Ünnepélyes keretek között megnyílt a martosi Esterházy Akadémia

A történelmi jelentőségű rendezvény nyitányaként Jónás Csaba előadóművész Wass Albert Előhang és Hárskuti Erzsébet Halottak napja volt című versét, majd Esterházy János pozsonyi börtöncellájában írt Pozsonyi hajnal című imáját mondta el. Azután Tóth Károly színművész köszöntötte a vendégeket, köztük Szilágyi Pétert – a Nemzetpolitikai Államtitkárság helyettes államtitkárát, Pánczél Károly országgyűlési képviselőt – a parlament nemzeti összetartozás bizottságának elnökét, Pathó Marianna felvidéki ügyekért felelős osztályvezetőt, dr. Molnár Imre Esterházy-kutatót – a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatóját, Keszeg Istvánt – Martos polgármesterét, Knirs Imrét – Komárom alpolgármesterét, Peczár Károlyt – az Esterházy János Polgári Társulás elnökét s nem utolsó sorban az akadémiára felvételt nyert hallgatókat. Később Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) országos elnöke is megérkezett, aki előzőleg Mács József író bátkai temetésén vett részt.

Majd Szilágyi Péter helyettes államtitkár ünnepi köszöntője következett, amely elején méltatta Esterházy János életművét. Hangsúlyozta: ő egy mindenkori viszonyítási pontnak számít, amely megmutatja a helyes iránt, hogy miként maradjunk meg embernek minden körülmények között. Arról is szólt, hogy a magyar nemzet felett ellenségei már sokszor akarták megkongtatni a lélekharangot, ám nemzetünket mindig megmentette egy-egy szerencsés fordulat. Azokra azonban csak azért kerülhetett sor, mert akadtak olyan Esterházyhoz hasonló vezéregyéniségek, akik hűek maradtak őseink hagyományaihoz és keresztény hitünkhöz, s minden helyzetben felelősségteljesen tudtak cselekedni.

Szilágyi reményét fejezte ki, hogy Esterházy szellemisége a róla elnevezett, Bethlen Gábor Alap által anyagilag támogatott akadémia működésének köszönhetően is újjáéled, s annak hallgatói - magyar közösségünk majdani kiművelt, elkötelezett, felelős vezetői -  az egyéni fényűzés helyett a nemzet szolgálatát vállalva, közös kárpát-medencei magyar jövőnkért, boldogulásunkért fognak dolgozni. „Csak az a nemzet veszhet el, amely önként lemond valamilyen jogáról“ – mondta ki a nagy igazságot. Végül azt kívánta, hogy az új akadémia sikeres, hosszú élet intézmény legyen, sosem feledve a gróftól kölcsönzött, sokatmondó jelmondatát: „Hivatásunk magyar, küldetésünk európai“.

Miután Borsó Ákos Radnóti-díjas versmondó, újdonsült akadémista elmondta Illyés Gyula Haza a magasban című versét, Tóth Károly színművész röviden összefoglalta a martosi akadémiaalapítás történetét, amiről korábban már több cikkben beszámoltunk.

Az ünnepség további részében dr. Molnár Imre kapott szót, s felolvasta az egészségügyi okok miatt Alsóbodokon maradt Esterházy-Malfatti Alice üdvözlő levelét. Abból kiderült: a gróf lánya örömmel fogadta az ötletet, hogy a pénteki martosi akadémianyitó ünnepség szorosan kötődjön a szombati alsóbodoki megemlékezéshez, amely keretében teljesítik a mártír gróf végakaratát. „Ekképp a múlt szimbolikus formában átadja helyét a jövőnek. Lélekben magukkal vagyok...“ – hangzott el. A levélből azt is megtudhattuk: Esterházy János mindig kiemelkedő figyelmet fordított az ifjúsággal való törődésre, ezért ha élne, minden bizonnyal pártolná a martosi kezdeményezést. Végül megköszönte a magyar kormány akadémia-alapításhoz nyújtott mindennemű segítségét.

