Ukrán válság - Kivonják a nehézfegyvereket az ütközőzónából
BERLIN. A Délkelet-Ukrajnában harcoló felek kivonják a nehézfegyvereket a frontvonal körüli ütközőzónából, amelynek kijelölését a tavaly Minszkben kötött tűzszüneti egyezmény írja elő - jelentette be a német külügyminiszter szerda éjjel Berlinben az orosz, az ukrán és a francia diplomácia vezetőjével folytatott megbeszélése után.
Frank-Walter Steinmeier a röviddel éjfél előtt véget ért egyeztetés után elmondta: mindenki belátja, hogy ami az ukrajnai válsággócban zajlik, az "nem mehet így tovább", és nemcsak az öldöklést kell megállítani, hanem "lehetőségeket kell keresni" a térségben élők helyzetének javítására.
Ezért első lépésként kivonják a nehézfegyvereket a minszki megállapodásban meghatározott ütközőzónából - a frontvonal körüli - 30 kilométeres sávból, és összehívják az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna, Oroszország és az oroszbarát szakadárok képviselőiből álló kontaktcsoportot, hogy tárgyaljon a további teendőkről - mondta Steinmeier.
Hangsúlyozta: az orosz fél ígéretet tett arra, hogy az új megállapodás betartatásáért latba veti befolyását az oroszbarát szakadárokra.
Áttörés még mindig nincs a válság rendezését célzó folyamatban, de "végre érzékelhető haladásról" lehet beszélni - mondta a német külügyminiszter. "Amennyiben meg is valósul mindaz, amiben megegyeztünk, egy lépéssel közelebb jutunk az asztanai csúcstalálkozóhoz" - tette hozzá.
A normandiai négyek néven is emlegetett országcsoport vezetőinek a kazahsztáni fővárosban rendezendő találkozójára Petro Porosenko ukrán elnök tett javaslatot december végén. Az értekezlet előkészítésére a külügyminisztereket kérték fel.
Steinmeier és kollegái, Pavlo Klimkin ukrán, Szergej Lavrov orosz és Laurent Fabius francia külügyminiszter több telefonos egyeztetés után, bő egy hete a német diplomácia vezetőjének kezdeményezésére személyesen találkoztak Berlinben, de nem tudtak megállapodni semmiben.
Az újabb külügyminiszteri találkozót ukrán és orosz javaslatra szervezték meg, a cél már nem is az asztanai csúcs előkészítése volt, hanem a válság további mélyülésének megakadályozása.
Az asztanai csúcsot az első tervek szerint január 15-én tartották volna meg. A német álláspont szerint Angela Merkel kancellár, Petro Porosenko, Vlagyimir Putyin orosz és Francois Hollande francia államfő találkozójának csak akkor van értelme, ha előbb biztosítják a minszki megállapodás maradéktalan végrehajtását.
A NATO-főtitkár szerint nőtt az orosz nehézfegyverek száma Kelet-Ukrajnában
Nőtt az orosz katonák által használt tankok, tüzérségi eszközök és más nehézfegyverek száma Kelet-Ukrajnában - mondta szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, és ismételten felszólította Moszkvát, hogy vonja ki csapatait a térségből.
A nap folyamán Brüsszelben kétnapos tanácskozást kezdtek a NATO-országok vezérkari főnökei, és megbeszélésük egyik kiemelt témája az ukrajnai helyzet. Stoltenberg a tagországok katonai vezetőivel folytatott eszmecsere mellett tanácskozott a brüsszeli látogatáson tartózkodó Erna Solberg norvég kormányfővel is, aki történetesen az ő hivatali utódja, hiszen Stoltenberg korábban Norvégia miniszterelnöke volt.
A Solberggel való találkozója utáni sajtótájékoztatóján az atlanti szövetség első számú polgári tisztségviselője úgy nyilatkozott, hogy a NATO hónapokon keresztül figyelte az orosz csapatokat Ukrajnában, és azt tapasztalta, hogy az utóbbi időben gyarapodott az oroszok által kezelt katonai eszközök száma.
Stoltenberg nem kommentálta az orosz katonák pontos számára vonatkozó kérdést, annak ellenére sem, hogy a riporterek felvetették: Petro Porosenko ukrán elnök a davosi világgazdasági találkozón azt mondta, Moszkva mintegy 9 ezer katonát küldött Ukrajna területére az oroszbarát szeparatisták támogatására. Oroszország ugyanakkor következetesen tagadja azokat az állításokat, hogy csapatokat állomásoztatna a szomszédos országban.
