Uniós jogot változtatna a Fidesz a házi pálinkafőzés megtartásáért
BUDAPEST. Kisebb módosítás elképzelhető a jövedékiadó-mentes házi pálinkafőzés szabályozásában, átmeneti időszakban akár átalány bevezetése is lehetséges, de alapjaiban nem kell elrugaszkodni a 2010-ben megfogalmazott céltól – mondta Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, EP-választási listavezetője.
Teljesen tudatos volt a Fidesznek az a döntése, hogy európai parlamenti választásra nemzeti listát állít össze, amelyen határon túli magyarok is szerepelnek. Kárpátalja és a Vajdaság nem tudja képviseltetni magát az Európai Parlamentben, ezt a lehetőséget a Fidesz adhatja meg nekik. Rajtuk kívül a párt erdélyi, felvidéki és a diaszpórában élő magyarok képviselőit is szerepelteti listáján – mondta a 180 percben Pelczné Gáll Ildikó, a párt alelnöke, EP-választási listavezetője.
A Fidesz 63 tagú EP-választási listáján Pelczné Gáll Ildikót Szájer József követi a második helyen, majd Tőkés László, Deutsch Tamás, Gyürk András, Gál Kinga, Schöpflin György és Erdős Norbert következik. Õket követi Kárpátalja és Vajdaság képviselője – akiket később neveznek meg –, majd a 11. helyen Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnöke, a 12.-en pedig Hölvényi György szerepel. A május 25-i voksolás kapcsán Pelczné Gáll Ildikó hozzátette, Tőkés Lászlót erdélyi politikusokkal egyeztetve, az ő javaslatukra vették föl a listára.
A névsor összeállításakor az is szempont volt, hogy a közös Fidesz-KDNP listáról van szó, ezért a kereszténydemokraták minden tizedik képviselői helyet megkapják, Tőkés László is a KDNP jelöltjeként került fel a harmadik helyre. Hölvényi Györgyöt a következő tízes csoportba, Pálffy Istvánt pedig a 21. helyre tették. A felvidékiek csak szimbolikusan szerettek volna felkerülni a listára, ezért az ő képviselőjük a névsor vége felé, a huszadik helyen szerepel – mondta Pelczné Gáll Ildikó.
Magyarországnak 21 helye van az EP-ben, a politikus szerint ebből a Fidesz reálisan 10-12-t szerezhet meg. Nem titkolt vágya azonban, hogy a mostanival egyező számú, vagyis 14 képviselőjük jusson be az uniós testületbe – tette hozzá.
Pelczné Gáll Ildikó arról is beszélt, hogy szerinte az Európai Unió Magyarország számára a lehetőségek tárháza, amit azonban tudni kell kihasználni. Példaként említette, hogy a következő pénzügyi időszakban hazánk a 28 tagállam közül egy főre vetítve a második legnagyobb összeget kapja az EU-tól. Ha azonban Orbán Viktor miniszterelnök nem ütközik, nem megy bele olyan meccsekbe, amelyeknek a kimenetele akár kétséges is lehetett, akkor Magyarország 30 százalékkal kevesebbet kapott volna, mint az előző időszakban, és nem a második, hanem sereghajtó lenne.
Arra a felvetésre, hogy az Európai Unió bírósága szerint a jövedékiadó-mentes házi pálinkafőzés nem összeegyeztethető az uniós joggal, Pelczné Gáll Ildikó azt mondta, amikor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, nem értette meg, mi a magyar kormány kitűzött célja. A brüsszeli testület azt mondta, nem ismeri a hungarikum vagy a pálinkafőzés hagyománya alkotta körülményeket, azokkal nem is akart foglalkozni, szigorúan a vonatkozó irányelv betűjéhez tartotta magát. Az Európai Bíróság is szűken értelmezte az irányelv szövegét, és az Európai Bizottságnak adott igazat. Soha nem fajult volna azonban idáig az ügy, ha a csatlakozási tárgyalásokkor az akkori szocialista kormány vállalta volna, hogy – ugyanúgy, mint Németországnak, Szlovéniának vagy Ausztriának – mentességet kellene kérni e tekintetben.
Pelczné Gáll Ildikó szerint most az a feladat, hogy meg kell változtatni az uniós jogot, hiszen a vonatkozó irányelv szokásos felülvizsgálata jövőre esedékes. A cél, hogy az ne a szigorítás irányába menjen. Addig pedig meg kell egyezni a bizottsággal egyfajta átmenetről. Ebben nyilván benne foglaltatik akár az is, hogy pici módosítás szükséges, akár egy átalány bevezetése, de alapjaiban nem kell elrugaszkodni a 2010-ben megfogalmazott céltól – mondta a Kossuth Rádióban Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, EP-választási listavezetője.
