Ünnepi megemlékezés az Aranyvonat érsekújvári útjáról

Az ünnepségen a hazai és külföldi vendégeken kívül részt vett még számos lovag- és vitézi rend, valamint civil szervezet, így a Szent Korona Országainak Koronatanácsa, a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Római Nagymesteri Csoportja, a Szent László Katonai Lovagrend, a Történelmi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend Magyarországi Nagyperjelsége, az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetsége, a Magyar Nemzetőrség „Török István” Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetsége és az Esterházy János polgári társulás.

A Liturgiai körmenet a fő téri Szentháromság szobrát megkerülve vonult be templomba, ahol a Himnusz eléneklése után először a Nobilitas Carpathiae új, 1915-ben használatos ún. angyalos nagycímeres zászlaját szentelték meg, amelyet a civil szervezet ezentúl az ünnepségein és ünnepi rendezvényein szándékozik használni a saját szervezeti zászlaja mellett. A zászló a 2011. április 25-én elfogadott Alaptörvény szerint ma is Magyarország hivatalos jelképének számít.

Az ünnepi szentmisét Mons. Mgr. Gyurcso Zoltán érsekújvári esperes-plébános, kanonok, a Nyitrai Egyházmegye magyar püspöki helynöke mutatta be. Homíliájában az előtte felolvasott Szent Máté evangéliumára hivatkozva méltatta Szent István életművét és hagyatékát: „Halála előtt Szűzanyánknak ajánlotta fel országát a Szent Korona által. Ez a felajánlás tulajdonképpen Urunknak, Istenünknek szólt, csak közvetve tette meg, ami azt jelenti, hogy sziklára építette házát, mint az evangéliumbeli okos ember. A szent királyunk által felépített ház – az általa megalapított ország - ezer éven át képes volt ellenállni a történelem viharának és nem dőlt össze, mert sziklára épült“ – fogalmazott a püspöki helynök.

Az ünnepi szentmise után dr. vitéz zarkafalvi és práznóczi Práznovszky Miklós, a Nobilitas Carpathiae országos elnöke, a Szent Korona Országai Koronatanácsának állandó tagja mondott ünnepi beszédet. Felszólalásában arra a kérdésre próbált választ adni, miért védtük évszázadokon át Nyugat-Európát a jobbára keletről jövő külső ellenséggel szemben megannyi emberi és anyagi áldozat árán és mi tartotta fenn nemzetünket egy egész évezreden át a számtalan támadás ellenére. Práznovszky Miklós megállapította: „A Szent Korona tanából merítettek erőt elődeink, amikor egy-egy sorsdöntő kérdésben a nemzetünket megmentő döntéseket hozták, olykor saját életüket kockára téve, sőt, feláldozva azt. Ezért vívtuk meg a muhi csatát, ezért vívtuk meg Nándorfehérvárt, Szigetvárt, Mohácsot, ezért törtek ki az erdélyi fejedelmek felkelései, ezért csatároztunk Isaszegnél és Nagysallónál, Isonzónál és a Don-kanyarnál. Ezért adtuk a világtörténelemnek IV. Bélát, ezért adtuk Hunyadi Jánost, Zrínyi Miklóst, II. Lajost, Bethlen Gábort, II. Rákóczi Ferencet, az aradi vértanúkat, vagy a honvédő-, illetve szabadságharcaink megannyi névtelen hősét.”

Az ünnepi megemlékezésen továbbiakban vitéz Berényi Margit, a Nobilitas Carpathiae kulturális bizottságának elnöke ismertette a civil szervezet által idén, a felvidéki mártír politikus halálának hatvanadik évfordulója alkalmából alapított és első ízben adományozott gróf Esterházy János-díjat. A díj által minden évben azt a személyiséget részesíti erkölcsi elismerésben a civil szervezet, aki az általa képviselt értékrend szerint a Magyarország jelenlegi határain túl élő, élni kényszerülő magyarok nemzeti, kulturális, ősi hagyományainkra alapuló identitásának megtartásához, sőt, felemelkedéséhez a munka- és hivatali kötelességeit túlhaladó, kimagasló tevékenységével közvetlenül és tevőlegesen hozzájárult, ezen a téren figyelemre méltó eredményt ért el.

Az első díjazott Mons. Gyurcso Zoltán érsekújvári esperes-plébános, kanonok, a Nyitrai Egyházmegye magyar püspöki helynök volt a felvidéki magyar hívők lelki gondozása érdekében végzett áldozatos és kitartó tevékenységéért. A díjat és a hozzá tartozó oklevelet dr. Práznovszky Miklós, a Nobilitas Carpathiae civil szervezet országos elnöke adta át.

Az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetsége Felvidéki Törzskapitányságának előterjesztésére a vitézi lovagrend is adományozott kitüntetéseket, amelyeket vitéz lovag Sass László Sándor elnök-főkapitány adott át. A vitézi lovagrend középkeresztjét a következő személyek kapták a magyar közösségért végzett kiemelkedő tevékenységük elismerése jeléül: Mons. Mgr. Gyurcso Zoltán, érsekújvári esperes-plébános, kanonok, a Nyitrai Egyházmegye magyar püspöki helynöke, vitéz Danczi Mónika, a Hajnalvándor keresztény énekegyüttes alapító vezetője, továbbá vitéz Berényi Margit, a Nobilitas Carpathiae civil szervezet kulturális bizottságának elnöke, és ifj. vitéz gróf monyorókereki Erdődy Xavér Ferenc, a Nobilitas Carpathiae civil szervezet alapító tagja.

A vitézi lovagrend kiskeresztjét dr. Balogh Elemér nyugalmazott tanár, kutatóvegyész, feltaláló kapta a magyar közösségért végzett tevékenységének elismeréseként.

A templomi megemlékezés során Skokan Horváth Tímea és Tóth Lehel adtak elő egy-egy énekszámot.

A templomi megemlékezést lezáró Szózat közös eléneklése után a résztvevők kivonultak a plébánia hivatal homlokzatán lévő Szent Jobb-emléktáblához, ahol koszorúzási ünnepséget tartottak.