Újabb népszavazásokat írhat ki Erdogan

Recep Tayyip Erdogan erről egy nagygyűlésen beszélt a híveihez Ankarában, miután előző nap a központi választási testület megerősítette a hatáskörét nagy mértékben kiszélesítő referendum eredményét.

Az unióról szólva kijelentette, hogy nem tart attól, hogy akadályokat gördít Törökország csatlakozása elé a halálbüntetés visszaállítása miatt. Neheztelően felvetette, hogy amúgy is 54 éve várnak az EU kapujában a bebocsátásra. Egy népszavazást erről is lehet tartani – mondta. “A döntés a népé” – jelentette ki.

“Ezt csinálta az Egyesült Királyság is, és most távozik az unióból. Norvégia is elment” – emlékeztetett arra, hogy annak idején két népszavazás is elutasította a norvég csatlakozást. “Vagy teljesítsék a Törökországnak tett ígéreteket, vagy mi is elmegyünk” – mondta.

Erdogan a CNN Türk hírtelevízióban élőben sugárzott felszólalásában ismét megvádolta Európát azzal, hogy terrorista szervezeteket támogat. Ezzel a szíriai kurdokra célzott, hozzátéve, hogy Törökország nem enged teret a terrorizmusnak a határai közelében.

Erdogan megismételte a kampányidőszakban szinte naponta tett ígéretét, hogy népszavazásra bocsátja a 2004-ben eltörölt halálbüntetés visszaállítását is. “Ha a parlament jóváhagyja, én aláírom. Ha nem, akkor referendum lesz. Nincs módunkban megkegyelmezni mártírjaink gyilkosainak” – mondta.

A török elnök az alkotmánymódosításról tartott népszavazás törvényességét bíráló külföldi megfigyelőket is elutasította, mondván, hogy “tudniuk kell, hol van a helyük”.
Erdogan beszédében a szíriai polgárháborút is érintette, és kijelentette,. hogy az ott végrehajtott, Eufráteszi Pajzs nevű török hadművelet nem az utolsó volt, hanem csak az első. “Törökország annyiszor és ott visel hadat a terrorizmus ellen, amennyiszer arra szükség van” – jelentette ki.

A török kormány ismét meghosszabbította a rendkívüli állapotot

A török kormány úgy döntött hétfőn, hogy újabb három hónappal meghosszabbítja a tavaly júliusi puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapotot - közölte késő esti ankarai sajtóértekezletén Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes.

A hosszabbításról a Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Nemzetbiztonsági Tanács javaslatára döntött a kormány két nappal az eddigi rendkívüli intézkedések hatályának szerdai lejárta előtt és egy nappal azután, hogy az "igen" szavazatok szűk győzelmével zárult az Erdogan elnök hatalmának kiterjesztéséről tartott, de az ellenzék szerint szabálytalanságokkal és csalással tarkított török népszavazás.   

Közleményében a Nemzetbiztonsági Tanács azzal indokolta a rendkívüli állapot immár harmadszori meghosszabbításának szükségességét, hogy biztosítani kell a demokrácia védelmében hozott intézkedések folyamatosságát, a jogállamiság elveinek, valamint az polgári és szabadságjogoknak a védelmét.  

Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes a kormányzati döntés bejelentésére összehívott sajtóértekezleten azt mondta, a terrorszervezetek elleni harcnak "irgalom nélkül folytatódnia kell". Ezzel kapcsolatban az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen iszlám hitszónok követőit említette. A török kormányt Gülent vádolja a tavaly júliusi sikertelen katonai puccs megszervezésével, és mozgalmát terrorszervezetnek tekinti, miközben a hitszónok tagadja, hogy bármi köze lett volna a puccskísérlethez.   

A tavalyi puccskísérlet után öt nappal, július 20-án bevezetett rendkívüli állapot - amelyet azóta két alkalommal, októberben és idén januárban is meghosszabbítottak - lehetőséget adott Erdogan elnöknek arra, hogy rendeletekkel kormányozzon, a kormánynak pedig arra, hogy több mint 47 ezer embert tartóztasson le, köztük újságírókat és akadémikusokat, továbbá elbocsásson az állami intézményekből sok tízezer alkalmazottat, köztük pedagógusokat, bírákat és rendőröket, azzal gyanúsítva őket, hogy kapcsolatban álltak a letartóztatott puccsistákkal.   

