérésére a tatár gyűlés, a medzslisz képviselője bejelentést tett az ügyben a rendőrségen, de a nyomozás egyelőre nem járt eredménnyel.
Moszkva szerint Kijev nem ura helyzetnek, EBESZ-megfigyelőket kér
Moszkva szerint az ukrajnai események arról tanúskodnak, hogy a kijevi hatalom nem képes ellenőrzése alatt tartani a helyzetet az országban. "Oroszország tisztában van azzal, hogy felelősséget visel az ukrajnai honfitársak és polgártársak életéért, és jogot formál arra, hogy oltalmába vegye az embereket" - olvasható az orosz külügyminisztérium pénteki közleményében, amely utal arra, hogy csütörtökön halálos áldozattal járó összecsapás volt Donyeckben.
Moszkva álláspontja szerint "Jobboldali radikális csoportosulások légfegyverekkel és botokkal támadtak az utcára kivonuló békés tüntetőkre, akik a magukat ukrán hatalomnak nevező emberek destruktív álláspontja elleni véleményüket akarták kifejezni". Az orosz külügy tudatta, hogy az általa jobboldali radikálisoknak nevezett csoportok más ukrajnai régiókból érkeztek Donyeckbe. Nyugati és ukrán híradások szerint azonban az oroszbarát tömeg támadt rá a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását elítélő tüntetőkre csütörtök este a kelet-ukrajnai Donyeckben. A támadók egy embert megöltek, s a kialakult véres összecsapásban legalább tucatnyian megsebesültek.
Moszkva most azzal a kéréssel fordult az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ), hogy küldjön megfigyelőket a vasárnapi krími függetlenségi népszavazásra. "Az orosz külügyminisztérium arra kéri az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodáját, hogy hagyjon fel a kettős mérce alkalmazásával, és jóindulatúan álljon hozzá a krími hatóságok általi meghívóhoz, amelyben megfigyelők jelenlétét kérik a népszavazáson" - olvasható az orosz külügyi közleményben. A tárca megismételte a Kreml álláspontját, miszerint a krími népszavazás "abszolút törvényes és teljes mértékben kifejezi a Krímben élő népek akaratát". A külügy utal az EBESZ helsinki értekezletén 1975-ben elfogadott zárónyilatkozatára, amely kimondja, hogy "minden népnek joga van ahhoz, hogy amikor és ahogy kívánja, szabadon meghatározza saját belső és külső politikai státusát külső beavatkozás nélkül".
Korábban Rusztam Temirgalijev, krími kormányfő-helyettes meghívta a vasárnapi referendumra a külföldi megfigyelőket, így az EBESZ képviselőit is. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet szóvivője ugyanakkor kedden közölte, hogy a szervezet nem foglalkozik a krími hatóságok kérésével, mert a Krími Autonóm Köztársaságnak nincsenek jogosítványai ahhoz, hogy meghívja az EBESZ-megfigyelőket, mert régió, és nem önálló ország, és nem is tagja a szervezetnek.
Forrás
MTI