"Nem megyünk bele a számok taglalásába" - reagált Stoltenberg. Azt viszont hangsúlyozta, hogy az ukrajnai orosz katonai jelenlét növelése "nem járul hozzá a békés, tárgyalásos rendezéshez".
Ezért első lépésként kivonják a nehézfegyvereket a minszki megállapodásban meghatározott ütközőzónából - a frontvonal körüli - 30 kilométeres sávból, és összehívják az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna, Oroszország és az oroszbarát szakadárok képviselőiből álló kontaktcsoportot, hogy tárgyaljon a további teendőkről - mondta Steinmeier.
Hangsúlyozta: az orosz fél ígéretet tett arra, hogy az új megállapodás betartatásáért latba veti befolyását az oroszbarát szakadárokra.
Áttörés még mindig nincs a válság rendezését célzó folyamatban, de "végre érzékelhető haladásról" lehet beszélni - mondta a német külügyminiszter. "Amennyiben meg is valósul mindaz, amiben megegyeztünk, egy lépéssel közelebb jutunk az asztanai csúcstalálkozóhoz" - tette hozzá.
A normandiai négyek néven is emlegetett országcsoport vezetőinek a kazahsztáni fővárosban rendezendő találkozójára Petro Porosenko ukrán elnök tett javaslatot december végén. Az értekezlet előkészítésére a külügyminisztereket kérték fel.
Steinmeier és kollegái, Pavlo Klimkin ukrán, Szergej Lavrov orosz és Laurent Fabius francia külügyminiszter több telefonos egyeztetés után, bő egy hete a német diplomácia vezetőjének kezdeményezésére személyesen találkoztak Berlinben, de nem tudtak megállapodni semmiben.
Az újabb külügyminiszteri találkozót ukrán és orosz javaslatra szervezték meg, a cél már nem is az asztanai csúcs előkészítése volt, hanem a válság további mélyülésének megakadályozása.
Az asztanai csúcsot az első tervek szerint január 15-én tartották volna meg. A német álláspont szerint Angela Merkel kancellár, Petro Porosenko, Vlagyimir Putyin orosz és Francois Hollande francia államfő találkozójának csak akkor van értelme, ha előbb biztosítják a minszki megállapodás maradéktalan végrehajtását.
A NATO-főtitkár szerint nőtt az orosz nehézfegyverek száma Kelet-Ukrajnában
Nőtt az orosz katonák által használt tankok, tüzérségi eszközök és más nehézfegyverek száma Kelet-Ukrajnában - mondta szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, és ismételten felszólította Moszkvát, hogy vonja ki csapatait a térségből.
A nap folyamán Brüsszelben kétnapos tanácskozást kezdtek a NATO-országok vezérkari főnökei, és megbeszélésük egyik kiemelt témája az ukrajnai helyzet. Stoltenberg a tagországok katonai vezetőivel folytatott eszmecsere mellett tanácskozott a brüsszeli látogatáson tartózkodó Erna Solberg norvég kormányfővel is, aki történetesen az ő hivatali utódja, hiszen Stoltenberg korábban Norvégia miniszterelnöke volt.
A Solberggel való találkozója utáni sajtótájékoztatóján az atlanti szövetség első számú polgári tisztségviselője úgy nyilatkozott, hogy a NATO hónapokon keresztül figyelte az orosz csapatokat Ukrajnában, és azt tapasztalta, hogy az utóbbi időben gyarapodott az oroszok által kezelt katonai eszközök száma.
Stoltenberg nem kommentálta az orosz katonák pontos számára vonatkozó kérdést, annak ellenére sem, hogy a riporterek felvetették: Petro Porosenko ukrán elnök a davosi világgazdasági találkozón azt mondta, Moszkva mintegy 9 ezer katonát küldött Ukrajna területére az oroszbarát szeparatisták támogatására. Oroszország ugyanakkor következetesen tagadja azokat az állításokat, hogy csapatokat állomásoztatna a szomszédos országban.
"Nem megyünk bele a számok taglalásába" - reagált Stoltenberg. Azt viszont hangsúlyozta, hogy az ukrajnai orosz katonai jelenlét növelése "nem járul hozzá a békés, tárgyalásos rendezéshez".
Forrás
MTI