Az újabb hosszabbítást azonnal bírálta az ellenzék. Baris Yarkadas, a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) parlamenti képviselője a kormány szemére vetette, hogy "rendkívüli állapot nélkül már nem tudják ezt az országot kormányozni".   

Az ellenzék szerint népszavazási kampányukat is korlátozták a hatóságok a rendkívüli állapotra hivatkozva, egyebek közt a gyülekezési szabadság jelentős szűkítésével. Az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közös törökországi megfigyelő küldöttsége egy nappal a vasárnap megtartott népszavazás után egyebek közt szintén azt állapította meg, hogy a rendkívüli állapot okán nem voltak meg Törökországban egy valóban demokratikus népszavazás törvényes feltételei, s e feltételeket különösen a tartományi kormányzók csorbították a gyülekezési és szólásszabadság korlátozásával.

Az amerikai elnök gratulált Erdogannak a népszavazási győzelemhez

Donald Trump amerikai elnök felhívta telefonon Recep Tayyip Erdogan török államfőt, hogy gratuláljon neki az elnöki hatalom kiterjesztéséről tartott törökországi népszavazáson elért győzelméhez - adta hírül hétfő esti közleményében a Fehér Ház.

Trump és Erdogan megvitatták az amerikai elnöknek azt a döntését is, hogy egy szíriai légi támaszpont bombázásával torolta meg a Washington vádjai szerint a szíriai rezsim légiereje által végrehajtott Hán Sejkún-i mérgesgáz-támadást, amely több mint nyolcvan halálos áldozatot követelt.

A washingtoni Fehér Ház közleménye szerint "az amerikai elnök megköszönte török partnerének, hogy az akciót támogatásáról biztosította. A két vezető emellett egyetértett abban, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnököt felelősségre kell vonni" ezekért a cselekedeteiért. A közlemény szerint a felek szót váltottak az Iszlám Állam terrorszervezet ellen folytatott hadjáratról is, valamint a terrorizmus elleni harcban való "együttműködés szükségességéről".

Néhány órával a Trump-Erdogan beszélgetésről kiadott közlemény előtt az elnök szóvivője, Sean Spicer még azt mondta, hogy a Fehér Ház egyelőre kivár, és nem fűz kommentárt az Erdogan elnök hatalmát kiterjesztő vasárnapi török referendum eredményéhez. "Van egy nemzetközi bizottság, amely állást foglal erről, és kiad egy jelentést 10-12 napon belül. Ki fogjuk várni, és hagyjuk, hogy végezzék a munkájukat" - fogalmazott sajtótájékoztatóján Sean Spicer.

Donald Trump annak ellenére kerített sort az Erdogannal folytatott beszélgetésre - írja az AP amerikai hírügynökség -, hogy az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői aggodalmukat fejezték ki a törökországi voksoláson tapasztalt számos szabálytalanság miatt, és megállapították, hogy a vasárnapi népszavazás nem felelt meg a nemzetközi normáknak. A török ellenzéki pártok pedig megkérdőjelezték a népszavazás érvényességét, miután a Legfelsőbb Választási Tanács úgy döntött, hogy érvényesnek tekinti azokat a voksokat is, amelyeket a törvényes előírásoknak nem megfelelő, lepecsételetlen szavazólapokon adtak le.

A vasárnapi török referendumon a választási hatóság nem végleges adatai szerint 86 százalékos részvétel mellett a szavazók 51,34 százaléka szavazott igennel. Bírálók szerint az alkotmány népszavazáson elfogadott módosításai messzemenő hatalmat fognak biztosítani az egyre inkább autokratikus hajlamú török vezetőnek, és alig hagynak meg valamit a demokrácia működéséhez szükséges intézményes fékekből és ellensúlyokból.