A felolvasott levelet Gubík László, az akadémia igazgatója vette át és köszönte meg. Leszögezte: nagy felelősséget jelent „esterházysnak“ lenni, mert a név mindenkit kötelez – az akadémia hallgatója bizonyára célkeresztbe kerül, s lesznek, akik majd árgus szemmel figyelik, hogy a közéleti pályája során mit mond, hogyan viselkedik. Gubík közös feladatkörüket úgy határozta meg, hogy nem csak a hamut kell őrizniük, hanem a lángot is éltetniük kell, miközben szorosan együtt kell működnie Martosnak és Alsóbodoknak, kibontakoztatva, megnövelve a vidék erejét. Egy frappáns szófordulattal élve kiadta a parancsot: Fel vidék!

Az új akadémia tevékenysége kapcsán hét pillért említett, amelyek a következők: 1. a tárgyi tudás bővítését szolgáló előadások, 2. a közéleti kihívásokra, vitákra, szereplésekre felkészítő tréningek és gyakorlatok, 3. mentorprogram, amely keretében a hallgatókból szaktekintélyek próbálják majd kihozni a maximumot, 4. kutatásokért, publicisztikai tevékenységért és rendezvényszervezésért kapható ösztöndíjak, 5. az Esterházy Kaszinó keretében közéleti estek megtartása, a legaktuálisabb kérdések közös megvitatása, 6. ösztöndíjakkal támogatott tanulmányutak szervezése Magyarországra és Németországba, 7. zarándoklatok az Esterházy Jánoshoz kötődő helyszínekre. Végül ismertette saját álomlevelét, amelynek a lényege, hogy egy kis faluban felépül a felvidéki magyarság nagy otthona, amely majd közösségünk jobb boldogulását eredményezheti. Mint mondta: ez az álom közösen váltható valóra.

Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke beszéde elején kiemelte: az Esterházy Akadémia által választott, említett Esterházy-idézet tulajdonképpen a legfontosabb nemzetpolitikai célt is tartalmazza: a magyarok maradjanak meg, boldoguljanak és gyarapodjanak a szülőföldjükön, a Kárpát-medencében. Hozzáfűzte: e cél elérését a magyar kormány különféle jelentős támogatásokkal, programokkal, gazdaságélénkítő csomagokkal is támogatja.

Miután Gubík Lászlót igazgatói minőségében köszöntötte, úgy fogalmazott, hogy „az igazi munka, a nehezebb rész a maga holtpontjaival együtt csak most indul el, de az akadémiáról kikerülő termék méltán teljesítheti mindazt, amit Esterházy János életműve és vértanúsága megkövetel tőlünk“. Köszönetet mondott Peczár Károlynak, az Esterházy János Polgári Társulás elnökének a Szilágyi Tibor érsekújvári szobrászművész által az Országgyűlés megrendelésére, az akadémia részére készített Esterházy-mellszoborért, amelyet Gubík, Pánczél és Peczár közösen leplezett le. Peczár megjegyezte: örvendetes, hogy a pozitív példaképek hiányának idején az akadémistáknak Esterházy személyében méltó példaképük lett, aki világítótoronyként magasodik felettük.

Az ünnepi műsor a Lábszky Olivér-Tóth Marián szerzőpáros zenés-dalos összeállításával zárult. Az ünnepi fogadás után dr. Molnár Imre Esterházy-kutató és akadémiai oktató nyitó előadása hangzott el a névadóként választott gróf szellemi örökségéről és üzenetéről. Az akadémiára felvett hallgatók Gubík László igazgató vezetésével szombaton elzarándokolnak az alsóbodoki Szent Kereszt Felmagasztalása Kápolna felszentelésével és Esterházy János urnájának elhelyezésével egybekötött kegyeleti megemlékezésre. Gubík portálunk kérdésére elmondta: az Esterházy Akadémia oktatóinak és felvett hallgatóinak névsorát további konkrétumokkal együtt csak a jövő héten hozzák majd nyilvánosságra.