Újraszabályoztatnák a béranyaságot Indiában
2002 óta, amikor a pénzért vállalt béranyaságot törvénybe foglalta az indiai parlament, ez a jól jövedelmező egészségügyi üzletág robbanásszerű fejlődésnek indult. Míg az Egyesült Államokban akár 70 ezer dollárba is kerülhet a gyermekteleneknek a béranyával kihordatott és megszült gyermek, Indiában jóval kevesebbért adják szolgáltatásaikat az erre szakosodott klinikák.
A nyugat-indiai Gudzsarát államban lévő Ánand kisvárosban hozták létre az első meddőségi központokat, s az India-szerte gomba módra elszaporodott klinikák hasonló sikereket szeretnének elérni. Ezt a virágzó üzletágat növekvő aggodalommal figyelik a jogvédő szervezetek, amelyek a béranyaságra vállalkozó, jobbára szegény családokból származó, olykor írástudatlan nők érdekeinek sérelmére hívják fel a figyelmet. Az indiai törvények ugyanis mind a mai napig nem szabályozzák direkt módon a béranyaság összetett problematikáját. Igaz,a parlament előtt van az a törvényjavaslat, amely a mesterséges megtermékenyítést szabályozná, elfogadása a jövő év elejére várható.
Egy, a nők egészségügyi problémáival foglakozó társadalmi szervezet, a Sama kutatói aggodalmukat fejezték ki a törvénytervezettel kapcsolatban, annak jelenlegi tartalma miatt. Szerintük a törvénytervezet a béranyaságra vállalkozó nők jogainak védelmét háttérbe szorítva kívánja szabályozni a meddőségi klinikák és orvosaik jogait, valamint a velük kapcsolatban álló nők viszonyát. A javaslat ugyanis egyebek között megfosztaná a béranyákat attól, hogy a kihordott és megszült gyermekkel kapcsolatban bármilyen joguk legyen, arra viszont nem gondoltak a jogalkotók, hogy egy béranyát hányszor tehetnek ki a beavatkozásnak.
A The New York Times által idézett újdelhi kórház orvosa elmondta, hogy a meddőségi klinikák többsége ugyan sokoldalúan gondoskodik a béranyákról: figyel táplálkozásukra, napi szükségleteikre, sőt némelyik azok családjait is támogatja, mindez azonban nem kötelességük, rajtuk múlik. " Egy sor törvény védi a bennünket megbízó párok jogait, a béranyákat azonban a készülő törvény aligha védi meg"- vélekedik Dr. Satwik.
A szabályozatlanság és az aggodalmak ellenére azonban nem csökken a béranyaságra vállalkozó nők száma Indiában. Mandzsu, egy Delhiben élő 29 éves bejárónő az amerikai lap cikkírójának elmondta: sógornője 2 évvel ezelőtt adott életet egy idegen házaspár gyermekének és azóta ő is ezen gondolkodik, hiszen több pénzt keresett vele, mint amennyi az ő éves jövedelme. Nem hiszi, hogy kockázatos lenne, hiszen, mint mondja: " ha minden őrültnek lehet gyereke, akkor egy erős, egészséges nőt fizessenek meg érte!"
A témával foglalkozó magyar szakértők a cikk kapcsán egyébként emlékeztetnek: Magyarországon nem megengedett a béranyaság. 12 éve a magyar parlament előtt volt egy, a dajkaanyasággal kapcsolatos javaslat, amelyből nem született törvény, az embrió beültetése más nő méhébe jogszerűen nem végezhető el. Az érdeklődés azonban nem szűnik Magyarországon sem a külföldi béranyasági programok, meddőségi klinikák iránt. A különböző hazai internetes oldalakon számtalan bejegyzés, levélváltás található az ebben reménykedőktől.
Nem csak Indiában, Ukrajnában és Oroszországban is törvényesen működnek a termékenységi magánklinikák. Szabályszerű üzletág fejlődött ki a béranyaság iránti igényre alapozva, de a viszonylagos olcsóság mögött komoly veszélyek bújnak meg. Nem mindegy, melyik klinikához és jogi irodához fordulnak a béranyaságot igénybe vevők. A gyermeket pedig csak magyar dokumentumokkal hozhatják haza, amelyben az ukrán ügyvédek már nem nyújtanak segítséget. A külföldön született gyermeket pedig Magyarországon anyakönyveztetni kell. Sokan utaznak abban a hitben Romániába, hogy ott végeztethetik el az embrió beültetést és szülik meg gyermeküket, holott Romániában is tilos a béranyaság. Görögországban pedig csak bírói végzéssel, és csak görög állampolgárok vehetnek részt béranya-programban.