Bitay: Mintha a magyar hagyományokat próbálnák megtörni
Rövid időn belül megtalálja a módját a kormány, hogy még véletlenül se tudják eltörölni Brüsszelből az otthoni pálinkafőzés lehetőségét – reagált az Európai Unió bíróságának ítéletére Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára az M1 Ma reggel című műsorában.
Csütörtöki ítéletében az Európai Unió bírósága kimondta: nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette: évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, főzetni. Az Európai Bizottság arra hivatkozva indított kötelezettségszegési eljárást, hogy az uniós jog a pálinka esetében az általános jövedékiadó-kulcs mellett legfeljebb egy másik adókulcs alkalmazását teszi lehetővé, és az nem lehet kisebb, mint az általános adókulcs fele.
A magyar kultúrkör része a pálinkafőzés, aminek évszázados hagyománya van – mondta a döntésről Bitay Márton. Az államtitkár furcsának, felháborítónak nevezte, hogy az Európai Unió az akác után a magyar pálinkának „próbál nekimenni”. Mintha a magyar hagyományokat próbálnák megtörni – tette hozzá. Kijelentette: a magyar kormány minden lehetőséget meg fog ragadni annak érdekében, hogy megvédje a pálinkafőzés lehetőségét. A földtörvényre utalva az államtitkár úgy fogalmazott: csavaros eszű törvényeket már eddig is alkottunk párat, és a pálinkafőzéssel kapcsolatban is „megvannak a jogi kiskapuk” – mondta.
A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett és azt szeretné, ha a magyar kulturális örökség részét képező hagyomány tovább élne Magyarországon - reagált még csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Unió bíróságának ítéletére. Az NGM kiemelte: a döntést követően a kormány megkezdi a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal és mindent elkövet azért, hogy a pálinkafőzés hagyományai "az Európai Unió engedte kereteken belül" tovább élhessenek Magyarországon.
A minisztérium felidézi, hogy Brüsszel 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, "mert az Orbán kormány részben a hagyományaink megőrzése érdekében eltörölte a bérfőzési szeszadót a házi pálinkafőzésnél". Az intézkedéssel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát, Portugáliát is - hangsúlyozza az NGM.
A helyi gazdák 2010 óta szabadon dönthetnek a saját kertjükben termett gyümölcsük felhasználásáról. Vidéken a pálinkafőzés egyik legfontosabb funkciója az értékmentés volt: hogy ne vesszen kárba a gyümölcs, lekvárt vagy pálinkát főztek abból, amit frissen nem tudtak elfogyasztani, felhasználni.
A Fidesz 63 tagú EP-választási listáján Pelczné Gáll Ildikót Szájer József követi a második helyen, majd Tőkés László, Deutsch Tamás, Gyürk András, Gál Kinga, Schöpflin György és Erdős Norbert következik. Õket követi Kárpátalja és Vajdaság képviselője – akiket később neveznek meg –, majd a 11. helyen Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) elnöke, a 12.-en pedig Hölvényi György szerepel. A május 25-i voksolás kapcsán Pelczné Gáll Ildikó hozzátette, Tőkés Lászlót erdélyi politikusokkal egyeztetve, az ő javaslatukra vették föl a listára.
A névsor összeállításakor az is szempont volt, hogy a közös Fidesz-KDNP listáról van szó, ezért a kereszténydemokraták minden tizedik képviselői helyet megkapják, Tőkés László is a KDNP jelöltjeként került fel a harmadik helyre. Hölvényi Györgyöt a következő tízes csoportba, Pálffy Istvánt pedig a 21. helyre tették. A felvidékiek csak szimbolikusan szerettek volna felkerülni a listára, ezért az ő képviselőjük a névsor vége felé, a huszadik helyen szerepel – mondta Pelczné Gáll Ildikó.
Magyarországnak 21 helye van az EP-ben, a politikus szerint ebből a Fidesz reálisan 10-12-t szerezhet meg. Nem titkolt vágya azonban, hogy a mostanival egyező számú, vagyis 14 képviselőjük jusson be az uniós testületbe – tette hozzá.
