Újraindulhat a széntermelés a Mecsekben
PÉCS. A magyar kormány komolyan gondolja a bányászat újbóli beindítását a Mecsekben. A szénvagyont az energiastratégia fontos részének tekinti, amit az energiaköltségek pillanatnyi árai is igazolnak – nyilatkozta Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára.
Baranyában már készülnek arra, hogy ismét beindulhat a termelés. Megalakult a Mecseki Bányászati Klaszter és a múlt héten meghirdették a vájárképzés elindítását is, amire a határon túlról is várják a fiatalok jelentkezését.
Megosztottak a volt bányászok abban a kérdésben, hogy újraindítható-e a széntermelés a Mecsekben, az viszont bizonyos, hogy az egykori bányák nem jöhetnek számításba. Komló polgármestere, Polics József azt mondta, semmi nem maradt a korábbi fénykorból, atomtámadással felérő pusztítás következett be, amikor a bányák bezártak. A mecseki városban ezért szóba sem kerülhet bányanyitás, ami nagyon drága és nehézkes lenne. A bányákat nem azért zárták be, mert elfogyott a szén, a döntést egyéb gazdasági és politikai okokkal magyarázták. Amikor tehát Dél-dunántúl régióban bányanyitás lehetősége felvetődik, akkor Máza-Dél, Nagymányok, Váralja és a Pécshez tartozó vasasi külfejtés jöhet szóba – tette hozzá.
Polics József a Krónikának hangsúlyozta, ebben az államnak kell vállalnia az úttörő szerepet, mert a vállalkozói szférára támaszkodva a Mecsekben nagyban nem lehet bányászkodni. A Kossuth Rádió műsorában Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára arra a kérdésre, hogy belátható időn belül nyílik-e bánya a térségben, azt válaszolta, a kormány komolyan gondolja a hazai szénbányászat felélesztését.
Fónagy János szerint, amikor a kormány 2011-ben a parlament elé vitte a magyar nemzeti energiastratégiát, illetve a kérdést, hogy milyen forrásból biztosítható az ország hosszú távú ellátása, abban már súllyal szerepelt a hazai szénvagyon. A kabinet megkezdte az ásványkinccsel kapcsolatos újszerű gondolkodás gyakorlati végrehajtását – tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy az atomenergia fejlesztése mellett szükség van-e a még a szénre is, az államtitkár azt mondta, bízik benne, hogy ezt az ágazatot újra fellendítik, és új munkahelyeket, illetve biztos megélhetést is teremtenek az embereknek.
Fónagy János szerint a paksi atomerőmű 11,5 forintért állít elő 1 kilowatt energiát, a magyar lignitre alapuló Mátravidéki Erőmű 15-16 forintért, az utána a sorban következő gázos és olajos erőmű 23-25-ért, a zöldenergiák kötelező átvételi ára pedig 33 forint. Úgy véli, ez a számsor igazolja a magyar szénvagyon helyét.
Polics József szerint nagy esélye van, hogy először a vasasi külfejtés indul el, akár már idén. A máza-déli művelés elindításához az eddigieknél fajsúlyosabb kormányzati döntésekre van szükség, egyébként minden adott ahhoz, hogy a termelés ott is megkezdődjön – mondta.
A komlói polgármester arról is beszámolt, hogy a szakember-utánpótlás biztosításért a városban újraindítják a vájárképzést. A múlt héten közzétett felhívás szerint az egész országból, sőt a határon túlról is várják a fiatalok jelentkezését. Az egykori oktatógárda még rendelkezésre áll, akárcsak a tananyag. Utóbbit persze korszerűsíteni kell, és szükség lesz egy új tanbányára, valamint Polics József szerint foglalkozni kell a közép- és felső káderek képzésével is. Ezzel párhuzamosan Komló önkormányzata kezdeményezésére megalakult a Mecseki Bányászati Klaszter.
Megosztottak a volt bányászok abban a kérdésben, hogy újraindítható-e a széntermelés a Mecsekben, az viszont bizonyos, hogy az egykori bányák nem jöhetnek számításba. Komló polgármestere, Polics József azt mondta, semmi nem maradt a korábbi fénykorból, atomtámadással felérő pusztítás következett be, amikor a bányák bezártak. A mecseki városban ezért szóba sem kerülhet bányanyitás, ami nagyon drága és nehézkes lenne. A bányákat nem azért zárták be, mert elfogyott a szén, a döntést egyéb gazdasági és politikai okokkal magyarázták. Amikor tehát Dél-dunántúl régióban bányanyitás lehetősége felvetődik, akkor Máza-Dél, Nagymányok, Váralja és a Pécshez tartozó vasasi külfejtés jöhet szóba – tette hozzá.
Polics József a Krónikának hangsúlyozta, ebben az államnak kell vállalnia az úttörő szerepet, mert a vállalkozói szférára támaszkodva a Mecsekben nagyban nem lehet bányászkodni. A Kossuth Rádió műsorában Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára arra a kérdésre, hogy belátható időn belül nyílik-e bánya a térségben, azt válaszolta, a kormány komolyan gondolja a hazai szénbányászat felélesztését.
Fónagy János szerint, amikor a kormány 2011-ben a parlament elé vitte a magyar nemzeti energiastratégiát, illetve a kérdést, hogy milyen forrásból biztosítható az ország hosszú távú ellátása, abban már súllyal szerepelt a hazai szénvagyon. A kabinet megkezdte az ásványkinccsel kapcsolatos újszerű gondolkodás gyakorlati végrehajtását – tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy az atomenergia fejlesztése mellett szükség van-e a még a szénre is, az államtitkár azt mondta, bízik benne, hogy ezt az ágazatot újra fellendítik, és új munkahelyeket, illetve biztos megélhetést is teremtenek az embereknek.
Fónagy János szerint a paksi atomerőmű 11,5 forintért állít elő 1 kilowatt energiát, a magyar lignitre alapuló Mátravidéki Erőmű 15-16 forintért, az utána a sorban következő gázos és olajos erőmű 23-25-ért, a zöldenergiák kötelező átvételi ára pedig 33 forint. Úgy véli, ez a számsor igazolja a magyar szénvagyon helyét.
Polics József szerint nagy esélye van, hogy először a vasasi külfejtés indul el, akár már idén. A máza-déli művelés elindításához az eddigieknél fajsúlyosabb kormányzati döntésekre van szükség, egyébként minden adott ahhoz, hogy a termelés ott is megkezdődjön – mondta.
A komlói polgármester arról is beszámolt, hogy a szakember-utánpótlás biztosításért a városban újraindítják a vájárképzést. A múlt héten közzétett felhívás szerint az egész országból, sőt a határon túlról is várják a fiatalok jelentkezését. Az egykori oktatógárda még rendelkezésre áll, akárcsak a tananyag. Utóbbit persze korszerűsíteni kell, és szükség lesz egy új tanbányára, valamint Polics József szerint foglalkozni kell a közép- és felső káderek képzésével is. Ezzel párhuzamosan Komló önkormányzata kezdeményezésére megalakult a Mecseki Bányászati Klaszter.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
