Ukrajna fegyvereket vár a NATO-tól, katonákat nem
KIJEV, BRÜSSZEL. Ukrajna fegyvereket akar a NATO-tól, de azt nem várja, hogy a szervezet katonákat küldjön, akik segítenének harcolni a keleti megyékben az orosz csapatok ellen - mondta Brüsszelben az ország NATO-nagykövete.
A kérdésre, hogy kapnak-e jelenleg fegyvereket valamelyik NATO-tagtól, Ihor Dolhov azt válaszolta, hogy "nem, sajnos nem". A diplomata a NATO-Ukrajna Bizottság rendkívüli ülése után találkozott újságírókkal.
Dolhov szerint Ukrajna nem kap modern fegyvereket, noha Oroszország az ellenkezőjét állítja. "Több támogatásra van szükségünk, benne katonaira is, de az világos, hogy a NATO nem segítheti Ukrajnát katonákkal, és nem is várjuk a NATO-tagoktól, hogy ezt tegyék. Meg tudjuk védeni magunkat, de szükségünk van a segítségükre az agresszió leállításához és abban, hogy felszólítsuk Putyint (az orosz elnököt) a békére" - jelentette ki.
A NATO már többször közölte, hogy nem tervez katonai beavatkozást Ukrajnában, amely nem tagja a szövetségnek. Kijevben azonban pénteken bejelentették, hogy felújítják a NATO-csatlakozási felkészülést. A belépés azonban valószínűtlen rövid távon.
Dolhov szerint a fokozódó orosz jelenlét Kelet-Ukrajnában hatással lesz arra, amiről a NATO vezetői dönteni fognak Walesben a jövő héten. "A NATO most már készen áll az keményebb szóhasználatra és Ukrajna nagyobb támogatására" - vélekedett.
A 26 tagú katonai szövetség azt tervezi, hogy a walesi csúcstalálkozóján több segítő lépést tegyen Ukrajna fegyveres erőinek modernizálására. A tervek szerint négy elkülönített pénzügyi alapot hoznak létre az ukrán katonai képességek javítására a logisztika, a parancsnoki és ellenőrzési struktúra, a kibernetikai védelem és a katonai személyzet támogatása területén - emlékeztet a Reuters brit hírügynökség.
Hét NATO-tagország új gyorsreagálású erőt hoz létre
Egy legalább 10 ezer katonából álló új gyorsreagálású erő létrehozását tervezi hét NATO-tagország a szövetség azon nagyobb terve részeként, hogy Oroszország ukrajnai behatolására válaszul megerősíti védelmi képességét - jelentette pénteken a Financial Times című brit gazdasági napilap.
A cél egy hadosztály nagyságú közös expedíciós alakulat kialakítása, amely amellett, hogy gyorsan bevethető, rendszeresen tartana hadgyakorlatokat. A Nagy-Britannia által vezetett alakulatnak volna légi, tengerészeti és szárazföldi része is. A szigetországon kívül tagja volna Dánia, Lettország, Észtország, Litvánia, Norvégia és Hollandia. Kanada egyelőre csak érdeklődött a részvétel felől.
David Cameron brit miniszterelnök várhatóan a szeptember 4-5-ei NATO-csúcstalálkozón jelenti be hivatalosan a tervet - írta a lap.
Azután, hogy Oroszország márciusban megszállta és magához csatolta a Krímet, a NATO-tagországok több rövid távú intézkedést hoztak kelet-európai szövetségeseik védelmére.
A walesi NATO-csúcson Barack Obama amerikai elnök és a szövetség más vezetői várhatóan megállapodnak egy hosszabb távú tervben, amely a blokk keleti védelmét hivatott szolgálni. A terv egyik eleme, hogy átalakítják a szervezet már létező gyorsreagálású alakulatát, hogy annak egyes egységei képesek legyenek akár néhány nap alatt reagálni a válságokra - mondták NATO-diplomaták.
Dolhov szerint Ukrajna nem kap modern fegyvereket, noha Oroszország az ellenkezőjét állítja. "Több támogatásra van szükségünk, benne katonaira is, de az világos, hogy a NATO nem segítheti Ukrajnát katonákkal, és nem is várjuk a NATO-tagoktól, hogy ezt tegyék. Meg tudjuk védeni magunkat, de szükségünk van a segítségükre az agresszió leállításához és abban, hogy felszólítsuk Putyint (az orosz elnököt) a békére" - jelentette ki.
A NATO már többször közölte, hogy nem tervez katonai beavatkozást Ukrajnában, amely nem tagja a szövetségnek. Kijevben azonban pénteken bejelentették, hogy felújítják a NATO-csatlakozási felkészülést. A belépés azonban valószínűtlen rövid távon.
Dolhov szerint a fokozódó orosz jelenlét Kelet-Ukrajnában hatással lesz arra, amiről a NATO vezetői dönteni fognak Walesben a jövő héten. "A NATO most már készen áll az keményebb szóhasználatra és Ukrajna nagyobb támogatására" - vélekedett.
A 26 tagú katonai szövetség azt tervezi, hogy a walesi csúcstalálkozóján több segítő lépést tegyen Ukrajna fegyveres erőinek modernizálására. A tervek szerint négy elkülönített pénzügyi alapot hoznak létre az ukrán katonai képességek javítására a logisztika, a parancsnoki és ellenőrzési struktúra, a kibernetikai védelem és a katonai személyzet támogatása területén - emlékeztet a Reuters brit hírügynökség.
Hét NATO-tagország új gyorsreagálású erőt hoz létre
Egy legalább 10 ezer katonából álló új gyorsreagálású erő létrehozását tervezi hét NATO-tagország a szövetség azon nagyobb terve részeként, hogy Oroszország ukrajnai behatolására válaszul megerősíti védelmi képességét - jelentette pénteken a Financial Times című brit gazdasági napilap.
A cél egy hadosztály nagyságú közös expedíciós alakulat kialakítása, amely amellett, hogy gyorsan bevethető, rendszeresen tartana hadgyakorlatokat. A Nagy-Britannia által vezetett alakulatnak volna légi, tengerészeti és szárazföldi része is. A szigetországon kívül tagja volna Dánia, Lettország, Észtország, Litvánia, Norvégia és Hollandia. Kanada egyelőre csak érdeklődött a részvétel felől.
David Cameron brit miniszterelnök várhatóan a szeptember 4-5-ei NATO-csúcstalálkozón jelenti be hivatalosan a tervet - írta a lap.
Azután, hogy Oroszország márciusban megszállta és magához csatolta a Krímet, a NATO-tagországok több rövid távú intézkedést hoztak kelet-európai szövetségeseik védelmére.
A walesi NATO-csúcson Barack Obama amerikai elnök és a szövetség más vezetői várhatóan megállapodnak egy hosszabb távú tervben, amely a blokk keleti védelmét hivatott szolgálni. A terv egyik eleme, hogy átalakítják a szervezet már létező gyorsreagálású alakulatát, hogy annak egyes egységei képesek legyenek akár néhány nap alatt reagálni a válságokra - mondták NATO-diplomaták.
Forrás
MTI
