Újabb vitát gerjeszt a petíciós bizottság döntése
BRÜSSZEL. A nyár elején még arról volt szó, hogy a petíciós bizottság addig napirenden tartja az állampolgársággal kapcsolatos beadványt, amíg a szlovák alkotmánybíróság dönt az ügyben.
Az ügyben nem is az illetékes testület, a petíciós bizottság mondta ki a végsőnek tűnő szót, hanem az európai pártcsaládok koordinátorai. Ez a technikai formula azonban újabb vitát gerjesztett, mert az összes felszólaló magyar képviselő úgy vélte, a kulisszák mögötti döntés nem felel meg a bizottság saját, szokásos ügyrendjének és szabályainak. Az amúgy is bonyolult uniós, illetve európai parlamenti jogszabályok különböző értelmezései mellett az is lehetséges magyarázatnak tűnik, hogy a több tagállam szempontjából is érzékeny kérdéseket érintő kisebbségi ügyet Brüsszelben előszeretettel sorolják a tagállami hatáskörök közé - írja a hirado.hu.
A portál emlékeztet rá, hogy a petíciós beadványt Lomnici Zoltán és Gubik László nyújtotta be még tavaly szeptemberben az Európai Parlamenthez, mert szerintük a szlovák állampolgársági törvény -pontosabban az a rendelkezés, amely megfosztja szlovák állampolgárságától azt, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát - ellentétes az uniós joggal. Azon túl, hogy a törvény elsősorban a felvidéki magyarokat sújtja, az unión belül messzebbre menő hatása is van. Szlovákia ugyanis a petíció elbírálásának folyamán azzal érvelt, hogy az állampolgárság szabályozása, megadása vagy megvonása egyértelműen az adott tagállamra tartozik, abba más nem szólhat bele. A beadvány mögé felsorakozott képviselők ugyanakkor azzal érveltek, hogy a szlovák jogszabály olyan mértékben sérti az emberi méltóságot, hogy az egyben az unió legfőbb értékeit képviselő alapjogok csorbulását is eredményezi.
A közösségi jogrend őreként fellépő Európai Bizottság viszont a vitában azzal érvelt, hogy az új magyar állampolgárt nem éri veszteség a szlovák állampolgárság elvételével, hiszen megmarad az uniós állampolgársága. A jogi vita ekképpen már nem szűkült a felvidéki magyarság sérelmeire.
A petíciós bizottság májusi ülésén a Magyar Közösség Pártjának európai parlamenti képviselője, Mészáros Alajos már a nemzetközi következményekről is beszélt. Azt mondta: nem Szlovákiát támadja, hanem azokat az elveket szeretné megvédeni, amiért az Európai Parlamentben ül, s az egyik ilyen elv, hogy mindannyian egyenlőek vagyunk, és senki nem veszítheti el az uniós állampolgárságát. Ha ugyanis egy unión kívüli ország állampolgárságát venné fel valaki, azzal elveszítené az uniós állampolgárságát.
A bonyolult kérdést még jelenleg is vizsgálja a szlovák Alkotmánybíróság, így a petíciós bizottság tagjai korábban abban állapodtak meg, hogy a pozsonyi eredményig napirenden tartják az ügyet. Ezért is volt meglepő, hogy az Európai Parlament pártjait képviselő koordinátorok zárt ajtók mögött, egyszerű többségi szavazással, indoklás nélkül még az alkotmánybírósági döntés előtt lezárták a petíciót.
Bagó Zoltán fideszes EP képviselő ezt felháborító eljárásnak nevezte, ami miatt tiltakozni fog az EP elnökénél is. Elfogadhatatlannak nevezte a lépést az Európai Néppárt Kárpát-medencei magyar képviselői közül Hankiss Ágnes, Bauer Edit, Mészáros Alajos és Tőkés László. Emellett támogatta a petíciót felszólalásában Göncz Kinga is az MSZP nevében.
A néppárti politikusok nem adják fel a küzdelmet, mivel érvelésük szerint Szlovákiában az állampolgársági törvény értelmében folytatódik a diszkrimináció, így a petíciót újra ki kell nyitni, vagy újat kell benyújtani.
A portál emlékeztet rá, hogy a petíciós beadványt Lomnici Zoltán és Gubik László nyújtotta be még tavaly szeptemberben az Európai Parlamenthez, mert szerintük a szlovák állampolgársági törvény -pontosabban az a rendelkezés, amely megfosztja szlovák állampolgárságától azt, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát - ellentétes az uniós joggal. Azon túl, hogy a törvény elsősorban a felvidéki magyarokat sújtja, az unión belül messzebbre menő hatása is van. Szlovákia ugyanis a petíció elbírálásának folyamán azzal érvelt, hogy az állampolgárság szabályozása, megadása vagy megvonása egyértelműen az adott tagállamra tartozik, abba más nem szólhat bele. A beadvány mögé felsorakozott képviselők ugyanakkor azzal érveltek, hogy a szlovák jogszabály olyan mértékben sérti az emberi méltóságot, hogy az egyben az unió legfőbb értékeit képviselő alapjogok csorbulását is eredményezi.
A közösségi jogrend őreként fellépő Európai Bizottság viszont a vitában azzal érvelt, hogy az új magyar állampolgárt nem éri veszteség a szlovák állampolgárság elvételével, hiszen megmarad az uniós állampolgársága. A jogi vita ekképpen már nem szűkült a felvidéki magyarság sérelmeire.
A petíciós bizottság májusi ülésén a Magyar Közösség Pártjának európai parlamenti képviselője, Mészáros Alajos már a nemzetközi következményekről is beszélt. Azt mondta: nem Szlovákiát támadja, hanem azokat az elveket szeretné megvédeni, amiért az Európai Parlamentben ül, s az egyik ilyen elv, hogy mindannyian egyenlőek vagyunk, és senki nem veszítheti el az uniós állampolgárságát. Ha ugyanis egy unión kívüli ország állampolgárságát venné fel valaki, azzal elveszítené az uniós állampolgárságát.
A bonyolult kérdést még jelenleg is vizsgálja a szlovák Alkotmánybíróság, így a petíciós bizottság tagjai korábban abban állapodtak meg, hogy a pozsonyi eredményig napirenden tartják az ügyet. Ezért is volt meglepő, hogy az Európai Parlament pártjait képviselő koordinátorok zárt ajtók mögött, egyszerű többségi szavazással, indoklás nélkül még az alkotmánybírósági döntés előtt lezárták a petíciót.
Bagó Zoltán fideszes EP képviselő ezt felháborító eljárásnak nevezte, ami miatt tiltakozni fog az EP elnökénél is. Elfogadhatatlannak nevezte a lépést az Európai Néppárt Kárpát-medencei magyar képviselői közül Hankiss Ágnes, Bauer Edit, Mészáros Alajos és Tőkés László. Emellett támogatta a petíciót felszólalásában Göncz Kinga is az MSZP nevében.
A néppárti politikusok nem adják fel a küzdelmet, mivel érvelésük szerint Szlovákiában az állampolgársági törvény értelmében folytatódik a diszkrimináció, így a petíciót újra ki kell nyitni, vagy újat kell benyújtani.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
