Újraválasztották Kelemen Hunort az RMDSZ élére

Kelemen Hunornak nem volt kihívója. A kongresszusi küldöttek közül - akik 585 érvényes voksot adtak le - 575-en szavaztak bizalmat neki.

Az RMDSZ "újratervezés" jelszóval rendezett kongresszusán Kelemen Hunor programbeszédében a társadalomszervezés erősítésére helyezte a hangsúlyt.

"Az etnikai képviselet terén nincs alternatívája az RMDSZ-nek. Nem újabb és újabb pártokra van szüksége a közösségnek, hanem nyitott, befogadó és mindig megújulni képes szövetségre" - mondta az RMDSZ újraválasztott elnöke.

Úgy vélte, az RMDSZ-nek is változnia kell, hogy megfeleljen a közösség elvárásainak. Mint mondta, az RMDSZ-nek nem arra kell összpontosítania, kinek az oldalán, és mikor kerül a bukaresti kormányba, hanem az erdélyi magyarsággal kell megerősítenie a kapcsolatát.
Az RMDSZ a kommunikációját is javítani akarja, nemcsak a magyar közösség, hanem a román többség tájékoztatása és meggyőzése érdekében is.

A kongresszusi küldöttek új alapszabályt is elfogadtak, amely megszünteti a politikai alelnöki tisztséget és a főtitkárság helyett újraalakítja a négy éve felszámolt ügyvezető elnökséget. Kovács Péter, az RMDSZ eddigi főtitkára, a kongresszus főszervezője ezt azzal indokolta, hogy az RMDSZ a pártosodást akarja így megelőzni. Rámutatott, a szakpolitikai munkát akarják "kiszervezni", és így bevonni a közösségépítésbe azokat a magyar civil szervezeteket, amelyek nem akarnak politizálni, de értékes tapasztalatokkal rendelkeznek saját területükön.

Az ügyvezető elnökség felépítésére és vezetőjére az újraválasztott szövetségi elnök tesz javaslatot a Szövetségi Képviselők Tanácsa júniusi ülésén.

A párbeszédnek kétoldalúnak kell lennie

Az RMDSZ kongresszusát az elnökválasztást megelőzően köszöntötte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai Néppárt és további romániai, magyarországi pártok képviselői, valamint a határon túl élő magyarok is.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nem rejtette véka alá, hogy csalódott amiatt, hogy Romániában még ma is gondot okozhat a kétnyelvű táblák ügye, vagy egy másik ország himnuszának az éneklése. A legnagyobb gondot abban látja, hogy a Romániában élő magyarság autonómiatörekvéseit egy hivatalos romániai dokumentum biztonsági veszélyként kezeli. „Az erdélyi magyarság soha nem tűzött a zászlajára olyat, amely ne volna összhangban az EU-tagsággal. Nekünk is jár az, ami Európában másoknak jár. A kisebbségi jogok emberi jogok a közösség szintjén, az emberi jogok tekintetében nincs alku” - mondta Semjén. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon teljes konszenzus van arról, hogy jár a magyar állampolgárság minden magyarnak, az állampolgárság és a szavazati jog elválaszthatatlan, és az autonómiára joga van a magyar közösségeknek.

A kongresszus résztvevőit a Magyar Közösség Pártja elnöke, Berényi József is köszöntötte. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a Magyar Közösség Pártja régi partnere a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek. „Egymásra odafigyelünk, és egymás törekvéseit erősítjük”.

Berényi József MKP-elnök beszédének elején elmondta, ha barátaival, munkatársaival Erdélybe utaznak, úgy érzik, mintha otthonról hazafelé tartanának. Azért is, mert sorstársak találkoznak egymással, akik egyformán értik a többségi politika és a magyarországi pártok üzeneteit is. „Számunkra a párbeszédnek nem csak arról kell szólnia, hogy mi mit tudunk tenni Romániáért, Szlovákiáért, Szerbiáért, hanem arról is, hogy mit hajlandó értünk tenni Románia, Szlovákia és Szerbia" - mondta Berényi József.

Rámutatott, hogy 25 évvel a rendszerváltás után és mintegy 10 éve az Európai Unió tagjaként még ma sem kielégítő a felvidéki magyarság helyzete. A többségi politika a számbeli kisebbségekkel szembeni elvárásait hangsúlyozza, és egyre kevésbé érdekli, hogy ők mit is szeretnének magunknak kivívni.

Az MKP elnöke hangsúlyozta, hogy nem könnyű a sorsa a felvidéki magyarságnak, hiszen közösségünket jelentős asszimiláció és elvándorlás sújtja. Úgy látja, szükség van közös fellépésekre az európai intézményeken belül az önkormányzatiság modelljeinek átültetése érdekében. Hangsúlyozta, hogy a határok tiszteletben tartása mellett így valósulhat meg az identitás megőrzése, kerülhet sor a gazdasági felzárkóztatásra és a tényleges közép-európai harmonikus együttlét jövőbeni alapjának megteremtésére. Berényi József nem titkolta, hogy egy dologban irigyen tekint az erdélyi magyarság helyzetére, hiszen ott legalább magyar vonalon erről a kérdésről konszenzus alakult ki.

Az MKP elnöke a jelenlévőket április 30-ára Dunaszerdahelyre is hívta, ahol a DAC-stadionban először mérkőznek meg egymással az erdélyi és a felvidéki futballisták. „Mindenki győztese lesz ennek. Itt azt kívánom magunknak, hogy győzzön az erdélyi magyarság, győzzön a felvidéki magyarság és győzzön a megmaradás politikája” – zárta szavait Berényi József.

Az RMDSZ tanácskozása szombaton a program módosításával és a kongresszusi dokumentumok elfogadásával folytatódott.

Programmódosítással zárult a tanácskozás 

Kelemen Hunor újraválasztott elnök a kongresszust záró sajtótájékoztatóján elmondta, a program alig változott, abból az idő közben érvényességüket vesztett pontokat törölték. A határozatok közül az oktatáspolitikára vonatkozót emelte ki. Mint fogalmazott, a szövetség az anyanyelvű oktatást biztosításán túl az oktatás minőségére is hangsúlyt akar fektetni.

A kongresszus határozatot fogadott el a gazdasági és adópolitikáról, amelyben az Európai Unió által biztosított források jobb kihasználását és a kis és középvállalatok támogatását javasolta, a családpolitikáról, melyben adókedvezményeket javasolt a többgyermekes családoknak, a nők és a fiatalok politikai szerepvállalásának az ösztönzéséről, a szövetség külpolitikai, és nemzetpolitikai törekvéseiről.

Az elnök újságírói kérdésre elmondta, a szövetség „sem esküvőre nem készül” a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) - melynek vezetői pénteken hosszú távú együttműködésre tettek javaslatot - sem „kikosarazni” nem akarja a jobbközép pártot. Hozzátette, jelenleg is párbeszédet folytatnak az ellenzéki partnerekkel például a választási törvények módosításáról. Megjegyezte, ha az ellenzék bizalmatlansági indítványt szándékozik benyújtani a Ponta-kormány ellen, az indítvány tartalma függvényében tárgyalnak az indítvány esetleges megszavazásáról. Hozzátette, jelenleg az ellenzéknek nincsen elég szavazata a kormánybuktatáshoz.

Az RMDSZ-kongresszus szombati napján levetítették a szövetség 25 éves történetét összefoglaló egyórás dokumentumfilmet, és Ezüsttulipán-díjat adtak át közel 80 jelenlegi és egykori országos testületi vezetőnek.