Pelczné Gáll Ildikó arról is beszélt, hogy szerinte az Európai Unió Magyarország számára a lehetőségek tárháza, amit azonban tudni kell kihasználni. Példaként említette, hogy a következő pénzügyi időszakban hazánk a 28 tagállam közül egy főre vetítve a második legnagyobb összeget kapja az EU-tól. Ha azonban Orbán Viktor miniszterelnök nem ütközik, nem megy bele olyan meccsekbe, amelyeknek a kimenetele akár kétséges is lehetett, akkor Magyarország 30 százalékkal kevesebbet kapott volna, mint az előző időszakban, és nem a második, hanem sereghajtó lenne.
Arra a felvetésre, hogy az Európai Unió bírósága szerint a jövedékiadó-mentes házi pálinkafőzés nem összeegyeztethető az uniós joggal, Pelczné Gáll Ildikó azt mondta, amikor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, nem értette meg, mi a magyar kormány kitűzött célja. A brüsszeli testület azt mondta, nem ismeri a hungarikum vagy a pálinkafőzés hagyománya alkotta körülményeket, azokkal nem is akart foglalkozni, szigorúan a vonatkozó irányelv betűjéhez tartotta magát. Az Európai Bíróság is szűken értelmezte az irányelv szövegét, és az Európai Bizottságnak adott igazat. Soha nem fajult volna azonban idáig az ügy, ha a csatlakozási tárgyalásokkor az akkori szocialista kormány vállalta volna, hogy – ugyanúgy, mint Németországnak, Szlovéniának vagy Ausztriának – mentességet kellene kérni e tekintetben.
Pelczné Gáll Ildikó szerint most az a feladat, hogy meg kell változtatni az uniós jogot, hiszen a vonatkozó irányelv szokásos felülvizsgálata jövőre esedékes. A cél, hogy az ne a szigorítás irányába menjen. Addig pedig meg kell egyezni a bizottsággal egyfajta átmenetről. Ebben nyilván benne foglaltatik akár az is, hogy pici módosítás szükséges, akár egy átalány bevezetése, de alapjaiban nem kell elrugaszkodni a 2010-ben megfogalmazott céltól – mondta a Kossuth Rádióban Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, EP-választási listavezetője.
Bitay: Mintha a magyar hagyományokat próbálnák megtörni
Rövid időn belül megtalálja a módját a kormány, hogy még véletlenül se tudják eltörölni Brüsszelből az otthoni pálinkafőzés lehetőségét – reagált az Európai Unió bíróságának ítéletére Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára az M1 Ma reggel című műsorában.
Csütörtöki ítéletében az Európai Unió bírósága kimondta: nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette: évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, főzetni. Az Európai Bizottság arra hivatkozva indított kötelezettségszegési eljárást, hogy az uniós jog a pálinka esetében az általános jövedékiadó-kulcs mellett legfeljebb egy másik adókulcs alkalmazását teszi lehetővé, és az nem lehet kisebb, mint az általános adókulcs fele.
A magyar kultúrkör része a pálinkafőzés, aminek évszázados hagyománya van – mondta a döntésről Bitay Márton. Az államtitkár furcsának, felháborítónak nevezte, hogy az Európai Unió az akác után a magyar pálinkának „próbál nekimenni”. Mintha a magyar hagyományokat próbálnák megtörni – tette hozzá. Kijelentette: a magyar kormány minden lehetőséget meg fog ragadni annak érdekében, hogy megvédje a pálinkafőzés lehetőségét. A földtörvényre utalva az államtitkár úgy fogalmazott: csavaros eszű törvényeket már eddig is alkottunk párat, és a pálinkafőzéssel kapcsolatban is „megvannak a jogi kiskapuk” – mondta.
A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett és azt szeretné, ha a magyar kulturális örökség részét képező hagyomány tovább élne Magyarországon - reagált még csütörtökön a Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Unió bíróságának ítéletére. Az NGM kiemelte: a döntést követően a kormány megkezdi a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal és mindent elkövet azért, hogy a pálinkafőzés hagyományai "az Európai Unió engedte kereteken belül" tovább élhessenek Magyarországon.
A minisztérium felidézi, hogy Brüsszel 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, "mert az Orbán kormány részben a hagyományaink megőrzése érdekében eltörölte a bérfőzési szeszadót a házi pálinkafőzésnél". Az intézkedéssel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát, Portugáliát is - hangsúlyozza az NGM.
A helyi gazdák 2010 óta szabadon dönthetnek a saját kertjükben termett gyümölcsük felhasználásáról. Vidéken a pálinkafőzés egyik legfontosabb funkciója az értékmentés volt: hogy ne vesszen kárba a gyümölcs, lekvárt vagy pálinkát főztek abból, amit frissen nem tudtak elfogyasztani, felhasználni.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió, M1
