"Újramocsarasítják" a Csallóközt
Csallóköz kiváló minőségű, tízmilliárd köbméterre becsült ivóvízkincsén túl századok óta ismert volt arról is, hogy számos, főként vízi léthez kötődő madárfajnak biztosított nyugalmas otthont s szolgált pihenőhelyül az átvonulóknak. A természetalakító tevékenységek negatív hatásai és a szűkülő élettér miatt, az utóbbi évtizedekben egyre sanyarúbb sors jutott az itteni állat- és növényvilágnak, ma viszont látszik egy élettel teli jövő képe - állapítja meg Csibrányi Zoltán a National Geographic lapban közzétett írásában.
A szerző a közelmúltban vizsgálódott a Csallóközben, ahol ritka madarak öshonosak: tőkés réce, kerce, kanalas réce, kis lilik, bakcsó, bütykös hattt, bíbic, gulipán, fekete gólya, vörös gém, sárgalábú sirály stb., amelyeknek a ma már nem létező Csalló folyó és környéke adott otthont. "A bősi erőmű megépülése után átformálódott a vidék ökológiai rendszere. Az itteni kikötőhöz közeli, valaha hatalmas Isztrága-mocsár (Istragov moèiar) területe napjainkra lényegében kiszáradt, halódó, gazos lett, agresszív invazív növényfajok jelentek meg, így kedvezőtlenné váltak a körülmények a régen itt élt állatoknak. A Duna-szabályozás miatt hamar csökkenni kezdett a vízporozta hidrofil növényzet, őshonos fák tűntek el, viszont a nitrofil fajok, mint a csalán elszaporodtak. Eltűnt néhány százlábúfaj, mások pedig megjelentek. Egy korábbi monitorozás szerint 275 növényi taxon volt az Isztrága területén, 2002-ben már csak 109" - mutat rá a szerző.
Csibrányi Zoltán úgy véli, az Európai Unió környezetvédelmi programja, a LIFE révén revitalizálható az egykori mocsárvidék. Felhívja a figyelmet egy 2012. január 31-én elindult projektre, amely a Duna mentén élő madárpopulációk hathatós védelmét szolgálja a Dunai Madárvédelmi Projekt támogatásával, valamint a pozsonyi Vízügyi Kutatóintézet (VÚVH), a Vízgazdálkodási Építő Vállalat, valamint a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület (BROZ) közreműködésével. A cél: helyreállítani minimum részben, a Duna szlovákiai oldalán elterülő vizes élőhelyet. Idén áprilisban, egyebek mellett rendbe hozták az utat, kiépítettek csőátereszt, kiásták és mélyítették a főágat, kialakítottak vermelő helyeket a halaknak.
"A munkálatok után újra víz került a néhai mocsár térségébe, április folyamán pedig túlhaladt a Nagy liget (Ve¾ký háj) nevű ártéren. Nem sokkal később már a Falusziget (Dedinské ostrovy) melletti ártérhez tartott, végül az emellett párhuzamosan futó csatornán át – mint erről személyesen is meggyőződtem – 2012 májusában elért végcéljához az Isztrágához, aminek alsó végén majd gáttal felduzzasztják. Onnantól remélhetőleg a természet is „akcióba lép” és kialakítja a madarak és más fajok számára kívánatos feltételeket – vagyis a LIFE07 NAT/SK/000707 projekt terveinek megfelelően a felszín kellő hányada szép lassan elmocsarasodik" - összegzi Csibrányi Zoltán a helyszínen szerzett tapasztalatait. Karolína Sobeková, a LIFE Dunai Madárvédelmi Projekt munkatársa az ng.hu szerzőjének azt mondta, hogy a teljes Isztrága körülbelül 180 hektáros térségéből sikeres revitalizáció után és a legjobb esetben a felszín 77 hektáron válik majd vizessé.
Áteresz az Isztrága oldalán
Ez azért nagyon fontos, mert a Duna hajdan galériaerdős, zsombékos, lápos, nádasban bővelkedő csallóközi szakasza a legfontosabb kelet-nyugati és észak-déli irányú európai vonulási útvonalak keresztcsomópontjában van, és valaha tavaszi/őszi pihenőhelynek is számított. "Ha tehát az újra-mocsarasítás sikerrel zárul, azt követően bízhatunk, hogy a madarak észlelik, és ismét seregével veszik birtokba az Isztrágát" - véli Csibrányi Zoltán.
